Pesti Srácok

Nem hozott parázs vitát Ihász Sándor büntetőperében barátja, Gyárfás Tamás meghallgatása

Nem hozott parázs vitát Ihász Sándor büntetőperében barátja, Gyárfás Tamás meghallgatása

Ihász Sándor barátja, Gyárfás Tamás tanúskodott pénteken a Fővárosi Főügyészség, majd a Fellebbviteli Főügyészség egykori vezetője ellen hivatali visszaélés miatt indított büntetőperben. Ihász szerint azok a dokumentumok, amelyeket Gyárfás adott át neki több mint négy éve, a történtek idején nem tűntek relevánsnak a Fenyő-gyilkosság ügyében, így az ellene felhozott vád is alaptalan. Bár a vádlott, a védelem és Gyárfás is zagyvaságoknak titulálta a bizonyítékokat, azt a tárgyaláson nem sikerült tisztázni, hogy a volt úszóelnök miért vonakodott feljelentést tenni, miután zsarolni kezdték a Fenyő-gyilkosság másik vélt felbujtójával, Portik Tamással folytatott beszélgetéseivel.

Tanúként hallgatta meg pénteken a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) a Fenyő-gyilkosság ügyében felbujtónak tartott Gyárfás Tamást az Ihász Sándor ellen hivatali visszaélés miatt indított büntetőperben. A Fővárosi Főügyészség, majd a Fellebbviteli Főügyészség egykori vezetőjét azzal vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF), hogy 2017 októberében barátjától, Gyárfástól egy, a merényletről szóló hangfelvétel-leiratot vett át, és bár látnia kellett volna, hogy az 1998-as leszámolás terheltjére nézve új bizonyíték került elő, mégsem jelzett az ügyben nyomozó rendőröknek. Gyárfás Tamás egész napos meghallgatásán több alkalommal hangsúlyozta – egyetértve védőjével, Papp Gáborral és Ihásszal –, hogy az egykori főügyésznek átadott dokumentumokból nem sok mindent lehetett kiolvasni azon kívül, hogy azokon a Gyárfás és Portik Tamás közötti, utóbbi által titokban felvett beszélgetések hallhatók. A védelem szerint ezeket manipulatív módon megvágták, így azok pusztán „zagyvaságok”.A hangfelvételek a Gyárfás Tamás elleni büntetőperben a vád gerincét képezik; az eddig nyilvánosságra hozottakon az hallatszik, hogy Portik számos alkalommal igyekezett a Fenyő-gyilkosságra terelni a szót, és kicsikarni Gyárfásból, hogy jól jött neki a médiamágnás halála.

Az Ihász Sándor ellen indított büntetőper pénteki tárgyalása számos ponton olyannak tűnt, hogy az egyúttal a Fenyő-ügy bizonyítása is, aminek alapja van, hisz a két vizsgálat fundamentuma közös. Mint arról korábban beszámoltunk, Gyárfás eleinte vonakodott feljelentést tenni, amikor a leiratokkal és hangfelvételekkel idegenek zsarolni kezdték, és a legutóbbi tárgyaláson is azt hangoztatta, hogy félt az alvilág, konkrétan Portik bosszújától. Példaként a négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás célpontját hozta fel; Boros Tamást az ügyben meghozott jogerős ítélet szerint azért ölték meg, mert elkezdett beszélni az olajos ügyekről a rendőrségnek. Az Aranykéz utcai merénylet Portikhoz, és az ugyancsak jogerős ítélet szerint a Fenyőt agyonlövő Jozef Roháčhoz köthető. Gyárfás beszámolója szerint feleségétől is tartott, aki állítása szerint azt mondta neki, hogy elhagyja, ha a zsarolásról értesíti a hatóságokat. A volt úszóelnök később mégis felkereste Horváth Andrást, a Belügyminisztérium miniszteri biztosát, akinek fő feladata a kilencvenes évek leszámolásos ügyei felgöngyölítésének felügyelete. A nyugalmazott rendőrtábornok ugyanazt tanácsolta neki, amit korábbi védője, Bánáti János: tegyen feljelentést. Ezt Gyárfás később a Nemzeti Nyomozó Irodánál meg is tette, először tanú volt az ügyben, majd vádlott a Fenyő-ügy vizsgálatában. Gyárfás átadott egy példányt Ihásznak is, barátja pedig ugyancsak a hivatalos utat tanácsolta neki.

Nem hozott parázs vitát Gyárfás Tamás tanúkénti meghallgatása Ihász Sándor büntetőperében. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
PestiSracok facebook image

Ihász Sándor logikailag és jogtechnikailag is levezette pénteken, hogy nem követett, nem követhetett el hivatali visszaélést, amikor főügyészként nem értesítette a nyomozóhatóságokat, mert szerinte azzal, hogy rajta kívül akkor már Horváth András és Bánáti János is tudtak a történtekről, Gyárfás pedig nem sokkal később megtette a feljelentést, az Ihász elleni vád alaptalanná vált. A tárgyaláson azt nem sikerült tisztázni, hogy Gyárfás Tamás miért fordult az említett emberekhez, ha a felvételeken csak „zagyvaságok” voltak. Gyárfás erre azt mondta magyarázatképpen, hogy kétségbe volt esve, mivel a történet nemzetközi sportvezetőként rossz fényt vethetett a hírnevére. Ihász Sándor a saját védelmében elmondta, hogy az általa a történtek idején megismert adatokból akkor nem lehetett kikövetkeztetni, hogy azok relevánsak lehetnek a Fenyő-ügyben. Ihász korábban arra is hivatkozott, hogy Gyárfástól nem vett át dokumentumokat – azokat a házkutatáskor az iratszekrényében találták meg a nyomozók –, Gyárfás pedig állította, hogy átadott barátjának egy dossziét. Ez az apró ellentmondás péntekre feloldódott, Ihász is hajlott már arra, hogy átvett iratokat, ugyanakkor Gyárfást úgy jellemezte:

Az Ihász Sándor ellen indított büntetőper márciusban folytatódik; várhatóan tanúként hallgatják meg majd Gyárfás Tamás feleségét, illetve Kovács Lajos nyugalmazott rendőr ezredest, aki a Fenyő-gyilkosság ügyében a kezdetektől Gyárfás Tamás érintettségét hangsúlyozta.

Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.