Tetszik, vagy sem, van úgy, hogy egy Alinsky-tanítványnak is kigyullad szemében a dollárjel. Nagy tanulság ez, amit nem érdemes szó nélkül hagyni – független attól, hogy mit gondolunk a pedagógusok helyzetéről! Bárki is találta ki azt a körbe rajzolt felkiáltójelet, amit a reménykedő tanárok és a lelkes diákok magukra festettek, ezt áruba bocsátani nagyobb bűn, mint amit egy kormány valaha is elkövethetett a pedagógustársadalommal szemben. NoÁr – miközben a tanárokat a kormány ellen hergelte – kiszúrta a piaci rést, majd az éj leple alatt titokban legyártott egy tucat gagyi kapucnis pulcsit és ócska vászontáskát, most meg lókupecként árulja a neten. Jó drágán, ha rosszmájúak akarunk lenni, akkor nem a pedagógusokat tekintve célcsoportnak. Akiben egy fikarcnyi jóérzés is van, aki egy picit is szimpatizál a tanárokkal, az most jogosan mondja: noÁr takarodj, és vidd az összes szirsz.rod!
A MIÉP-es szatyortól Vona Gábor bögréjén át a noÁr pulcsijáig
Többször láttam már olyat, hogy egy-egy kormány(Orbán-)ellenes „civil” kezdeményezés szimbólumot választ magának és azt minden rendezvényen, minden jogos tiltakozó (illetve néhány „hasznos hülye”) magára rajzolja, tetoválja vagy aggatja valamilyen formában. Mint a FreeSZFE-szimbólum volt, ha még megvan!
NoÁr itt még FreeSZFE-maszkban (Fotó: Facebook)
Olyanra is emlékszem, hogy egy-egy soft-politikai mozgalom áruba bocsátotta egy helyesnek vélt ügy érdekében saját logóját. Például, mikor webshopokban árulják termékekeit a keresztény szivárvány szimbólumot lenyúló progresszív mozgalmak.
De láttam olyat is, hogy magyar expolitikus lókupeckedik a saját jelképével. Legutóbb Vona Gábor árulta így alapítványának bögréit – ciki, mi?
A Vona Gábor által vezetett Második Reformkor Alapítvány webshopjában 2500 forintért lehet ezt a bögrét megvenni
Persze, emlékszem még MIÉP-es szatyorra, ami még a Fidesz golyóstollnál és az MSZP-és frizbinél is gagyibb volt, igazi politikai kringé-termék.
De olyat még nem pipáltam és szerintem az egész kutya világ sem hozott még világra akkora aljasságot, amit a pedagógussztrájkkal kapcsolatban ez a noÁr gyerek megengedett magának!
A társadalom többségének szimpátiáját bíró pedagógustüntetések jelképe, a körbe rajzolt felkiáltójel most rákerült a noÁr webshopjában árult pulcsikra és a vászontáskákra. (Hogy noÁr találta-e ki, vagy más, az legfeljebb jogdíj, nem pedig morális kérdés.)
NoÁr ócska vászontáskával alázta meg a béremelésért sztrájkoló tanárokat
Egy olyan poliészter anyagból készült XXL-s kapucnis pulcsit kérek, aminek a mellén a „Tanítani akarunk, de nem mindegy, hogyan!” mottó legyen, a hátán pedig ez: LOVEMBTQIA+. Ha lehet, akkor citromsárga színben. Utánvétellel. Mert tüntetni mennék a tanárokért.
És ez tényleg nem vicc! Ez egy valódi gondolatmenet.
noÁr termékek katalógusa (forrás: Tibi atya FB)
Mikor Hont András kitette s miután Tibi atya is megírta, én még éltem a gyanúperrel, hogy valami olyan poénról lesz szó, amit az én őskövület agyam nem ért. Tévedtem. Sajnos értem. Ez a félkegyelmű (valljuk meg, hogy a szeme sem áll jól!) noÁr gyerek (sokáig gőzöm sem volt róla, hogy valójában Molnár Áron színészről van szó, olyan sz…l nézett ki a színpadon) tényleg drága vásárfiaként árulja a pedagógustüntetésen használt jelképpel ellátott ócska pulcsikat, szatyrokat meg mit tudom én milyen kis szirsz…t.
NoÁr ezzel úgy megalázta a pedagógusokat, ahogy egyetlen kormány sem tudta volna soha az életben.
A pulcsikat a következő feliratokkal lehet megvenni:
- Tanítani akarunk, de nem mindegy, hogyan!
- Tesztek is vagy csak nézitek?
- Túl nagy árat fizetnék, hogyha csendben maradnék!
- Tanulni akarunk, de nem mindegy, hogyan!
- Számít a szavunk, szabadok vagyunk!
- LOVEMBTQIA+
Ez tényleg fájdalmas!
Alinsky tanítványai is szeretik a pénzt
Saul Alinsky néhány évtizeddel ezelőtt kidolgozott és azóta többször is sikerrel kipróbált akcióstratégiája mára a Soros-hálózat kiskátéja lett. Az 1971-ben megírt és 1999 óta magyarul is olvasható A civil szervezkedés ábécéje (Rules for Radicals) alapja, hogy egy olyan „főgonosz hatalmat” kell kijelölni, aki/ami ellen folytonos kampányok segítségével olyan közösséget lehet megszervezni, amely képes megszerezni a hatalmat bizonyos ügyek alakulása, ideális esetben az egész állam felett. Azaz képesek lehetünk a módszertannal választás nélkül kormányt buktatni. (Alinsky „filozófiájáról” írta egyébként Bill Clintonné a főiskolai szakdolgozatát.)
A másik ismert anarchista figura a már Magyarországon is többször járt Szrgya Popovics, aki az Otpor! egyik legismertebb tagjaként leginkább Alinsky tanait először Belgrádban, majd számos más országban gyakorlatban is igyekezett kipróbálni. Tapasztalatait egy kormánybuktató kézikönyvben foglalta össze, Útmutató a forradalomhoz címmel. Popovics napjainkban is „mozgalmi tanácsadó”, a 2003 óta működő, CANVAS (Centre for Applied Nonviolent Action and Strategies) nevű, Soros Györggyel is együttműködő szervezet alapító-főmunkatársaként. (Lásd a XXI. Század Intézet idevonatkozó írását!)
Alinsky és Popovics is azt tanácsolja, hogy a szimbólum beszédesebb a szavaknál, így minden mozgalom mögé/elé/felé ki kell találni egy olyan egyszerű jelképet, amit minden jogos tiltakozó magára tud festeni.
Nem tudjuk, hogy a körbe rajzolt felkiáltójelet ki találta ki (ha valaki tudja, írja meg kommentbe, levélbe, mailbe vagy küldje el csőpostán!), de a legutóbbi tüntetésen ott volt a transzparenseken, a zászlókon, a tenyereken és mindenhol.
(Egy jól kitalált szimbólum többet ér, mint egy mottó – leginkább a szövegértéssel küszködő fiatalság köreiben. Bocs és tisztelet a kivételeknek!)
Nem volt viszont vászontáska vagy kapucnis pulcsi. Ezt a piaci rést szúrta ki a pedagógustüntetések koronázatlan királya. NoÁr így gyorsan legyártotta és fellőtte a netre.
Alinsky azt állítja, hogy nemcsak olyan hatalom létezik, amivel valóban rendelkezel, hanem olyan is, amiről az ellenség azt hiszi, hogy rendelkezel. A hatalom egyik legfontosabb eleme – a pénz mellett – az embertömeg látványa lehet. Popovics azonban kiegészíti ezt azzal, hogy nem elég soknak látszani, békésnek is kell maradni. Mert a békés arcoktól általában (ha erőszakos változásokra is törekednek) nem félnek, hanem szimpatizálnak velük az emberek.
Tehát, ahogy azt Alinsky és Popovics is jó szívvel ajánlotta, megjelent a kritikus, de békés „tömeg”, saját logóval és szimbólumokkal.
Alinsky azt tanácsolja továbbá a tudatos bomlasztóknak, hogy sose kerüljenek kívül a megtévesztett naiv emberek „tapasztalati körén”, mert az meghátráláshoz vezethet. Ehhez hozzáteszi Popovics, hogy mindig kell egy „szimpatikus hecc”. Mert szerinte a rendőrök – a belgrádi példával élve – nem szívesen támadnak meg egy csókolózó párt, ellenben a kiabáló huligánokkal.
Alinsky forgatókönyvének egyik legfontosabb eleme, hogy nevetségessé kell tenni az „ellenséget”, illetve, hogy nem az intézményeket kell támadni, mert azt a kutya sem érti meg, hanem az embereket. Ők valóban sérülékenyebbek.
Nos, így indult Alinsky tanítványának üzleti vállalkozása…
Facebook
Twitter
YouTube
RSS