Tovább futtatja az MSZP a Zuschlag-gate kulcsfiguráit – kristályosodott ki előttünk, miután folytattuk az ügy újrafeldolgozását. Megtudtuk: nyakig süllyedt a Mesterházy-Gyurcsány-Zushclag-féle, 2002-őt követő pártfoglalási akciókban és a Gyurcsány-vonal térnyerését szolgáló pályázati botrányokban Kiss László, a baloldali pártszövetség óbudai jelöltje. Interjút adott a PestiSrácok.hu-nak Szabó Bálint, a korábban az MSZP-ből kizárt Vas megyei Fibisz-vezető, aki mások mellett Gyurcsány Ferenc akkori ifjúsági minisztert, államtitkárát, Mesterházy Attilát és az ifjúsági ügyekkel foglalkozó Ujhelyi Istvánt, Hagyó Miklóst és Kiss Lászlót is megnevezte, mint akik nyakig érintettek voltak a minisztériumi pénzek párton belüli hívekhez irányításában. A fiktív szervezetalapításoknak például Kiss László volt az egyik kulcsfigurája Szabó Bálint szerint, de az ügyeskedésekről Mesterházy Attila is tudott. Szabó állítja, akkoriban 40-50 millió forintért országgyűlési képviselői helyet lehet vásárolni az MSZP-ben. „A bírósági szakaszban azért nem érte el a magasabb szinten lévőket a csalássorozat, mert Zuschlag komoly összeg fejében szándékosan nem bontotta ki az igazság minden részletét, hallgatott és elvitte a balhét” – szögezte le Szabó Bálint. A korábbi politikus szerint az sem véletlen, hogy az MSZP a mai napig mozgatja a Zuschlag-ügy érintettjeit, s hogy pozíciókat, állásokat kaphattak a korábbi főszereplők a Jókai utcában, vagy az MSZP háza táján. „Ha a baloldal elengedné a kezüket, félő, hogy elkezdenének beszélni” – nyomatékosította a korábbi Fibisz vezető. Az MSZP és Kiss László hallgat.
SZARVAS SZILVESZTER – PestiSrácok.hu
Kiss László, az MSZP óbudai országgyűlési képviselőjelöltjének a vigyázó tekintete mellett alakultak meg 2002-től kezdődően az ifjú szocialisták fiktív szervezetei – jelentette ki a PestiSrácok.hu kérdésére Szabó Bálint, a korábban az MSZP-ből kizárt Vas megyei Fibisz-vezető, aki az idén a Demokratikus Koalícióból is kilépett. (Emlékezetes, e pártszervezetek azt a célt szolgálták, hogy Gyurcsány köre a régi motoros szocialisták alól kiszervezhesse a pártot. Az akciók nem voltak sikertelenek, hiszen a gyurcsányista ifjú szocialisták 2004-ben végül sikerrel megpuccsolták Medgyessy Pétert.) Szabó állítja, nem volt olyan alakuló ülés, ahol Kiss László ne jelent volna meg, miután ő volt a fiktív szervezetek országos legitimáló embere, az ő jelenlétében történt minden. Kiemelte, a fiktív szervezetekről tehát a Fibisz országos elnöksége és az MSZP egyes vezetői is tudtak. „Kiss László és társai a vezetés tudtával járták végig az alakuló üléseket. Miután megalakultak a helyi szervezetek, a központ is nyilvántartásba vette azokat. Kiss László volt az, aki dokumentálta az alakuló üléseket, hogy jogilag rendben legyen a dolog, majd utána ő terjesztette az országos elnökségi ülés elé, hogy az új szervezeteket vegyék nyilvántartásba” – ismertette Szabó. „Vas megyében mind a húsz szervezet alapításánál jelen voltak a Fibisz vagy a különféle MSZP-s testületek vezetői. Volt hogy kettesével, de néha négyesével jelentek meg az alakuló üléseken, amelyeken Tóth Csaba, az MSZP megyei elnökhelyettese, későbbi megyei elnök, jelenleg országgyűlési képviselő is részt vett ezeken. Kiss László mellett a Fejér megyei Koppány Péter, a Heves megyei Jánosi Zoltán és Ganyecz Tamás is rendszeres résztvevője volt az üléseknek. A Vas megyében használt szervezetalapítási receptet máshol is alkalmazták a Fibiszesek. Rendszerszerűen működött a dolog” – jelentette ki Szabó Bálint.
