“A Szeviép-ügy elbírálásából a Szegedi Törvényszék valamennyi büntető ügyszakos bírája kizárt, ezért az iratok az eljáró bíróság kijelölése érdekében a Kúriára kerültek felterjesztésre” – írta megkeresésünkre a Szegedi Törvényszék. Ez azt jelenti, hogy minden olyan bírájuk elfogultságot jelentett be, aki a korábbi szakaszban semmilyen formában nem járt el az ügyben. Ezután a Kúriának kell új bíróságot kijelölnie, ahol megismétlik a másodfokú eljárást. Mint ismert, a több mint 500 alvállalkozóját megkárosító 12 milliárdos adósságállományt hátrahagyott Szeviép Zrt. volt vezetőit elsőfokon a Szegedi Járásbíróság még bűnösnek találta csődbűncselekmény elkövetésében és többévi letöltendő börtönbüntetést osztott ki az üzletembereknek, akik mellesleg ma is elképesztő luxusban élnek. Az ítélet indoklása szerint bizonyítást nyert, hogy a cégvezetők miközben fizetésképtelenséget jelentettek és alvállalkozóikat nem fizették ki, olyan saját érdekeltségű cégeiknek kölcsönöztek, amelyek szintén fizetésképtelen állapotban voltak. Esély nem volt rá, hogy a kölcsönt visszaadják. Másodfokon a Szegedi Törvényszék mégis felmentette a vádlottakat – az eljárás számtalan furcsaságáról, bírók és védők, valamint bírók és annak az önkormányzatnak vélt összefonódásáról, amelynek házi beszállítója volt a Szeviép, tényfeltáró cikksorozatban számoltunk be. Harmadfokon már nem is Szegeden, hanem Pécsett döntöttek az ügy folytatásáról, a másodfokú ítéletet súlyos eljárási hibák miatt hatályon kívül helyezték. Az azonban csak most derült ki, hogy nem Szegeden fogják megismételni másodfokon a büntetőpert. Hogy hol, arról a Kúriának kell határoznia.
A Czeglédy-ügy után a hasonlóan átpolitizált és végletekig nyújtott Szeviép-ügy is elkerült végül Szegedről. Megkeresésünkre a Szegedi Törvényszék közölte, hogy minden bírája kizárt az eljárásból, ezért másik bíróság kijelölésére felterjesztették az ügyet a Kúriára. Vagyis a Kúria fogja kijelölni, hogy melyik lesz az a bíróság, amelyik másodfokon újra tárgyalja a csődbűncselekménnyel vádolt pénzemberek büntetőperét, akik kisvállalkozók százait tették tönkre úgy, hogy nekik a hajuk szála sem görbült közben.
A Szeviép vezérek, P. László, B. Sándor és O. József, aki a harmadfokú eljárás közben elhunyt, a Szegedi Járásbíróságon ültek először a vádlottak padjára. A vádirat tételesen mutatta be, hogy 2007 és 2010 között – mialatt 6,5 milliárd forinttal károsították meg alvállalkozóikat – összesen 1,5 milliárd forint értékben tolták ki a pénzt saját érdekeltségű cégeikbe. Olyan cégeknek, sőt, magánszemélyeknek fizettek ki több esetben havi rendszerességgel összesen százmilliókat, amelyek akkor már szintén fizetésképtelenek voltak, tehát esély sem volt arra, hogy a kölcsönt visszafizessék. Míg az elsőfokon eljáró Szegedi Járásbíróságnak mindez elég volt, hogy több év letöltendő börtönre ítélje a volt Szeviép-vezéreket, másodfokon a Szegedi Törvényszék tanácsa bizonyíték hiányában mindhárom vádlottat felmentette.
Ezután robbantottuk ki a rendszerváltozás óta legnagyobb bírósági botrányt – ami nem is maradt következmények nélkül – egyik oldalról sem. Egy éven át tartó cikksorozatban mutattuk be, milyen összefonódások lehettek egyes bírók és a Botka vezette szegedi önkormányzat között. A Szeviép ítélet kapcsán bemutattuk, hogy a másodfokú ítéletet hozó három tagú bírói tanács két tagja is különös kapcsolatban került a szegedi önkormányzattal, amelynek köztudottan házi beszállítója volt a Szeviép Zrt.
- A tanácsvezető bíró, Kovalcsik Éva korábban potom 12 millió forintért vásárolhatott meg egy annak két-háromszorosát érő Szeged belvárosi palotalakást az önkormányzat cégétől, úgy, hogy még csak nem is ő volt a lakás bérlője. Az ingatlant néhány nappal később továbbadta. Hogy mennyit keresett az ügyleten, azt a mai napig nem árulta el.
- A tanács tagja, Nóvé Ágnes férjével közös cége három munkát is kapott az önkormányzattól, illetve önkormányzati cégektől azt megelőzően, hogy a Szeviép-ügyet tárgyalni kezdte, százmilliós nagyságrendben.
- Nóvé Ágnes családi cégének ügyeiben helyettesítőként eljáró ügyvéd volt az egyik vádlott védője.
- Nóvé Ágnes családi cége 2018 második felében kapta a várostól a munkákat, a nagy, milliárdos projektet, amit egy másik céggel konzorciumban nyertek el, és már októberben elvégezték, de csak december 11-én számlázták le. December 13-án hirdettek ítéletet Szeviép-perben, majd az önkormányzat a számlát december 17-én igazolta le, fogadta be.
