Az ügyészség csendben felmentette vezetői beosztásából a Hagyó-ügy addigi vezető ügyészét 2013 januárjában „hivatali kötelesség vétkes megszegésével megvalósított fegyelmi vétség” miatt. A Nokia-dobozos ügyben a vád azóta már a bíróság előtt megbukott, és a minap a 2012-ben elrendelt „kármentő” nyomozás is eredménytelenül zárult – írja a Népszabadság.
Az ügyészség június 23-án megszüntette azt a nyomozást, amelyet 2012 októberében rendelt el az úgynevezett Nokia-dobozos ügyben. Tíz hónappal a Hagyó Miklós, a főváros korábbi főpolgármester-helyettese elleni vádemelés után elrendelt nyomozásnak azt kellett volna kiderítenie, honnan származott az a kétszer 15 millió forint, amit 2010-es vallomása szerint Balogh Zsolt a BKV vezérigazgatójaként nokiás dobozokban adott át Hagyónak.
A lap azt írja, hogy a „kármentő nyomozásra” azért volt szükség, mert elfelejtették az alapügy nyomozása során ezt a kérdést tisztázni. Sőt, úgy emeltek vádat 2012. január 10-én Hagyó ellen, hogy a Nokia-dobozokban átvett kenőpénzre vonatkozó vád lényegében kizárólag Balogh vallomásán alapult. Amint az ügyészség észlelte ezt a „hibát”, azonnal külön nyomozást indított. Valamivel később pedig fegyelmivel leváltották a nyomozás addigi vezető ügyészét.
A szerző szerint, ha az ügyész nem követ el vétkes mulasztást, valószínűleg akkor már 2010-ben kiderült volna, hogy Balogh Zsolt nem mondott igazat, és egy jól kommunikálható momentummal szegényebb lett volna az ügy.
A Népszabadság megjegyzi, hogy Baloghnak – 2010-es vallomása szerint – a Synergon és a BKV között létrejött szerződéssel összefüggésben kellett az összesen 30 millió forintot (az ügylet tíz százalékának megfelelő összeget) Hagyónak átadnia. Ám nemcsak a Synergon Balogh által megnevezett illetékesei tagadták a kifizetést, mint az a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozást megszüntető határozatából egyértelműen kiolvasható, a két és fél éves nyomozás sem talált arra utaló adatot, hogy a Balogh által előadott pénzmozgás megtörtént volna.
A lap ügyészségi forrásai által csak „kármentő nyomozásnak” nevezett eljárás során a nyomozók ellenőrizték a Synergon pénzmozgásait, a számlákról történt készpénzfelvételeket és a felvett összegek felhasználását, valamint azt, hogy a Balogh által a pénzátadások időpontjaként megjelölt időpontban volt-e olyan vagy hasonló autó a cég birtokban, mint amilyennel a tanú szerint a pénzfutár a találkozójukra érkezett, ám semmit nem találtak.
A teljes írás itt elolvasható.
Forrás: Népszabadság
Facebook
Twitter
YouTube
RSS