„Egyáltalán nem véletlen, hogy Kiss László országgyűlési képviselőjelölt lett. Az MSZP a Zuschlag-ügyben Jánost dobta oda a bíróságra, míg sokan megúszták a pályázati pénzek megszerzését. A szocialisták úgy vannak vele, hogy egyes embereket, például Marsovszky Balázst és Kiss Lászlót jobb a rendszeren belül tartani, jobb, ha állást biztosítanak nekik, mint ha elengednék a kezüket. Utóbbi esetben ugyanis sértett emberek lennének, és félő, hogy elkezdenének beszélni. Az MSZP ezért mozgatja a mai napig a Zuschlag-ügy érintettjeit” – szögezte le portálunknak Szabó Bálint.
Mesterházy kulcsfigura volt
A korábbi baloldali politikus hangsúlyozta, Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje is tudott a szervezetalapításokról és az ügyeskedésekről. „A fiatal szocialista politikusokból álló Mozaik Klub tagjaként rendszeres résztvevője volt az egyeztetéseknek és a találkozóknak Hagyó Miklós, Ujhelyi István, Tóth Csaba, Oláh Lajos, Arató Gergely és az első időszakban még Zuschlag János is. 2004 év végén volt egy ágfalvi megbeszélés, amelyen az egyes megyék tagtoborzásának részeredményei, eredményei kerültek napirendre, és az, hogyan lehet a korábbi vezetők fölé kerekedni taglétszámban. Ezen az MSZP fiatal csapatának teljes vezetése részt vett, így Nyakó István, Nagy Nóra, Botka László, Kránitz László is” – mondta Szabó Bálint. Azon kérdésünkre, hogy a szóban forgó politikusok, így például Mesterházy Attila tudtak-e a pályázati pénzek szétosztásáról, Szabó úgy felelt, hogy ez nyílt titok volt az MSZP-n belül. Szerinte Mesterházy volt az egyik kulcsfigurája a szervezetalapításoknak. „Ujhelyi is pontosan tudta, mint ahogy a teljes országos elnökség is, hogy milyen módon történik a fiatal baloldal finanszírozása. Mindenki tudta, hogyan működött a rendszer. Senki nem avatkozott közbe, hogy legálissá és átláthatóvá tegyék a pénzmozgásokat. Az akkori MSZP-nek ugyanis az volt az érdeke, hogy legyenek fiatal platformok, szervezetek. Az elv az volt, hogy a fiatal baloldalból könnyebben átlépnek a pártba a tagok. Volt példa arra, hogy a mi, Vas megyei ifjúsági szervezetben lévő tagjainkból egyszer csak MSZP-s párttag lett. Valakik lemásolták az ifjúsági szervezeti belépési nyilatkozatokat, tudomásom szerint a fiatalok neveit és adatait az MSZP-s párttagnyilvántartásban is felhasználták. Éppen ezért mindent elkövettek az MSZP vezetői és döntnökei a fiatal szervezetek életben tartása érdekében. Ha nem volt megfelelő a finanszírozás, akkor jött a képbe Hagyó Miklós, vagy más MSZP-s vezetők. Így történt ez Hajdú-Bihar megyében is, ahol amikor nem volt pénze a megyei fiatal baloldalnak, és már a Zuschlag sem tudott segíteni, akkor a megyei elnök, Oláh Lajos nyúlt a zsebébe” – fogalmazott Szabó Bálint. Persze senki ne gondolja, hogy Oláh Lajos saját pénzéből segített. Szabó Bálint ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a rendszerhez nem csak hallgatólagos, hanem tevőleges támogatása is kellett az akkori pártpénztárnoknak. Szabó Bálinttól megkérdeztük azt is, hogy illegálisan mennyi pénz mozdulhatott meg a rendszeren belül, amire úgy felelt, hogy havi szinten sokmilliós nagyságrendről beszélhetünk. „Mindössze egy, vagy két nagyobb rendezvényt lehetett volna megtartani a hivatalos és legális pénzből, miközben a szocialisták ifjúsági szervezetei még megyei szinten is havi szinten tartottak nagyobbnál nagyobb rendezvényeket.”
“A hatalomátvétel volt a cél” – MSZP-s fekete kassza
Szabó arról is beszélt, hogy miért volt szükség a tagtoborzásra, a fiktív szervezetekre. „A hatalomátvétel volt a cél. A fiatal baloldal segítségével országosan is egy-két országgyűlési képviselői helyhez lehetett jutni, ráadásul egy-egy megyei szervezetben is többségbe lehetett kerülni. Annak idején pontosan számolgattak is Hagyóék, aki a piramis csúcsán állt, miután megcsinálta a karrierjét. A párton belül az is nyílt titok volt, hogy 40-50 millió forintért országgyűlési képviselői helyet lehet vásárolni. Hagyó egyébként ilyen módon került a semmiből a XII. kerületi pártelnökségbe, aztán meg honatyaként a parlamentbe. Hagyó Miklós effektíve fizetett a képviselőségért. Pénze az MSZP fekete kasszájában landolt. Utána azonban úgy látta jónak, ha kisebb anyagi ráfordítással, a fiatal baloldal segítségével, elfoglal egy-egy megyei szervezetet, mert egy megyei elnökből biztosan országgyűlési képviselőjelölt lett, és listán is lehetett értékes helyeket szerezni. Annak idején ezt hívták a régiek és újak harcának. Hagyó Miklósnak nagyon erős támogatottsága lett Puch László, MSZP-s pénztárnok részéről, gyakorlatilag ő lett a pénztárnok helyettese. Nyílt titok volt az is, hogy Hagyó volt az egyik felelőse a feketepénzek beáramlásának” – húzta alá Szabó Bálint. Felidézte, ő is a régiek és újak ütésváltásakor került be a rendszerbe. „Tóth Csaba embereként vettem részt a szervezetalapításokban, de előtte úgy kerültem képbe, hogy Tóth Csaba és Tóbiás József megkeresett, mondván szükségük van a fiatalokra. Céljuk az volt, hogy megreformálják a pártot, és az öreg, régi kommunisták helyett fiatalok jussanak pozícióhoz. Utóbb kiderült, ennek az egésznek semmi más értelme nem volt, mint hogy felhasználjanak minket saját hatalmi érdekeiknek. Csak Vas megyében 200 fiatal volt ebben érintett, minket felhasználtak. Megveretésem által is vesztese, elszenvedője, áldozata voltam a hatalmi harcnak” – elevenítette fel Szabó Bálint.
“Ujhelyi István mindenről tudott”
A korábbi politikus szerint azért állt meg a büntetőügy Zuschlag Jánosnál és társainál, és a bírósági szakaszban azért nem érte el a magasabb szinten lévőket a csalássorozat, mert Zuschlag szándékosan nem bontotta ki az igazság minden részletét, hallgatott és elvitte a balhét. „Sok szocialista politikus Jánosnak köszönheti, hogy megállt itt az ügy. Zuschlag ugyanis nem vallott rá azokra az emberekre, akikre terhelőt is mondhatott volna. A párt szempontjából az egész büntetőügyben lojálisan viselkedett Zuschlag. Pedig Ujhelyire, Gyurcsányra, Mesterházyra is tettek terhelő vallomásokat mások, de a kulcsszereplő, Zuschlag nem erősítette meg ezeket az állításokat. Nem véletlen az, hogy a János komoly összeget kapott. Utána tartotta a száját. Falazott az embereknek” – szögezte le Szabó Bálint, aki azon csodálkozott, hogyan úszhatta meg a Zuschlag-ügyet az az Ujhelyi István, aki szegediként például pontosan tudta, hogy negyvenhét ifjúsági szervezet, alapítvány, egyesület egy lakatlan nyaralóba lett bejelentve, bejegyezve, majd ezen szervezetek pályáztak is, pénzt is nyertek. „Ujhelyi vitte a rendezvények politikai részét, de a költségvetésről is tudott. Zuschlag János felelt a fiatal baloldali rendezvények finanszírozásáért, de ugye a politikai és az anyagi dolgok nem egymástól függetlenül működtek. Ujhelyi például többször javasolta nekünk, hogy ha nincs elég pénzünk helyi rendezvényekre, és ha már a János sem tud segíteni, akkor csináljunk civil szervezeteket, és azokon keresztül pályázzunk” – árulta el Szabó Bálint. Azon kérdésünkre, hogy a mai napig működhet-e az MSZP-n belül a korábbi gyakorlat, Szabó úgy válaszolt, hogy a fekete finanszírozás továbbra is ugyanúgy működik, csak azzal a különbséggel, hogy most már nincsenek ifjúsági szervezetek, csak a Societas, amely a párttól kap pénzt, és „Puch intézi az ügyeket”.
