Egy éve kezdte meg munkáját az ország vízgazdálkodással, vízzel kapcsolatos tudományokkal foglalkozó intézményeit, egyetemeit, állami szereplőit tömörítő Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium, hazánk stratégiai fontosságú kutatási területeit lefedő tizennyolc nemzeti laboratórium egyike. Az első év munkájának eredményeiről nagyszabású víztudományi konferencián számoltak be az egyes területek vezetői a veszprémi Pannon Egyetemen.
A tanácskozás megnyitóján elhangzott: kiemelt fontosságú, nemzetstratégiai jelentőségű a hat pilléren nyugvó negyven alprojekt, hiszen a szakmában dolgozók tudják, hazánkra sajnos ma már nem teljesen igaz, hogy víznagyhatalom lenne. Kiemelték: megfelelően kell bánni az erőforrásainkkal, hiszen a víz nemcsak, hogy mennyiségileg véges, de egyre nehezebben hozzáférhető a világban. Fontos, hogy mielőbb a kor kihívásainak megfelelő vízgazdálkodási stratégia mentén hasznosítsuk, illetve hasznosítsuk újra a vizet – ez a nemzeti vízgazdálkodási stratégia a Pannon Egyetem által vezetett, konzorciumi formában működő nemzeti laboratórium kutatásainak eredményein fog alapulni. A Víztudományi és Vízbiztonsági Laboratórium célja, hogy együttműködésre bírja mindazokat, akik a témakörben megkerülhetetlenek, ezen kívül összefogják a vizes szakmát és új alapokra helyezzék a víztudományokkal kapcsolatos oktatást.
A víz, mint erőforrás rendkívül korlátolt az egész világon. Egyre több embernek jelent problémát a vízhez való hozzájutás. A szakmában tudjuk, sajnos már teljesen igaz, hogy Magyarország víznagyhatalom lenne. A forrásainkkal meg kell tanulnunk megfelelően bánni
– mondta a konferencia megnyitóján dr. Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora. Hozzátette, hazánk egyik legnagyobb kincse az élővizeink száma, ezért kiemelt stratégiai kérdés a felelős gazdálkodás. Ezt ismerte fel a kormányzat, amikor a Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium életre hívásáról döntött.
Az a feladat, hogy a még kevésbé együttműködő feleket is partnerségre, közös cselekvésre bírjuk. Hogy egy hajóba ültessük mindazokat, akik víz kérdésében megkerülhetetlenek Magyarországon
– fogalmazott Gelencsér András. A rektor megjegyezte, hogy reményei szerint nemcsak sikeres lesz az egy éve kezdődött kutatómunka, amelyet a Pannon Egyetem koordinál, hanem a nemzetgazdaság számára is hasznot hoz majd.
Birkner Zoltán, a Pannon Egyetemet fenntartó Pannon Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke emlékeztetett, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökeként személyesen is részt vett a víztudományi laboratórium létrehozásában, előkészületeiben. Sőt, ötletgazda is volt abban, hogy a víztudományt kiemelten kell kezelni. Végül a Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium lett a tizennyolc nemzeti laboratórium közül az egyik legnagyobb.
Meg kell próbálnunk a vizes szakmát újra összefogni
– jelentette ki Birkner.
A kutatásokhoz nem csupán pénzügyi támogatást kaptak a szakemberek, hanem tudományos szabadságot is.
Emlékeztetett, hogy Józsa János professzornak köszönhető – aki ma a laboratórium projekt irányító testületének elnöke -, hogy abba a csapatba is bekerültek, amely a vízügyes oktatás előkészítéséről szólt. Mint mondta, azt szeretnék elérni, hogy az összes jelentős magyar tudományos szereplőt hálózatos módon összekössék, intézményes formában, indoklása szerint azért, hogyha valaki kívülről ránéz Magyarországra, egy témakör mögött, több száz tudóst, kutatásfejlesztési szakembert lásson.
Sok a szereplő, egyetemek, kutatás-fejlesztési és szakmai csoportok, akiket össze kellett terelnünk, jól végiggondolt területeket megfogalmazva
Ötleteink korábban is voltak, de nem volt hozzá finanszírozás, ez nyílt meg most. Nem volt tételes pályázati előírás, nem kaptunk korlátokat, életünkben először szabadon, tudós emberként állíthattuk össze a programot, ehhez kerestük az intézményeket, partnereket: egyetemeket, kutató központokat. Kellettek hozzá vezéregyéniségek is, akik személyesen be tudnak vonzani további, akár külföldi kapcsolatokat is. Önmagukban ezek a vezéregyéniségek nem elegek, de ha a keretek közé foglaljuk őket, akkor valami valóban nagy dolog tud megszületni
– fogalmazott a professzor. Azt is megjegyezte, hogy az egyetemeken van a feltörekvő ifjúság aranybányája.
A végső cél, hogy egy új csapatot állítsunk ki a vízügyeink tartós irányítására
Nem szabad középszerűnek maradnunk. A legjobbakat segítjük a még magasabb szint eléréséhez. Azt szeretnénk, hogy a végzett doktoranduszaink velünk maradjanak. Négy évünk van arra, hogy meggyőzzük őket arról, hogy érdemes ebben a körben maradni, mert fényes típusú jövő az, ami most ezen a területen szakmailag előttük állhat
– jelentette ki dr. Józsa János.
Gerencsérné Dr. Berta Renáta, a labort működtető konzorcium szakmai vezetője felidézte, hogy egy éve, 2022 júniusában kezdték meg a munkát a nemzeti laborban, mára a teljes hazai vízzel kapcsolatos kutatásokat lefedik. Összesen ötszáz kutató, PhD hallgatók és segédszemélyzet vesz részt a kutatásokban és a jövőben a kört szeretnék kibővíteni, többek közt ipari szereplőkkel is.
A labornak, illetve a kutatásoknak hat fő pillére van, mint folyók és árterek, nagy, sekély tavak, felszín alatti vizek, regionális és mezőgazdasági vízgazdálkodás, városi vízgazdálkodás és szennyvízkezelés valamint vízgyűjtő gazdálkodás
– sorolta a labor szakmai vezetője. Hozzátette, hogy a negyven alprojekt között olyan kiemelt kutatások szerepelnek, mint például extrém hidrológiai folyamatok vizsgálata, árvízvédelmi kérdések, hazai tavak növényzetének kölcsönhatásai, környezet analítika, környezet monitoring, csatornavizek kezelése és felhasználási lehetőségei.
A szoros együttműködés biztosítja a tudást és a szakértelmet a fenntartható vízgazdálkodás területén
– húzta alá a kutató.
Megvilágosodott szabadkőművész
2023-05-25 at 09:35
És megy kifelé az országból a víz, megy, megyen, minden mennyiségben, jajongunk az árvízen, másfél hónap múlva meg azon fogunk sivalkodni, hogy basszameg’! szárazság van, szomjan döglünk, aszályfaszály van, kipusztul minden!!!
Én még ilyen hülye népet, országot, vezetést, vízügyet nem láttam sehun ebben a kibaszatosszarócskafos világban!!!!
Ja, és Vásárhelyi Pál és Széchenyi István sírját időnként nem ártana megostorozni…
Solaris
2023-05-24 at 09:17
Egyelőre kútadó-Magyarok
0-1
Más kérdés?
Ja, nem tanultatok a múltkori próbálkozásokból…
Bukohill
2023-05-23 at 14:33
Attila
Rossz helyen keresgél. Egyszerű tapasztalat, mert nem vagyunk kiscserkészek.
A problémák megoldása helyett nálunk a rendszertől függetlenül csak a bizottságok, hivatalok burjánzanak, mégpedig csurig tele kenyérpusztító ingyenélőkkel.
Ha komoly problémát akar megoldani, akkor elszámoltatható egyszemélyi vezetőre kell bízni, a hálózat csak ötletelésre alkalmas, annak az ideje pedig lejárt.
https://novekedes.hu/elemzesek/magyarorszag-bucsut-mondhat-a-vizeinek
Ezt már hosszú évek óta nem kutatni, hanem olvasni – és megoldani kellene. Az igaz, hogy a megoldás nem csak a vízügyön múlik, de a vízügynek kellene legalább egy évtizede folyamatosan félre vernie a harangot. A legesmostmégújabb labor szemfényvesztésével viszont csak további forrásokat tapsolnak el látszattevékenységre, a semmire.
Attila
2023-05-22 at 22:38
Érdekes. Már mint a sok “ellenzéki” hozzá szólás. Nem a lehetőséget, az esetleg lehet, lesz valami oldalt táplálják, hanem kidudorodik a magyarságuk. Ellenszenv, irigység és még ki tudja mi? Ha valaki, az a magyar nép, amelyik soha nem fog egy irányba húzni. Pedig aztán mennyi remek ötlet született már itt!
Azért bízom benned Renáta, hogy sikeres lesz a jövő nemzedékének kinevelése
Sok sikert!
Ja! És neked is Zoltán!!
Schenkhyalfonz
2023-05-22 at 21:01
A sok rizsa mellett lesz víztározás is?
Bukohill
2023-05-22 at 18:28
Bla, bla, bla.
“Mint mondta, azt szeretnék elérni, hogy az összes jelentős magyar tudományos szereplőt hálózatos módon összekössék”
Fordítok: Az összes lóvé csak rajtunk keresztül legyen elérhető, nékülünk senkinek egy kanyit sem!
na4
2023-05-22 at 16:52
Dörzsölik a kezüket az önjelölt szakértő szerencselovagok. Lesz állami zsé, megszedjük magunkat. Ugyanaz a lemez évek óta ☹
vélemény
2023-05-22 at 15:43
Unos-untalan megint a sok szép szöveg. Szakmai labor, negyven alprojekt ( “kiemelt kutatások, mint például extrém hidrológiai folyamatok vizsgálata, árvízvédelmi kérdések, hazai tavak növényzetének kölcsönhatásai, környezet analítika, környezet monitoring, csatornavizek kezelése és felhasználási lehetőségei,…), vizes oktatás előkészítése”, stb.
“Az a feladat, hogy a még kevésbé együttműködő feleket is partnerségre, közös cselekvésre bírjuk. Hogy egy hajóba ültessük mindazokat, akik víz kérdésében megkerülhetetlenek Magyarországon … Meg kell próbálnunk a vizes szakmát újra összefogni”.
Tehát eddig nem sok történt az említett területeken. Vagy a fedezet hiányzott, vagy a kellő szakmai alkalmasság, vagy mind a kettő. A legutóbbi szárazság idején valóban megmutatkozott az utóbbiak hiánya.
A Kék Bolygón fenntartható élet egyik fő feltételének, a széndioxidnak a megóvásáról is szót kellett volna ejteniük a témák pozícionált potentátjainak.
Vízipók
2023-05-22 at 15:30
Csak el ne mossa az ártereinket az az egyre kevesebb víz. A tavalyi aszály idején aktuális lett volna az ilyen riogatás. Most egy ütemmel elkéstek a nagyokosok.
Orientál
2023-05-22 at 15:20
Érdekes hogy a mai perzsák elődeik milyen csodálatos vízvezetékrendszert hoztak létre ,ezt is tanulmányozni érdemes lenne.