A nemzeti identitás nem kizárólagos, hiszen létezik mellette helyi, regionális, vallási identitás, így létezhet nemzetek feletti, európai identitás is. A nemzeti identitás nem kizárólagos, hiszen létezik mellette helyi, regionális, vallási identitás, így létezhet nemzetek feletti, európai identitás is – mondta dr. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter Veszprémben, A múltban gyökerező identitás jelene és jövője című konferencián. Európa Kulturális Fővárosában négy napon át 150 előadást hallgathatnak meg a résztvevők. Többek között arról, mit jelent az identitás irodalomban, művészetben, politikában és a mindennapi életünkben.
A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara június 21–24. között rendezi meg A múltban gyökerező identitás jelene és jövője című interdiszciplináris nemzetközi konferenciát az Európa Kulturális Fővárosa program keretében. A találkozó az identitás fogalmát, a fenntartható egyéni és közösségi identitások, a nemzeti, európai, kozmopolita és fluid identitás megváltozott formáit, értelmezéseit és művészi megjelenítését járja körül hazai és külföldi előadók részvételével.
Az európai identitás az európai integritás hajtómotorja lehet
-jelentette ki a konferencia nyitónapján dr. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter.
Hangsúlyozta, hogy mivel a nemzeti identitás nem kizárólagos, hiszen létezik mellette helyi, regionális, vallási identitás, így létezhet nemzetek feletti, európai identitás is.
A nemzeti identitásra épülve, a nemzetek közös vonásait hangsúlyozva jöhet létre az európai identitás, amelyet például a diákok külföldi tanulását segítő Erasmus-program vagy a kulturális sokszínűséget felvonultató Európa Kulturális Fővárosa programsorozat is támogat
-emelte ki a miniszter.
Navracsics Tibor emlékeztetett, hogy míg az elmúlt száz évben a politikát alapvetően társadalmi, gazdasági döntések sorozataként értelmezték, a 2010-es évektől egyre inkább előtérbe kerülnek olyan kérdések, hogy “kik vagyunk, milyen azonosságok kötnek össze bennünket”.
Véleménye szerint míg az első világháború után a gazdasági kérdésekre, a javak elosztására koncentráló “funkcionális” politika egyeduralkodó volt, a közelmúltban egyre fontosabbá vált, hogy “milyen értékek alapján alkotunk másokkal közösséget, és megint mások miért különböznek tőlünk”.
Fontos kérdésnek nevezte, hogy a politika létezhet-e identitás nélküli közösségekben, illetve létrehozhat-e identitást egy közösségben.
Navracsics felidézte, hogy a második világháború után úgy látták, le kell térni a nemzetállamiság útjáról és minél szorosabb nemzetek közötti együttműködést kell létrehozni, amely háború nélkül képes a konfliktusok kezelésére.
A miniszter szerint az uniós identitás létrejöttét mutatja, hogy az EU egyre nagyobb szerepet tölt be az állampolgárok életében, illetve megjelentek közös problémák, és azokra adott közös válaszok kísérlete. Példaként említette a migrációt és a klímapolitikát. Ugyanakkor, mint mondta, az európai identitás azt feltételezi, hogy a nemzeti identitás nem kizárólagos kategória, hiszen lehet valaki például jó veszprémi, jó magyar, jó közép-európai és jó európai is egyúttal.
A szombatig tartó konferencián az identitás témájáról csaknem 150 előadást hallgathatnak a résztvevők. Szó lesz arról is, hogyan jelenik meg az identitás az irodalomban, a festészetben és a nyelvoktatásban.
A megnyitón Parapatics Andrea, a konferencia egyik főszervezője elmondta, a céljuk az volt, hogy közös gondolkodásra hívják Veszprémbe az európai és tengerentúli kutatókat.
Különféle tudományterületek képviselőiként más-más módszerekkel, eszközökkel és megközelítésekből vizsgálják az identitás fogalmát, típusait, viszonyrendszerét és azok változásait, mely változások a kortárs társadalmakkal szemben jelentkező meghatározó kihívások alapját képezik.
Markovits Aliz, a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa Zrt. vezérigazgatója köszöntőjében kiemelte, az EKF-programok alapját is a helyi identitáshoz való kapcsolódás határozza meg. Hozzátette, a regionális közösségek összetartó ereje, ha ismerik és gondozzák történelmüket, múltjukat és hagyományaikat.
Abonyi János, a Pannon Egyetem rektorhelyettese szerint az egyre növekvő társadalmi egyenlőtlenség, az egyre kritikusabbá váló demográfiai és fenntarthatósági problémák, a nemzetközi biztonságpolitika elmélyülő válságai egyaránt visszavezethetők az identitással kapcsolatos kérdésekre. – Személyes meggyőződésem, hogy ezen problémák megoldása sokkal kézenfekvőbb lenne, ha a jelenleginél több tudással rendelkeznénk magunkról, közösségeinkről, a szükségleteinkről, arról, hogy hogyan lehet az egyének és közösségek identitását azonosítani, fejleszteni és védeni – tette hozzá. A rektorhelyettes üdvözölte a kezdeményezést, és köszönetet mondott a szervezésért.
Navracsics Judit, a Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar dékánja, és a konferencia főszervezője a megnyitón elmondta, az intézmény a napi munka során, meghirdetett szakjaival is foglalkozik az identitással, illetve a kar augusztus elsejétől identitásának erősítése érdekében Humántudományi Kar néven működik majd tovább.
Ha az identitásunkkal tisztában vagyunk, vagy látjuk azokat a folyamatokat, amelyek formálják az identitásunkat, és azt elfogadjuk, akkor azzal elfogadjuk a múltunkat is, és építjük a jövőnket. Nagyon fontos az identitás megmutatása, és az egymással való párbeszéd, hiszen ez az, ami elősegíti a kölcsönös megértést, az empátiát és azt gondolom, a világra jelenleg rendkívüli módon ráfér, hogy a különböző identitásokat megértsük és elfogadjuk
– tette hozzá.
Vezető kép: Facebook
Facebook
Twitter
YouTube
RSS