- Az ügyet kiszignáló bíró, Nagy Andrea az egyik vádlotti védő gyermekének anyja, az ügyvéd ráadásul az önkormányzati cégek ügyeiben is eljárt.
A feltárt aggályok nyomán korábban példátlan átfogó OBH vizsgálat indult. A Szegedi Törvényszék elnökét felmentették, az ügyeket szignáló büntető kollégium vezető helyettes fegyelmit kapott és ügyszignálási jogkörét megvonták, Kovalcsikot nyugdíjazták, Nóvé Ágnes pedig más munkakörben dolgozik, büntetés-végrehajtási bíró lett, ahol vádirat közelébe sem kerül. Három bírót szolgálati bíróság elé állítottak.
Hogy legyen viszont válasz is, Füssy Angéla oknyomozó újságírót, a tényfeltáró cikkek és ennek a cikknek a szerzőjét Nóvé Ágnes feljelentette. Mivel bíró a sértett, így közvádas eljárás indult. A nyomozás lefolytatására a Központi Nyomozó Főügyészség éppen a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészséget jelölte ki, ahol Füssy Angélát meggyanúsították, majd rabosították.
A Czeglédy-ügy már korábban elkerült Szegedről, azt követően, hogy több bíró is kiesett a tanácsból és bekerült Nóvé Ágnes, aki először elkezdte tárgyalni az ügyet, majd első cikkeink megjelenése után eszébe jutott, hogy ha Czeglédy Csaba Botka ügyvédje, az ő cégük pedig a Botka vezette önkormányzatnak dolgozik, akkor az összeférhetetlen és ezúttal elfogultságot jelentett. Már nem volt több bíró, akire kiszignálhatták volna az ügyet, mert mindenki, aki nem volt érintett korábbi szakaszokban, akár egy kényszerintézkedésről való döntésben, az elfogultságot jelentett. A Czeglédy-ügy lefolytatására a Kúria a Kecskeméti Törvényszéket jelölte ki, ahol viszont még nem tudták elkezdeni a tárgyalást, mert két ügyvédről, köztük Czeglédy vezető védőjéről is kiderült, hogy összeférhetetlen.
Megtudtuk, hogy különös módon hasonlóan került Nóvé a Szeviép-ügy másodfokú tanácsába is, mindössze néhány nappal a tárgyalás megkezdése előtt, mivel két bíró is kiesett. Egyiküknek továbbképzésre kellett mennie, a másik pedig elfogultságot jelentett…
Ilyen előzmények után került harmadfokra a Szeviép-vezérek büntetőpere. A Szegedi Ítélőtábla bírái mindannyian elfogultságot jelentettek, így pattant tovább a Szeviép-ügy Pécsre. A Pécsi Ítélőtábla pedig olyan súlyos eljárási hibákat állapított meg, amelyek nem voltak orvosolhatók harmadfokon, így hatályon kívül helyezte Nóvéék felmentő ítéletét és visszautalta másodfokra az ügyet. Ezt még mindegyik fél megfellebbezte a Kúrián, de a Kúria is egyetértett a Pécsi Ítélőtáblával. Summa summarum másodfokon újra kell tárgyalni a Szeviép-ügyet. A kérdés már csak az volt, hogy hol. Talán nem lepünk meg azzal senkit, ha azt mondjuk, közfelháborodást váltott volna ki, ha a Szegedi Törvényszék fekszik neki újra a kényes ügynek. Ezt nem is vállalták be. A bírák elfogultságot jelentettek – ahogy az várható is volt – így a Kúria kell kijelölje azt a bíróságot, ahol P. László és B. Sándor újra a törvény elé áll.
Megkeresésünkre a Kúria Sajtóosztálya azt írta, már megérkeztek hozzájuk az iratok, de a kizárásnak is megvannak a büntetőeljárási szabályai. Ha a bíróságnak nincs olyan bírája, akire a kizárási ok nem vonatkozik, a kizárásról a másodfokú bíróság, ha pedig a kizárás iránti bejelentés a másodfokú bíróság valamennyi bírájára vagy rájuk is vonatkozik, a harmadfokú bíróság határoz. Ha a kizárási ok az ítélőtábla mint harmadfokú bíróság valamennyi bírájára vagy rájuk is vonatkozik, a kizárásról a Kúria határoz.
Mivel a Szegedi Törvényszék minden bírája kizárt, ezért a Szegedi Ítélőtábla lenne a rendszerben a következő. Csakhogy Szeviép-ügyben a Szegedi Ítélőtábla már korábban elfogultságot jelentett, ezért került az ügy egyenesen a Kúriára. Sajtóosztályuk azt írta, a Kúria az ügyben résztvevő személyek jogait és kötelezettségeit figyelembe véve a törvényes határidőn belül dönt. A hatályos jogszabályok szerint ez 30 nap, ennyi idejük kijelölni egy új bíróságot, amely során a földrajzi és gazdasági körülményeket veszik elsősorban figyelembe, ami azt jelenti, hogy igyekeznek a lehető legközelebb a tárgyalás lefolytatására alkalmas bíróságot találni.
Vezető kép: Szeviép-ügy tárgyalása a Szegedi Törvényszéken, Délmagyar
Facebook
Twitter
YouTube
RSS