Óriási tapssal fogadta a MOB, hogy az Európai Olimpiai Bizottság „2017 European Olympic Laurel” díjjal tüntette ki Gallov Rezsőt. A magát Vitray tanítványának valló sportújságíró, sportvezető a Kádár-diktatúrában újságíróból lett a MÚSZ-főtitkára, később kétszer is megengedték neki, hogy Kanadában dolgozzon, és utána mindig új életet kezdhetett itthon is. Pályafutása a rendszerváltás idején indult be igazán.
Sportvezetői életműve elismeréséül „2017 European Olympic Laurel” elnevezésű díjat kapott az Európai Olimpiai Bizottságtól Gallov Rezső sportvezető, író, újságíró, edző, az úszószövetség korábbi főtitkára, az Országos Testnevelési és Sporthivatal korábbi elnöke, a MOB alelnöke. A díjazott személyére a Magyar Olimpiai Bizottság adott jelölést. Az elismerést – a díjazott távollétében – Kulcsár Krisztián, a MOB helyszínen tartózkodó elnöke vette át Zágrábban, az Európai Olimpiai Bizottság 46. közgyűlésén, szombat délelőtt.
Gallov Rezső elismeréséről az Európai Olimpiai Bizottság végrehajtó bizottsága a 2017. szeptember 29-ei, baki ülésén döntött, amiről – gratulációját is kifejezve – Janez Kociancic elnök levélben tájékoztatta Kulcsár Krisztiánt. A MOB elnöke a szervezet október 14-ei közgyűlésén informálta a jelenlévőket a magyar sportvezető kitüntetéséről; a MOB tagjai hatalmas tapssal üdvözölték a bejelentést.
„Történelmi pillanat ez a magyar sport számára, amely mostantól Gallov Rezső nevéhez fűződik. Ő az első magyar sportszakember, akinek szakmai életútját és tevékenységét az Európai Olimpiai Bizottság kitüntetett figyelemmel jutalmazza.
Büszkék vagyunk rá!
– jelentette ki az olimpia.hu-nak szombaton Zágrábban Kulcsár Krisztián.
Gallov Rezsőre már sokan büszkék voltak korábban is. Az Aradon született Gallov Rezső 1956 és 1965 között több csapatban is vízilabdázott, a Szeged és a Szolnok után a fővárosban is, ahol a Bp. Honvéd, majd a Csepel Autó játékosa volt. „Közben 1964-ben felvettek a Nemzeti Sporthoz – emlékezett vissza a Népszavának. – Elébb munkatárs lettem, később a vízi sportok rovatának a vezetője. A sportújságíráskodást a napilapnál olykor megszakította az élet, például amikor a vízből a partra kerülve a hetvenes évek elején az úszószövetség főtitkára lettem”.
Tehát kiemelték a laptól – mint különösen megbízható újságírót. Ahogyan később ugyanez történt Gyárfás Tamással is.
Gallov pályafutása ezután indult meg igazán: több olimpián is részt vett. A Magyar Úszó Szövetség főtitkáraként, a magyar csapat vezetőjeként volt ott a 72-es olimpián Münchenben, majd Kanadában vállalt munkát, így az ottani szövetség technikai igazgatójaként volt jelen a 76-os játékokon Montrealban.
Portálunk hálózat rovatának olvasói azért elgondolkozhatnak ezen. Ma már tény, hogy a külföldi tudósítók be voltak szervezve, lehetséges, hogy Gallovnál (akkor már sportvezetőként) erre nem volt szükség, de hogy kiengedik külföldre, és utána simán vissza, az sokatmondó. Ahhoz nagyon jó kádernek kellett lennie.
A Népszava azt írta:
„Aztán ötévi itthonlét után 1985-ben újabb öt esztendőre visszament Észak-Amerikába.”
Mert ez akkor ilyen egyszerű volt, ugye. Maga Gallov így beszélt:
„Egykori kanadai tanítványaim ekkorra értek be, s az ő akaratuk is benne volt ottawai munkavállalásomban. Onnan hívott haza 1990 nyarán Andrásfalvy Bertalan, akinek a felügyelete alá tartozott az akkori sporthivatal. Úgy vettem át az OTSH vezetését, hogy soha semmiféle pártnak nem voltam tagja,
nem voltam politikailag elkötelezett, ezért is tudtam a sportot következetesen nemzeti ügyként kezelni, az Antall-kormányt követően Horn Gyuláék idején is.”
Tény, hogy Barcelonában és Atlantában mint a OTSH első embere, sportállamtitkárként valamint a MOB alelnökeként vett részt. Újságíróként is utazott, legutóbb Londonból is tudósított. A sydney-i olimpiáig a Nemzeti Sport főmunkatársa volt. Hitvallása így fest: „Vitray Tamástól, akitől tanultam, kölcsönvéve a kifejezést: én is kommunikátor vagyok, az a jellegzetes típus, aki véleményt nyilvánít és informál.”
Gratulálunk a kitüntetéshez!
Fotó: Olimpia.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS