Novák Katalin: Budapest létrejöttével a magyar nemzet szíve kezdett el a Duna két partján dobogni
A történelmi városrészek egyesítéséből 150 éve nemcsak egy új város jött létre, hanem a magyar nemzet szíve kezdett el a Duna két partján dobogni - mondta Novák Katalin köztársasági elnök pénteken, a Budapest 150 gálaesten a budapesti Vígszínházban.
Az államfő kiemelte: több mint ezeréves államunk testében 150 éves szív dobog, s ez a szív erőt ad a nemzetnek, hogy fennmaradjon és gyarapodjon. Novák Katalin hozzátette: innen nézve egy fiatal, szinte még kamasz városról van szó, amely előtt reményteljes és hosszú jövő áll. A köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy a reformkor nagyjai, akik nemzeti szuverenitásunkért, a polgári Magyarországért küzdöttek, vigyázó szemeik Párizsra és Londonra vetették és a két várost tanulmányozva alkottak egy közép-európai, de sajátosan magyar metropoliszt. Novák Katalin felidézte: Budapest megélte az első világháború közvetett és a második világháború közvetlen pusztításait, az ostromot és a gettót, elszenvedte az 1956-os forradalom harci cselekményeit, megélte a szocialista időszak területi és lakossági növekedését, a politikai rendszer és a városirányítás változásait, majd a polgári újjászületést.
Budapest többször is bebizonyította életképességét, képes folyamatosan megújulni, feltámadni
-hangsúlyozta Novák Katalin, kiemelve: a magyar főváros a szabadság városa, amely mindig helyet adott az alternatív művészeti mozgalmaknak és a főáramtól eltérő gondolkodásnak, valamint különböző politikai természetű ideáknak is.
A köztársasági elnök szerint Budapest az a történet, amelyet az utcák, a terek, az épületek, az intézmények mesélnek. Budapestet az emberek jelentik, akik itt éltek és élnek, akik otthon vannak benne, de otthon lehetnek benne a más etnikumokhoz, kultúrákhoz tartozók is, akik úgy válhatnak magyarrá, hogy semmit sem kell feladniuk saját identitásukból
-mutatott rá Novák Katalin, aki szerint Budapest világváros, de nem olvasztótégely.
Budapest okot ad a büszkeségre, hiszen az elmúlt tíz évben több mint negyven Európa- és világbajnokságnak, nemzetközi sportdöntőnek adott otthont, világhírű alkotók munkái láthatóak múzeumainkban
-hangsúlyozta. Kitért arra is, hogy az elmúlt évtizedben megújulhatott többek között a Mátyás-templom és a Városliget, létrejött a Magyar Zene Háza, a Millennium Háza és a Néprajzi Múzeum ikonikus épülete. Ismét egykori fényében ragyog az Országház épülete, az Operaház, a Pesti és Budai Vigadó, a Várkert Bazár, megszépült a Szépművészeti Múzeum, a Kossuth tér, ahol helyet kaphatott a Nemzeti Összetartozás Emlékműve. Mint mondta, Budapest a béke és a biztonság otthona és szigete, s ez különösen nagy kincs egy olyan világban, amely forrong, s ahol emberek milliói lépnek félve az utcára.
Budapest, az ország fővárosa legyen az a hely, amely a biztonság és a lehetőségek tekintetében felveszi a versenyt a világ más városaival és ezért a haza minden polgárát jogos büszkeség töltheti el
-hívta fel a figyelmet a köztársasági elnök, kiemelve: Budapest így lesz a nemzeti szabadság városa minden magyar számára a Kárpát-medencében és a világban.