Hoppá, Kiss Laci!
Mint ahogy az ismert, egész hálózatot épített ki Zuschlag János volt MSZP-s parlamenti képviselő civil szervezetekből, amelyek a már megszűnt Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumtól (a tárcát 2003. május 19-től Gyurcsány Ferenc vezette 2004 augusztusáig), a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól és a fővárosi önkormányzattól összesen legalább hatvanmillió forintnyi támogatást kaptak. A valójában csak formálisan működő alapítványok fiktív számlákkal igazolták vissza költségeiket. A nyomozás adatai szerint egy idő után olyannyira bejáratottan ment a pályázatokon való elindulás, majd azok megnyerése, hogy a gyanú szerint a rendszert háttérből irányító Zuschlag János volt szocialista parlamenti képviselőnek már szólni se kellett, mikor melyik szervezet nyerjen. A Zuschlag-ügy vallomásaiból az is kiderült, hogy a gyanúba keveredett kilenc civil szervezet többségét kifejezetten pénzszerzési céllal hozták létre. A többnyire ifjú szocialista párti politikusok által működtetett XXI. Századi Kulturális Egyesület, az Atlas Egyesület, a Biztos Pont Ifjúsági Egyesület, az Együtt a Harmadik Évezredért Alapítvány, a Holnap Városáért Alapítvány, a Hoppá Egyesület, a Szövetség a Modern Magyarországért, a Vörösfenyő Egyesület és az Y-Generáció Egyesület többsége az alapító okiratban szereplő tevékenységet egyáltalán nem végzett – írta korábban a gondola.hu. A portál akkor arról is hírt adott, hogy az ügyészségi vizsgálatokba szereplő szervezetek erőltetett megalakítása bizonyos delegáltakkal történt. Volt, aki három szervezetet is képviselhetett. Kiss László például a Hoppá Egyesület, a Jövő Fiataljai Egyesület és a Holnap a városért Egyesületet képviselte. A Gyurcsány Ferenc vezette Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium elismerte az „alulról jött” kezdeményezést, anyagilag is bőkezűen támogatta őket.
Kiss Lászlóról és a szervezetalapításokról egyébként az Index.hu azt írta 2002-ben, hogy a 11 fős veszprémi Fibisz alapszervezet megalakulása Kiss László és Zuschlag János országos alelnökök részvételével alakult meg.
A PestiSrácok.hu a napokban már két cikkben is foglalkozott a Zuschlag-üggyel. Portálunk írta meg elsőként, hogy lehallgatott telefonbeszélgetés is bizonyítja, hogy az MSZP alkudozott Zuschlaggal. Másik tényfeltáró cikkünkben arról írtunk, hogyan vitték félre az ügy nyomozását a szocialisták. Megírtuk, a Lamperth Mónika akkori belügyminiszter jobbkezeként ismert volt rendőrkapitány, Lusztig Péter személyesen avatkozott bele a nyomozásba, és Zuschlag eleinte hozzájutott a nyomozás összes kényes adatához, sőt: még a lehallgatott telefonbeszélgetések is nála landoltak.
Kiss és az MSZP hallgat, mint a Népszabadságba tekert tükörponty…
Kiss Lászlónak hiába tettünk fel kérdéseket, cikkünk megjelenéséig nem válaszolt, ahogyan az MSZP sajtófőnöke sem felelt arra, hogy miért pont a Zuschlag-ügybe nyakig süllyedt Kiss Lászlót indították el Óbudán, illetve Mesterházy Attila mikor számol el a botrányban való érintettségével.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS