Pesti Srácok

NGM: az állam jó áron jut új, modern és fenntartható irodakomplexumokhoz, a beruházás hozzájárul a zöldpolitikai célok teljesítéséhez is

NGM: az állam jó áron jut új, modern és fenntartható irodakomplexumokhoz, a beruházás hozzájárul a zöldpolitikai célok teljesítéséhez is

A sajtóban megjelent félrevezető és egyoldalú híresztelésekkel ellentétben a Magyar Állam a piaci árakhoz képest kedvezőbb áron jut a 21. századi igényeknek megfelelő, modern irodakomplexumokhoz, minden esetben betartva a felelős gazdálkodás alaptörvényi és törvényi kritériumait is - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtökön az MTI-vel.

A közlemény szerint a Dürer Irodaház, a Zugló Városközpont Irodaház, valamint a Budapart Irodaház esetében az átlagos négyzetméterár nettó 1 785 878 forint. A vásárlás előtt áttekintették a budapesti irodapiacot az ár, a lokáció és a zöld, energiahatékonysági szempontok szerint. Ennek alapján megállapítható, hogy az átlagár alacsonyabb, mint a piaci ár, ráadásul az irodakomplexumok jobb lokációval, energiahatékonyabb működéssel rendelkeznek, mint a piacon elérhető és a kormányzati igényeket nem kielégítő alternatívák.

Kiemelték, hogy ez már önmagában nézve is kifejezetten előnyös árnak minősül a fővárosi piacon. Ugyanakkor a három irodakomplexum az alapvető irodai műszaki felszereltséghez képest jelentős többlettartalommal rendelkezik annak érdekében, hogy az állami feladatokra vonatkozó szigorú biztonsági és üzemeltetési előírásokat képes legyen kielégíteni. Ez többek közt magasabb fokú és különleges biztonságtechnikai felszereltséget és IT rendszereket vagy például a titkos ügyiratok kezeléséhez alkalmas infrastruktúrát jelent.

Megállapítható, hogy jelenleg a piacon nincs a három irodakomplexum jellemzőit magába foglaló irodaház kínálat, jellemzően régebbi építésű épületek elérhetők, amelyek a most épülő ultramodern állami irodaházakhoz képest általában korszerűtlenebb kialakítással, alacsonyabb energetikai besorolással és magasabb fenntartási költséggel rendelkeznek. Mindezen ingatlanok emellett döntően hasonló vagy magasabb négyzetméterárral rendelkeznek, mint a most épülő újak, miközben elhelyezkedésük is kedvezőtlenebb, ráadásul az állami működés már említett különleges biztonsági feltételeinek csak jelentős beruházásokat követően tudnának ezek az ingatlanok megfelelni.

PestiSracok facebook image

Energiahatékonyabbak ezek az épületek

A kormány célja az új irodakomplexumok megvásárlásával, hogy hatékonyabb működést és olcsóbb fenntartási költségeket érjen el, mivel az érintett szervezetek által jelenleg használt épületek többségében szerkezetileg és gépészetileg is elavultak. A korszerűtlen szigetelés és a nem kellően hatékony fűtési- és hűtési rendszerek miatt rendkívül magasak az energiaköltségek és drága az intézmények fenntartása. Emellett a régi, több esetben leromlott állapotú ingatlanoknál állandó a felújítási kényszer, amely tovább drágítja az állam működését.

A költözés következtében csökken és rendszerszinten is alacsonyabbá válik a rezsiköltség, biztonságosabban és olcsóbban védhető objektumok jönnek létre, miközben a dolgozók a 21. század követelményeinek megfelelő irodákban dolgozhatnak. A három irodakomplexumban összesen több mint 300 ezer négyzetméter területen jönnek létre munkahelyek, amelyekben mintegy 30 állami, a kormány irányítása alatt álló szervezetet és állami tulajdonú gazdasági társaságot helyeznek el, az érintett szervezeti létszám közel 20 ezer. Ennek következtében jelentős ingatlanállomány szabadul fel Budapest belvárosában, amely egyrészt oldja a túlzott központi kerületi kormányzati koncentrációt, továbbá kiváló hasznosítási lehetőségekkel rendelkezik, ami szintén javítja a projekt megtérülését.

Összességében elmondható, hogy ez a beruházás jelentősen könnyíti majd a költségvetés működési kiadásait, mindezt úgy, hogy érdemben hozzájárul majd a kormányzat fenntarthatósági, zöld, azaz klímapolitikai vállalásainak eléréséhez is - hangsúlyozta közleményében az NGM.

Forrás: MTI, fotó: Portfolo.hu

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.