Pesti Srácok

Novák Katalin: Az a dolgunk, hogy ismerjük, őrizzük és gyarapítsuk a magyarságot!

Novák Katalin: Az a dolgunk, hogy ismerjük, őrizzük és gyarapítsuk a magyarságot!

Novák Katalin is felszólalt a Rákóczi Szövetség nemzeti összetartozás napi rendezvényén. Ünnepi beszédében a köztársasági elnök a házasság szentsége és a magyar identitástudat között vont párhuzamot, mint fogalmazott: "az igent nap mint nap ki kell mondani, akkor is, ha nem mindig könnyű, ugyan így van ez a magyarságunkkal is".

Mint a víz a halnak, olyan magától értetődő számunkra a magyarságunk – kezdte Novák Katalin köztársasági elnök a Rákóczi Szövetség nemzeti összetartozás napi rendezvényén tartott ünnepi beszédét szombaton. Az államfő kiemelten köszöntötte a Kárpát-medence minden részéről megjelent fiatalokat. Mint fogalmazott, ma nem a veszteségeinket siratjuk, hanem gazdagságunkat ünnepeljük.

– idézte a Magyar Nemzet a köztársasági elnököt, aki elmondta, azért jött most ide, hogy közösen tegyük fel a kérdést, mit jelent ma a nemzeti összetartozás, a magyarságunk. Az államfő arról is beszélt, hogy amikor húsz évvel ezelőtt a házasságkötésekor kimondta az igent, nem gondolta volna, hogy ezt az igent nap mint nap ki kell mondani, akkor is, ha nem mindig könnyű. Ugyan így van ez a magyarságunkkal is.

PestiSracok facebook image

– hívta fel a figyelmet. Úgy folytatta, szeretnénk, ha egyre több magyar kimondaná az igent a magyarságára, a házasságra és a családalapításra. Hogy egyre többen legyenek azok, akik akarnak magyarok lenni. Ehhez bátorság kell a Kárpát-medence minden részén – tette hozzá. A köztársasági elnök emlékeztetett, ezt a bátorságot látta két hete Erdélyben, Gyulafehérváron a frissen felavatott Bethlen-szobornál, majd a református egység napán, amikor háromezren énekelték együtt a magyar himnuszt. Az államfő ezután számos határon túli látogatását megemlítette, ahol a magyarság bátorságát tapasztalta és szavai szerint ezt a bátorságot ő maga is nap mint nap tanulja.

– fogalmazott. Novák Katalin beszédében ezután a Rákóczi Szövetséget méltatta, amely a maihoz hasonló találkozásokkal erősíti a nemzeti összetartozást. Mint mondta, gyermekeink és unokáink harcait nem vívhatjuk meg, ezért ismerni, őrizni és gyarapítani kell magyarságunkat. Ha közelebb jutunk egymás megértéséhez, mások is jobban fognak érteni minket. Hozzátette, ezért utazott Varsóba, Berlinbe, majd a jövő héten Prágába és Bukarestbe is.

– húzta alá. A köztársasági elnök külön köszöntötte a Kárpátaljáról érkező magyarokat.

– emlékeztetett Novák Katalin, ez pedig ma mindenkit arra kötelez, hogy valóra váltsuk ezt az ígéretet.

Forrás, fotó: Magyar Nemzet;

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.