Párbeszédet kell folytatni az Európai Unióban a tagállamok számára optimális intézményrendszerről; fontos, hogy az uniós struktúrák mindig a nemzetállamokat szolgálják – hangsúlyozta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke csütörtökön a dél-lengyelországi, krynicai gazdasági fórumon elhangzott felszólalásában.
Az Európai Unió (EU) elődjének, az Európai Szén- és Acélközösségnek egyik alapító atyja, Robert Schuman örökségéről szóló pódiumbeszélgetésen Németh Zsolt rámutatott: Schuman eredeti koncepciója a nácizmus visszatérésének megakadályozását célozta a második világháború után, szándéka a szovjet expanzió, a proletarizmus globális terjedésének megállítása is volt. Felfogásában az európai integráció a nemzetállamok együttműködését és egy államok feletti struktúra egymás melletti létezését jelentette – emlékeztetett a magyar politikus. Hangsúlyozta: Schuman elképzelése szerint az európai struktúrák szolgálják a nemzetállamokat, nem pedig szembeszegülnek velük. Megjegyezte: ma az Európai Bizottság “egyes körei valamifajta ellensúlyt próbálnak találni az eredeti elgondolással szemben”.
Nem arról van szó, hogy több vagy kevesebb államfeletti struktúrát akarunk-e Európában, hanem arról, ezen struktúrák milyen formája lenne optimális az európai lakosság és a nemzetállamok szabadsága, jóléte és biztonsága szempontjából
– hangsúlyozta Németh Zsolt. Az EU jövőjéről folyó vitában a magyar kormány “kész párbeszédet folytatni az európai intézmények hatáskörének bővítéséről, illetve szűkítéséről” – mondta Németh Zsolt. Szerinte az uniós hatáskör bővítése két területen lehetséges: az európai védelmi politika, valamint az európai digitális piac elmélyítése terén.
Fontos azonban, hogy az államfeletti struktúrák mindig a nemzetállamokat szolgálják
– húzta alá Németh Zsolt. A pódiumbeszélgetésben részt vett Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezetője is. A közép-európai Davosnak is nevezett krynicai fórumot 28. alkalommal szervezték meg. A rendezvényen mintegy ötezer vendég vesz részt. A csütörtök este befejeződő három napos fórumon több, mint 180 pódiumbeszélgetést és előadást tartanak a gazdaság, a politika, a regionális és az önkormányzati együttműködés tárgykörében.
Forrás: MTI; Vezető kép: MTI
Hesslerezredes
2018-09-06 at 15:55
Kell, kell, és akkor mi van, ha nem? LFS-van. Már régen ki kellett volna lépni az egész V4 társaságnak és dinári-balkáni tagoknak is és alakítani egy gazdasági övezetet – semmiképpen semmiféle ‘uniót’ – és minden kapcsolatot beszüntetni a nyugatiakkal, fulladjanak meg a zsírjukban, b…ák arcon magukat! Kínától úgyis mindent meg tudunk venni, még az amik is partnerek lennének benne, az oroszok meg szintén. Ne hagyjuk, hogy a kretén franciák, németek, spanyolok magukkal együtt minket is lehúzzanak a klotyóban.
salamander
2018-09-06 at 16:16
Nem egyszerű a helyzet, mert ha kilépünk az Unióból politikai és gazdasági súlyunk mérhetlenül kicsivé válik. Sajnos meg kell érteni, hogy Kína és Oroszország elsősorban Európai tagállamként tárgyal és tekint ránk nem pedig Magyarországként.
Kilépéssel minden érdeklődésüket elvesztenék az óriáscégek és államok irányunkban, hiszen egy kisebb vagy közepes város ekkora Kínában, mint Magyarország. Az édes- és thermàlvizen kívül nincs számottevő természeti kincs, ami materiális szempontból megoldaná a kilépéssel járó problemákat. A pénzügyi rendszerünk kitettségéről nem is szólva.
navisos
2018-09-07 at 18:31
Ha a V4-es nemzetek együtt lépnének ki, akkor volna egy közös sulypont,amely mind Kinának mind Oroszorszáégnak érdeklődését fenntartaná. Ne felejtsük el azt sem,hogy egyes orszéágok,mint pl Szingapur, nem rendelkeznek semmiféle természeti kincskkel,mégis gazdaságilag a legfejlettebb országok közé tartoznak. Ennek oka és stratégiája nem ismeretlenek.
salamander
2018-09-06 at 16:52
“Az uniós struktúráknak a nemzetállamokat kell szolgálniuk”.
EGYETÉRTEK!
Robert Schuman szerint „Európát nem lehet egy csapásra felépíteni, sem pusztán valamely közös szerkezet kialakításával integrálni. Konkrét
megvalósításokra, de mindenekelőtt a tényleges szolidaritást megteremtésére van szükség. Az európai nemzetek összefogásához szükség van arra, hogy Franciaország és Németország között megszűnjön az évszázados ellentét”.
Franciaország es Németország között alapvető munkakultúra és szervezési eltérés van. Az ellentét pedig nem csak ellentét, hanem valójában gyűlölet a rossz politikák és bèkeszerződések, valamint a közös pénz miatt. Ráadásul a Franciák befolyása kb. 10%-ra lecsökkent a Brexit óta. A németek minden 3 euron 2 eurot keresnek ezért Franciaország vègzetesen eladósodott. A franciák már szabadulnànak az eurotól és inkább tönkretennèk a kontinenst csak ne kelljen bekövetkeznie annak, ami kezdettől fogva tudható: Németország Európa megkérdőjelezhetetlen vezető gazdasági és politikai hatalma, s erejét gyarmatok nélkül a munkájával érte el. Franciaország csak gyarmatosítással és politikai gonoszsággal tudott labdábarúgni Németország mellett, de ennek vége.