Németországban már a migránsvédők mondanák meg, hogy mit csináljanak a vezető politikusok

Alig ért véget a koronavírus-járvány, Németországban ismét az “igazán fontos” kérdésekre, például a migrációra koncentrálnak. Ugyanis az európai uniós (EU-) menekültügyi rendszer reformjának végrehajtását sürgeti a júliusban hivatalba lépő német soros EU-elnökségtől pénteki állásfoglalásában a németországi bevándorlók fő érdekképviselete, a szövetségi bevándorlási és integrációs tanács (BZI).

A német kormánynak fel kell használnia a soros elnökséget a menekültügyi reform előmozdítására – áll a BZI német hírportálokon idézett közleményében, amely szerint “eljött a cselekvés ideje”, el kell érni, hogy “az EU vállaljon végre közösen felelősséget” a hazájukból elmenekült emberekért. A menekültek nemzetközi napja – merthogy ilyen is van –, június 20. alkalmából kiadott felhívás szerint a többi között arra kell törekedni, hogy alakítsanak ki “igazságos elosztási mechanizmust” az EU-ba érkező menedékkérők elhelyezésére.

Angela Merkel kancellár csütörtökön ismertette az uniós elnökség programjának egyes elemeit a szövetségi parlamentben (Bundestag). A menekültügyi rendszer reformjára nem tért ki. Ebben szerepe lehetett annak, hogy a koalíciós pártok között nincs teljes egyetértés. A CDU/CSU jobbközép pártszövetség szerint az EU-ba menedékjogi kérelem benyújtásával érkező embereket fel kell tartóztatni a külső határon, és csak azokat szabad tovább engedni, akik jó eséllyel megszerezhetik a menedékjogot, a többieket pedig vissza kell szállítani a hazájukba. A koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) ezt ellenzik, arra hivatkoznak, hogy az elképzelést csak börtönszerű táborok felállításával lehetne megvalósítani. Abban viszont egyetértenek a koalíciós pártok, hogy nem kell feltétlenül valamennyi tagországnak befogadni menedékkérőket, a közösség iránti szolidaritást más módon is ki lehet fejezni.

A BZI helyi önkormányzatok mellett működő választott testületek szövetsége. A többnyire integrációs tanácsnak nevezett testületek a nem német állampolgárságú helyi lakosok érdekeit képviselik. Országszerte nagyjából 400 ilyen tanács működik. A BZI a tartományi és szövetségi szinten is képviseli a külföldieket, illetve a szélesebb értelemben vett bevándorló hátterű – bevándorló vagy bevándorlók családjában született – embereket, akik a 83,3 milliós lakosság nagyjából 20 százalékát teszik ki.

Forrás: MTI