Hála a jó égnek, már csak egy rossz emlék a Covid-járvány időszaka – ennek ellenére úgy tűnik, Brüsszelben megállt az idő. Az Európai Bizottság ugyanis még mindig ül a helyreállítási alapokon, de nemcsak Magyarországén, hanem más, úgynevezett bezzegtagállamok pénzén is. Összesen 500 milliárd euró ragadt bent. Ráadásul, ha 2026-ig nem kapják meg az országok, akkor örökre búcsút inthetnek a pénznek.
Ötszázmilliárd euró, az bizony nagyjából a háromszorosa a teljes éves magyar GDP-nek. Ennyi pénzt sikerült úgy befagyasztaniuk Brüsszelben, hogy elvileg – és persze állítólag – nem is akarták. Ez a 723 milliárd eurós uniós helyreállítási alapnak a bő kétharmada – jelenleg parlagon hever, miközben az unió tagállamainak gazdaságai igencsak rá lennének szorulva.
Az alapról Brüsszelben még 2020 júliusában állapodtak meg. Ennek célja az lett volna, hogy segítse az EU-t a koronavírus-járvány leküzdésében. Csaknem négy év telt el azóta, és az EU nyakán az újabb – az orosz–ukrán háború miatti – válság, vagyis a gyors segítség nem igazán jött össze. És korántsem csak azokat a tagállamokat éri kár, akiket egyébként Brüsszel szándékosan csuklóztat: mind a 27 ország szenved a brüsszeli bürokrácia lassúságától.
Ezért most a brüsszeli Politico arról cikkez, hogy a tagállamoknak elegük lett, és követelik az úgynevezett RRF-pénzek kifizetését övező macerák megkönnyítését, ami eddig sokaknak elvette a kedvét is attól, hogy egyáltalán próbálkozzanak pénzhez jutni a 2026-os lejáratú – támogatásokat és hitelt is tartalmazó – alapból. A nehézkességet az is okozza, hogy az alap nemrég csúnya korrupciós botrányba is keveredett, és az olasz rendőrség több mint 20 gyanúsítottat tartóztatott le EU-szerte a több mint 600 millió eurós csalás miatt indított nyomozás részeként.
Az alapból való pénzlehívás határideje viszont 2026-ban lejár, vagyis örökre bent ragadhatnak a pénzek, mint arra Orbán Viktornak sikerült rádöbbentenie több kollégáját is.
A Politicónak nyilatkozó tisztségviselő túl keménynek nevezte a bizottság általi ellenőrzés mechanizmusát; kollégája szerint nem is éri meg hitelt kérni az RRF keretében. A forrás közben is apad: a bizottság már 723 milliárd euróról 648 milliárd euróra csökkentette a rendelkezésre álló teljes összeget, miután a kormányok nem igényeltek csaknem 100 milliárd eurós hitelt a 2023-ig tartó átmeneti határidő előtt. Azonban, mint látszik, itt korántsem szimpla érdektelenségről van szó.
A forráshoz az országoknak „helyreállítási tervet” kell benyújtaniuk, amely meghatározza, hogyan használják fel a pénzt, és milyen reformokat hajtanak végre cserébe. Egy bolgár volt kormánytisztviselő szerint nem is a szabályok, hanem azok értelmezése a kérdés, amin lehetne lazítani. A fő probléma a lap szerint az, hogy a bizottság az alapot nem feltétlenül segítségnyújtásként, hanem egyfajta reformokat kikényszerítő eszközként kezdte használni a szerinte ezek – például a nyugdíjak vagy a demokratikus alapértékek – terén elmaradt kormányokkal szemben. A cikkben ugyan nem írták le Magyarország nevét, de ez akkor is egyfajta beismerése annak, hogy a pénzvisszatartás pusztán politikai alapon történik.
A lap ezután értekezik az úgynevezett mérföldkövekről, amelyek kapcsán a bolgár forrás arra panaszkodott, hogy Brüsszel túlságosan rigorózus, és mások is több rugalmasságot szorgalmaznának. Persze Brüsszel a sablonszöveggel a kormányokra mutogat.
A gyorsaság nagyban függ attól is, hogy a tagállamok mikor érik el a terveikben szereplő mérföldköveket és célokat, és nyújtják be a vonatkozó kifizetési kérelmeket
– mondta Lea Zuber, a bizottság szóvivője. Ők optimisták: szerintük a pénz 54 százalékát sikerülhet kiosztani az év végére. A kölcsön ugyanakkor nem olyan vonzó azoknak a tagállamoknak például, amelyek olcsón jutnak a piacról is hitelhez, mindenféle reformkövetelmények nélkül. Az Európai Számvevőszék ugyanakkor kockázatosnak nevezte a kifizetések és az utánkövetés lazítását; attól is tartanak, hogy a takarékos országoknak elmegy a kedvük a közös hitelbizniszektől, ha túl nagy kockázatot látnak benne.
Forrás: Mandiner; Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
Facebook
Twitter
YouTube
RSS