Július 1-jén indul az online árfigyelő rendszer. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) hétfői közleményében azt írta: a háború és az elhibázott szankciók miatt elszálltak az energiaárak, sérültek az ellátási láncok és megnőttek a szállítási költségek. Ez Európa-szerte eddig nem látott inflációs hullámhoz vezetett, és jelentős mértékben megdrágította az élelmiszereket is.
A kormány célja, hogy a családok, a nyugdíjasok, a munkahelyek és a teljes foglalkoztatottság védelme érdekében letörje a szankciós inflációt, megfékezze az élelmiszerek további áremelkedését
– emelte ki a GFM. Emlékeztettek: a kormányzat a szankciós infláció csökkentése érdekében már 20 intézkedésről döntött.
Az intézkedések működnek, januárban már tetőzött és csökkenésnek indult az infláció, az élelmiszerek árcsökkenése pedig még korábban, decemberben elkezdődött, a bolthálózatok mára már egymásra licitálva jelentik be a kedvezményeket
– áll a közleményben.
Annak érdekében, hogy az élelmiszerárak tovább csökkenjenek, és még inkább fokozódjon a verseny a kiskereskedelemben, a kormány további intézkedésekről döntött: júniustól kötelező akciózást írt elő a kiskereskedelmi üzleteknek, valamint a Gazdasági Versenyhivatal elnökének versenypártolási javaslatát elfogadva az online árfigyelő adatbázis bevezetéséről döntött
– ismertették. Azt írták, az árfigyelő rendszer részletszabályainak kialakítása érdekében 2023 márciusában közös munkacsoport alakult a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, a Gazdasági Versenyhivatal, az Agrárminisztérium, a Központi Statisztikai Hivatal, az Igazságügyi Minisztérium és a fogyasztóvédelmi hatóság részvételével. A kormány elfogadta a munkacsoport által kialakított keretrendszert, így az online árfigyelő rendszer 2023. július 1-jétől az alábbiak szerint indulhat el:
- az intézkedés a legnagyobb kereskedelmi üzletláncokra vonatkozik kötelezően, az árfigyelő rendszerbe ugyanis azok a kereskedők kötelesek adatot szolgáltatni, amelyek nettó árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot;
- a szabályozás értelmében kereskedőnek minősül az a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozás, amelynek főtevékenysége a Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszerében “4711 – Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem” megjelöléssel feltüntetett tevékenység;
- az árfigyelő rendszer a termékek azonosításhoz szükséges adatokon túlmutatóan a napi és a törzsvásárlói árakat tartja nyilván kereskedőnként és üzletenként;
- az online adatbázis kezdetben több mint 60 termékkategóriában szereplő élelmiszer árát fogja tartalmazni, benne lesz egyebek között a sertéscomb, a fehér kenyér, a 1,5 százalékos ESL tej, a trappista tömbsajt, a lédig idared alma, a virsli, margarin, vaj, spagettitészta;
- a napi ár megállapítása során nem lehet figyelembe venni azt a bruttó kiskereskedelmi árat, amelynek alkalmazására az adott termék esetében minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idejének 72 órán belül történő lejárata miatt került sor;
- az adatokat a kereskedő napi szinten köteles feltölteni elektronikusan, legkésőbb a napi ár és törzsvásárlói ár alkalmazását megelőző nap végéig;
- az elektronikus rendszerhez azok a kereskedők is csatlakozhatnak önkéntesen, akikre a kötelező adatszolgáltatási kötelezettség nem vonatkozik;
- az online árfigyelő adatbázist a Gazdasági Versenyhivatal működteti.
A kormány az intézkedéstől azt várja, hogy a lakosság, a vásárlók számára elérhetővé váljon egy olyan adatbázis, amely lehetővé teszi számukra a fogyasztói árak átlátható összehasonlítását
– mutatott rá a GFM. Az árfigyelő adatbázis használata így jelentősen erősíti az átláthatóságot, megismerhetővé teszi a különböző árképzési gyakorlatokat, megakadályozza a túlárazást. A szolgáltatás végső soron – a fogyasztók érdekeivel összhangban – hozzájárul a kiskereskedelmi szektorban a piaci verseny fokozásához, összességében pedig elősegíti, hogy az év végére egy számjegyűre mérséklődjön az infláció.
A részletszabályok hamarosan megjelennek a Magyar Közlönyben
– jelezte a szaktárca.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Andy Rain
Yoggi
2023-05-08 at 20:22
@TalEle
“csak 5%-os drágulást veszünk alapul, azt 100 „egységre” vetítve, például 15%-os ÁFA kulcs mellett már 20%-os inflációnövekedésnek érzi a lakosság, míg ahol az ÁFA kulcs 27% – mint Magyarországon – ugyanez már több mint 30%!”
Hogy mi van?
TalEle
2023-05-08 at 19:56
A bonyolult, könnyen kijátszható és nehezen ellenőrizhető „árstopok”, “árfigyelő rendszerek” és kötelező „akciók” egy f@szságok az infláció leszorításában! Piacgazdaságban az állam egyedüli és hatékony módon az adók révén tud beavatkozni az árakba/inflációba! Ha valahol – például az energia árak növekedéséből – csak 5%-os drágulást veszünk alapul, azt 100 „egységre” vetítve, például 15%-os ÁFA kulcs mellett már 20%-os inflációnövekedésnek érzi a lakosság, míg ahol az ÁFA kulcs 27% – mint Magyarországon – ugyanez már több mint 30%! Egy adott időpontra visszamenőleg(!) 10%-al kellene csökkenteni az ÁFA-t, amit aztán kőkeményen ellenőrizni is kellene, nem úgy mint a CSOK-ot, amikor is a Kormány dilettantizmusából vagy nemtörődömségéből, a becslések szerint, – a CSOK-ra – egyébként helyesen – fordított száz milliárdok 20-25%-a az építőanyag kereskedőknél landolt… Így talán lenne esély a katasztrófális – még a háborús Ukrajnában sem tapasztalt – infláció leszorítására!
Bere
2023-05-08 at 19:05
Ez az előírás arra fogja késztetni a ” kereskedőket” hogy emeljék az árat ,mert különben “éheznek”. Az előző havi átlagnál 10%-kal csökkentett ár? Emelünk 15-öt, aztán levisszük egy hétre 10-zel. Hurrá! Lehet nem gondolták át? Kereskedőkről van szó! Azt kéne, hogy a 2020-as adózott nyereség+infláció, és az afölötti összeg menjen a rezsi alapba. Már nem is lennének érdekeltek az áremelésben.
Orientál
2023-05-08 at 19:04
Dicséret illeti ennek az ellenőrzésnek a kifejlesztőit. De hogy ez maradjon annak az a feltétele hogy megfelően lássa el kötelezettségeit. Nagyon jót tenne hogyha a vásárlók akár telefonon is tudathatnák az illetékesekkel hogy adott üzletben nem teljesítik a kötelező árak szintjét ez miatt rögtön vizsgálatot indítanának és ha bebizonyosodik a jogszabálysértésük akkor magasabb bírságösszeget fizessenek az elkövetők. Szerintem plusz adót kellene kivetni a mindenféle luxuscikkekre.
Tudományos libsizmus
2023-05-08 at 18:45
Meg kell rendszabályozni az élelmiszer kiskereskedelmi láncokat.
Semmi nem indokol 50-80-100%-os élelmiszer áremelkedést. Spekuláció eredménye az egész.
Szét kell csapni közöttük. Ha máshogy nem megy, adminisztratív eszközökkel.