Szép is lenne egy TGV-gyorsvasúttal elruccanni Kolozsvárra, vagy még tovább, a Székelyföldre – ezeket az ambíciózus terveket a magyar és a román kormány eddig közösen dédelgette, magyar részről ráadásul már egymilliárd forintot különítettek el a tervezés elindításához. A szándék komolyságát jelezte, hogy a Kolozsvár-Budapest gyorsvasúti fejlesztés kapcsán a román fél megfogalmazta azon igényét, hogy azt terjesszék ki Bukarest felé, így kapcsolva be a román fővárost Budapesten keresztül a nyugati vasúti vérkeringésbe. A magyarországi igény ezt annyival egészítette ki, hogy a Bukarest-Budapest vonal lehetőleg ne kerülje el a magyarlakta vidékeket, enélkül ugyanis olyan fejlesztésbe ölnénk a pénzt, amelyhez különösebb érdekünk innentől nem is fűződik. Úgy tűnik, a románok olyan határozatot fogadtak el, amely korábbi félelmeinket igazolhatja, a vasútfejlesztés ugyanis kényes precizitással kerüli el a Székelyföldet.
Először 2017 októberében merült fel egy Budapestet Kolozsvárral összekötő gyorsvasút megépítésének terve, amelyről Szijjártó Péter a Hungrail szakmai konferencián beszélt. Mint kiemelte, az együttműködés kapcsán a román fél azzal a feltétellel élt, hogy a gyorsvasút vonalát a későbbiekben egészen Bukarestig meghosszabbítják majd. Portálunk a bejelentés nyomán a Külgazdasági- és Külügyminisztériumhoz fordult, hiszen éltünk a gyanúperrel, hogy a román vezetés a Kolozsvárt Bukaresttel összekötő szakaszt a magyarlakta vidékek tudatos elkerülésével valósítja majd meg. Ezzel magyar támogatással becsatornáznák a román fővárost Európa vasúti vérkeringésébe, egyszersmind beláthatatlan időre pusztulásra ítélnék a magyarlakta vidéken keresztülhaladó vasúti szakaszt, amelyre hivatkozhatnak úgy, mint amelyet nincs értelme fejleszteni. Portálunk arról érdeklődött, a magyar állam egyáltalán hajlandó lenne-e olyan vasútfejlesztési programban részt venni, amely az innovációt a magyarlakta vidékeket elkerülve valósítaná meg. A Külgazdasági- és Külügyminisztérium válaszában közölte: „Magyarország Kormánya kiemelten kezeli az ország vasúti hálózatának fejlesztését, valamint a kárpát-medencei és közép-európai térség fővárosai, regionális központjai közötti vasúti közlekedést gyorsító fejlesztéseket”. Hozzátették, Magyarország számára kiemelt nemzetpolitikai és gazdasági jelentőséggel bír Kolozsvár, Erdély történelmi központja, amely Bukarest után Románia második legnépesebb városa. A Budapest-Kolozsvár közötti 450 km távolság megtétele vasúton jelenleg késések nélkül is bő 8-9 óra. A cél, hogy ezt az utazási időt jelentősen csökkentsék.
Arról is írtak,
a Budapest-Kolozsvár közt tervezett gyorsvasúti összeköttetés a jövőben tovább fejleszthető Brassó és Bukarest irányába, ezáltal teremtve összeköttetést a román és a magyar főváros között.
A csíksomlyói búcsúba tartó Csíksomlyó Expressz és Székely Gyors zarándokvonatokat köszöntik a kolozsvári vasútállomáson. Fotó: MTI
Ha már vasút, legyen TGV
A vasúti összeköttetés kérdése ezután idén február elején került elő ismét, amikor Szijjártó Péter Bukarestben Teodor Meleşcanuval, a román diplomácia vezetőjével folytatott tárgyalásokat. A vasútfejlesztésre vonatkozó bejelentéseket ugyanakkor némileg háttérbe szorította, hogy a külügyminiszter akkor tett utalást Magyarországnak a román gázra vonatkozó vételi szándékára, amelytől a teljes román politikai elit kiborult. Mindettől függetlenül a Kolozsvár-Budapest vonal fejlesztése kapcsán már nem kisebb ambíciókkal beszéltek a román és magyar politikusok, minthogy TGV-típusú (francia gyorsvasút) összeköttetésre lenne szükség. Szijjártó Péter azt is bejelentette, hogy a magyar kormány egymilliárd forintot hagyott jóvá a vasútvonalterv megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére. Megismételte ugyanakkor, hogy
a román fél szeretné ezt a vonalat Bukarestig meghosszabbítani: ez nekünk nincs ellenünkre.
