Az olajpiaci árháborút Putyin orosz elnök indította el, azonban időközben elérte az országát a koronavírus-járvány, ezért szüksége lenne az olajbevételekre és most már békét kötne a többi érintettel. Donald Trump amerikai elnök már ott tart, hogy állami támogatást fog nyújtani a bajba jutott olajtermelőknek. A harmadik nagy olajtermelőt, Szaúd-Arábiát ez nem izgatja: egyszerre 18 tartályhajót indított az USA-ba és dömpingáron árulja a fekete aranyat.
Ma már Vlagyimir Putyin orosz elnök gyakorlatilag megszerezte a világ energiapiacainak irányítását, amely hatalmával néha tud élni, néha nem. Most éppen nem nagyon, mert Szaúd-Arábia megmakacsolta magát és nem hajlandó a termelés csökkentésére. Erre nagy szükség volna, mert a koronavírus-válság miatt a globális olajfogyasztás nagyon visszaesett, és az árakat csak úgy lehetne szinten tartani, ha az olajtermelők kevesebbet termelnek. A világ olajpiaca ma egy háromszereplős társasjátékhoz hasonlít Oroszország, Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok közt; ők döntenek az árakról és a kitermelési kvótákról, feltéve, ha meg tudnak egyezni, de ez a jelek szerint nem mindig sikerül.
Negatív olajár az USA-ban
Úgy tűnik, hogy jelenleg az USA-nak a legfontosabb a megegyezés. Ennek több oka van. Az egyik az, hogy Észak-Amerikában most éri el a csúcspontját a koronavírus-járvány és ez minden figyelmüket leköti. Minél előbb szeretnék újraindítani a termelést a gyárakban és megnyitni az üzleteket, nagyon nem hiányzik nekik egy olajháború. Ez igencsak költséges lenne, és csak tovább növelné az üzleti élet hatalmas veszteségeit. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy az amerikai termelés zöme a Sziklás-hegységben koncentrálódik, ahol ultramodern palatechnológiával bányásszák az olajat. Ez az eljárás nagyon drága és az olajkutakat sem lehet leállítani. Ha egy mezőt beindítottak, akkor azt addig kell üzemeltetni, amíg van ott olaj. Ezért alakult ki a negatív olajár, mert a termelők inkább fizetnek a vevőiknek, mint hogy leálljanak; az időszakos veszteség számukra a kisebbik rossz. Pedig Putyin és a szaúdiak éppen ezt követelik tőlük; ők csak akkor hajlandók a saját termelésüket visszafogni, ha az USA is ezt teszi. Trump elnök úgy döntött, hogy kiegyezik az egyik riválisával, az oroszokkal, és majd együtt rákényszerítik az akaratukat az arabokra. Ennek jegyében a két elnök, Vlagyimir és Donald hívogatni kezdték egymást telefonon és kitaláltak valami egyezséget. Tették ezt annak ellenére, hogy a két ország egyébként szinte hidegháborús viszonyban van. Meg is egyeztek, és ennek hatására az amerikai tőzsde emelkedni kezdett. Bár hivatalosan nem ismerték el, de az USA komoly termelésvisszafogásba egyezhetett bele. Egyébként az olajipar erősen megosztott a termelés visszafogásának kérdésében. A piac 20 százalékát lefedő kistermelők támogatják Trumpot, míg a nagyok inkább kivárnak. Azonban annyira súlyos már a helyzet, hogy az amerikai kormány egy pénzügyi mentőcsomagot fontolgat a bajba jutott olajtársaságok számára.
Donald Trump amerikai elnök (b) és Vlagyimir Putyin orosz elnök beszélget Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/pool/Mihail Klimenyev
Ez az amerikai-orosz egyezség remeknek tűnt és az olaj ára napok alatt sokkal magasabb lett, ismét meghaladta a hordónkénti 30 dollárt. Ám az araboknak nem tetszett, mivel sérelmezték, hogy a másik két nagy termelő az ő rovásukra egyezett meg. Attól tartanak, hogy a többiek megszerzik a piacaikat és csak sokkal kevesebb olajat tudnak elhelyezni a világpiacon. Ezért a sivatagi királyság bekeményített és elkezdte dömpingáron teríteni az olajat. Egyszerre 18 szupertankhajót indított el az USA-ba, amelyek lehorgonyoznak majd New Yorkban és potom árért kínálják portékájukat. Ezzel meg is fúrták az orosz-amerikai megállapodást és az árak ismét bezuhantak. Gyanítható, hogy Rijádot a háttérből Kína támogatja, amely, mint a világ legnagyobb importőre, nagyon is érdekelt az olajpiaci játszmákban.
A szaúdiak megmakacsolták magukat
Ezek után nem meglepő módon az amerikaiak nagyon dühösek lettek és mostanság mindennel fenyegetőznek, ami csak eszükbe jut. Bármilyen eszközzel rá akarják venni Szaúd-Arábiát az amerikai-orosz alku elfogadására; állandóan emlékeztetik a szaúdi monarchiát arra, hogy a hatalmuk az Egyesült Államok katonai védelmén alapul, amivel egyelőre nem sokra mennek. Persze az Öböl-menti államoknak létfontosságú az olajbevétel, hiszen jószerivel abból élnek. Ám hatalmasak a tartalékaik és sok ezermilliárd dollárnyi befektetésük szerte a világban. Az olajdollár hatalma lényegében tőlük függ, és ezzel nagyon is tisztában vannak.
Putyin kezdte, de már befejezné
Az oroszok célja, hogy az amerikaiakat rákényszerítsék a termelés csökkentésére; sajtóhírek szerint 30 százalékos vágást követelnek. Szerintük teljesen elfogadhatatlan, hogy az USA Oroszország és Szaúd-Arábia rovására terjeszkedik az olajpiacon. Ez egy stratégiai céljuk, és ennek minden más szempontot alárendelnek. Úgy vélik, hogy az ő érdekeikre az amerikai olajcégek a veszélyesek, és a mostani gazdasági válságban elérhetik a céljukat. Ez egy nyers geopolitikai játszma Moszkva részéről, afféle oroszos stílusban. Minden erejüket egy pontra koncentrálják és teljes erővel támadást indítanak. Úgy vélik, hogy a koronavírus-járvány okozta káoszban végleg leszámolhatnak a palaolaj-iparral, és akkor ők és az arabok maradnak a világpiac meghatározó szereplői. Az egész árháborút ők indították el; a hadjárat szellemi vezére Igor Szecsin, a Rosznyeft vezérigazgatója. Ám mintha Putyin már kezdene visszavonulni és hajlandó lenne elfogadni a 2,5 millió hordós csökkentést, ha a többiek is ebben a mértékben fogják vissza magukat. Az orosz elnöknek erre jó oka van, mivel a koronavírus az ő országát is elérte, és most jól jönne egy kis plusz bevétel.
400 forint alatt a 95-ös
A fentiek alapján nem meglepő, hogy péntektől nálunk ismét csökkenni fognak az üzemanyagárak. A gázolaj kiskereskedelmi átlagára 316 forint lesz, míg a 95-ösé 283 forintra megy le. Amíg pedig ezek a nagyok le nem zárják az árvitájukat, addig nálunk továbbra is maradni fog az extra alacsony üzemanyagár.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS