Nyolc év börtönre ítélték korrupció vádjával a volt ecuadori elnököt

Nyolc év börtönre ítélte egy ecuadori bíróság kedden távollétében a korrupcióval vádolt Rafael Correa volt ecuadori elnököt. Az elsőfokú bíróság ítélete még nem jogerős. Az 56 éves exelnök bár nem vett részt a tárgyaláson, következetesen tagadta az ellene felhozott vádakat. A perben egyébként 20 embert vádolnak korrupcióval – más volt politikai vezetőket, illetve üzletembereket -, és öt-hét évnyi börtönbüntetést szabhatnak ki rájuk, ha bűnösnek találják őket.

Az elnöki hivatalt 2007 és 2017 között betöltő, most Belgiumban élő Correa és egykori alelnöke, Jorge Glas a törvényszék ítélethez fűzött indoklása szerint tudott a kenőpénzekről, és felelősek voltak a kiépült korrupciós hálózatért. Az első fokú bíróság ítélete még nem jogerős. Az 56 éves exelnök bár nem vett részt a tárgyaláson, következetesen tagadta az ellen felhozott vádakat.

Mindez nem így van. Semmit sem tudtak bizonyítani

– írta Twitter-üzenetében Correa.

Kenőpénzek elfogadásával vádolják

A perben 20 embert vádolnak korrupcióval – más volt politikai vezetőket, illetve üzletembereket -, és öt-hétévi börtönbüntetést szabhatnak ki rájuk, ha bűnösnek találják őket. A vádirat szerint összesen hétmillió dollárnak (2,3 milliárd forint) megfelelő kenőpénzt fogadtak el különböző vállalkozásoktól állami megbízásokért cserébe. Glas már tölt egy hatévi börtönbüntetést, mert kenőpénzt fogadott el az Odebrecht brazil építőipari vállalattól. Az ügyészség eredetileg hét év börtön kiszabását kérte a volt elnökkel szemben. Diana Salazar főügyész március elején a sajtónak nyilatkozva elmondta, hogy a kenőpénzek elfogadására kiépült egy struktúra, amelynek élén Correa állt. Azt is hangsúlyozta akkor a főügyész, hogy a  börtönbüntetéseken felül összesen egymilliárd dollárnyi kártérítés megfizetését követeli tőlük az állam számára.

Correa hivatali ideje a politikai stabilitás és gazdasági fellendülés korszaka volt Ecuador számára. Az ásványkincsek államilag megszervezett kiaknázásával, mindenekelőtt az olajkitermeléssel sikerült a lakosság egy részét kiemelnie a szegénységből és biztosítani számukra az oktatás lehetőségét. Emellett fejleszteni tudta a dél-amerikai ország infrastruktúráját is. Bírálói azonban autokrata hatalomgyakorlással vádolták. Mandátumának lejártával pedig összetűzésbe került volt alelnökével, Lenín Moreno mostani államfővel.

Emberrablás kísérletével is meggyanúsították

Correa rögtön azután emigrált családjával együtt Belgiumba, hogy 2017-ben leköszönt a hivataláról. 2018 júniusában emberrablás kísérletével is meggyanúsították. Eszerint köze volt Fernando Balga volt parlamenti képviselő elrablásához még 2012-ben. Az elnököt élesen bíráló Balda a kolumbiai fővárosba, Bogotába menekült, állítása szerint azért, hogy elkerülje letartóztatását a kormány megsértése miatt. Bogotában azonban betuszkolták egy gépjárműbe, és megmenekülését csak annak köszönhette, hogy a közelben lévő taxisok riasztották a rendőrséget. Az emberrablókat bíróság elé állították Kolumbiában, és ők azt vallották, hogy a közvetlenül Correától is utasításokat kapó ecuadori hírszerzés bérelte fel őket. Balda ügyvédje szerint Correa tervelte ki az emberrablást.

Az ecuadori hatóságok már 2018 nyarán nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki Correa ellen az emberrablási ügyben, nemrég pedig a korrupciós ügyben is, de ezeknek mindeddig nem volt eredménye. A korrupciós ügyben távollétében is hozható ellene ítélet, az emberrablási ügyben azonban az ecuadori törvények szerint nem.

Forrás: MTI