Sajnos azt nem tette hozzá, hogy Brassón keresztül nincs ellenünkre.
Mégis más irányban fejlesztenek a románok?
Az Agerpress román hírügynökség nyomán a Főtér.ro számolt be márciusban, hogy tovább folytak a magas szintű egyeztetések Lucian Şova román közlekedési miniszter budapesti látogatása alkalmával a gyorsvasút terveiről. Arra azonban senki nem számított, hogy augusztusra a román kormány ülésén határozatot fogad el a gyorsvasút-hálózat építésével kapcsolatban. Üröm az örömben ugyanakkor, hogy a most elfogadott határozatban nyoma sincs a Magyarország által támasztott igényeknek azzal kapcsolatban, hogy a vonal érintse a magyarlakta vidékeket. Ehelyett első körben a Bukarest-Craiova-Temesvár-Kolozsvár vonalon építenék ki a hálózatot. Ha valaki egy pillantást vet a térképre, akkor láthatja, hogy a Magyarország számára teljesen érdektelen Craiova felé induló vonal délnyugati kerülővel gondosan eltávolodik a magyarlakta vidékektől, majd még Kolozsvárt is nyugatról elkerülve Temesvárnál érintene először jelentősebb magyarlakta várost. Temesvártól ráadásul Kolozsvár is kicsit „visszafelé” helyezkedik el, a románok által fejleszteni kívánt fő vonalat tehát egyáltalán nem az eredetileg fontolóra vett Kolozsvár-Budapest viszonylatra optimalizálták.
Csak érzékeltetésként: a román tervek pirossal, a magyarság szempontjából optimálisabb zölddel. Fotó: a Google Maps felhasználásával készült
A román tervek szerint ráadásul Craiovát Szófiával, Temesvárt Belgráddal, Kolozsvárt pedig Budapesttel kötnék össze, amelynek egyelőre mérlegelni kell magyar szemmel az előnyeit, tény viszont, hogy eszerint Románia inkább Temesvár irányába tervezi főbb vasútvonalának fejlesztését, a kisebb kerülővel megközelíthető Kolozsvár lehet ugyanakkor továbbra is Budapesten keresztül a Nyugat-Európába irányuló vasútforgalom kiindulópontja. A Főtér.hu beszámolója szerint a román kormány tervei szerint az 1275 kilométer hosszú belföldi gyorsvasút csökkentené az utazási időt Bukarest és a nyomvonalon található fontosabb városok között, ezáltal a vasúti közlekedés felé terelné nemcsak az állampolgárokat, de a diákokat és a turistákat is. A portál úgy tudja, a konkrét terveket ez után fogja előkészíteni a kormány stratégiákkal és prognózisokkal foglalkozó bizottsága. A határozat szerint 16 stratégiai fontosságú beruházást nevez meg, amelyeket a magán- és az állami szféra együttműködéseként, a Magyarországon rossz emlékezetű, balliberálisok által erőltetett PPP-konstrukcióban építenek meg.
Merdeken zuhan a színvonal, miközben romantikázunk
A cikkhez illusztrációként felhasznált képek a Csíksomlyói búcsúra induló zarándokvonat kolozsvári fogadtatásának megható pillanatát örökíti meg, a szürke hétköznapok azonban korántsem ennyire felemelőek. Alapvető tapasztalat, hogy a magyarlakta vidékek felé induló viszonylatokat a román vasúttársaság elhanyagolja, kevés és igénytelen járatot közlekedtet. Idén szerkesztőségünk tusványosi látogatása alkalmával azt tapasztaltuk, hogy a MÁV a helyiek számára létfontosságú nemzetközi járatot egyre alacsonyabb kocsiszámmal (konkrétan néggyel) és színvonallal (már a büfékocsi-szolgáltatást is megszüntették) közlekedteti. Úgy véljük, a vágányok lepusztultsága hamarosan elérheti azt a szintet, amikor már a zarándokvonatot sem engedik közlekedni az ezeréves határhoz, de akkor már késő lesz bármit is tenni, amikor ez szemet szúr majd. A román kormány lépéseit látva pedig egyre bizonytalanabbá válik a Kolozsvár-Budapest közötti gyorsvasúti összeköttetés terve és értelme, illetve az a nem kevésbé ambíciózus elképzelés, hogy TGV-vel érhessük el Kolozsvárt, Gyergyószentmiklóst, Csíkszeredát, Tusnádfürdőt, vagy akár Brassót. És persze Bukarestet.
Forrás: MTI/foter.ro/pestisracok.hu; Vezetőkép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS