Orbán Viktor: Brüsszelben három csatát kell megvívnunk

Orbán Viktor a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában beszélt a koronavírus-járvány negyedik hullámának várható érkezéséről, a gazdasági növekedésről és az afganisztáni helyzet hazánkat érintő sajátosságairól. A kormányfő szerint most három csatát kell megvívnunk Brüsszelben: a genderlobbi, a bevándorlás és “környezetvédelmi” elképzelések mentén várnak ránk kihívások.

A Szent István-napi rendezvénysorozat kapcsán a kormányfő elmondta, hogy a jókedvű és felhőtlen ünneplésé volt a terep, de készülni kell arra, hogy a negyedik hullám kopogtat az ajtón, leghangosabban a szomszédos és a nyugat-európai országok ajtaján, de nem fog elkerülni minket sem. A miniszterelnök mindenkinek azt javasolta, hogy gondolatban és lelkileg is arra készüljön, hogy lesz negyedik hullám. Mint mondta, a kormány egész nyáron dolgozott a felkészülésen, az iskolai oltásokat is megszervezték: iskolakezdés előtt és után 4–5 napon át oltani fognak. Az idősebbek jól teszik, ha jelentkeznek harmadik oltásra. Mint fogalmazott, több mint nyolcmillió adag vakcinával rendelkezik az ország, mindenkit be tudunk oltani. Ha valaki jelentkezik, az egy héten belül megkapja az oltást. A negyedik hullám azokat fenyegeti, akik még nincsenek beoltva.

Megbízható adataink vannak az oltások hatékonyságáról, bízni kell a vakcinákban, aki még nem tette meg, az vegye fel az oltást, ellenkező esetben a negyedik hullám megfogja őket találni. A vírussal szemben csak az oltás ment életet

– fogalmazott a miniszterelnök, kiemelve, hogy a maszk és az elzárkózás nem fog segíteni, az újabb lezárásokat pedig el kell kerülnünk, ezért szeptembertől újabb oltási kampány fog indulni. Ha mindenki még egy embert meggyőz, akkor a negyedik hullám hatásaiban össze sem lesz hasonlítható az előzőekkel.

A gazdasági növekedés kapcsán a kormányfő azt mondta, ez a foglalkoztatottság magas arányának köszönhető: többen dolgoznak ma, mint a vírusjárvány előtt, és megállja a helyét az az állítás is, hogy a rendszerváltás óta nem dolgoztak annyian mint most. Ehhez a kormány gazdaságpolitikájára volt szükség, mert a munkahelyteremtési programnak köszönhetően már nem az a kérdés, hogy el tudnak-e helyezkedni a munkavállalók, hanem hogy lesz-e elég munkáskéz. A munkáltatók között pedig versenyhelyzet van, ami az átlagbérek növekedését eredményezi. A kormány mindenképpen szeretné folytatni a Gyurcsány-kormány idején elvett tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítését, és a progresszív nyugdíjemeléseket, valamint szeretnék véghezvinni a családok adóvisszatérítésére tett ígéretet. Orbán Viktor kitért arra is, hogy a korai nyitásnak köszönhetően majdnem minden ágazat visszatért a korábbi színvonalra. A számok jól néznek ki, persze egy elvesztett évet visszapótolni pénzügyileg nagyon nehéz, de jó úton haladunk. A turisztikai ágazatok Budapest kivételével már visszatértek a járvány előtti szintre, Budapest mutat némi lemaradást, azonban ez főként annak köszönhető, hogy a főváros leginkább a külföldi turisták fogadására rendezkedett be, akik egyelőre még tartózkodnak az utazástól. Orbán Viktor ezért fontosnak tartja, hogy a budapesti vendéglátó intézmények nyissanak a belföldi látogatók felé. A gazdasági helyzetet a járvány mellett az olaj árának emelkedése is nehezíti. A kormány ennek kapcsán indított kedvezményes hitelprogramot a kis- és középvállalkozók megsegítésére.

Az afganisztáni összeomlás kapcsán a kormányfő elmondta, hogy vannak még a térségben magyar állampolgárok, azonban erre nem térhet ki bővebben, hiszen katonai feladatokat ellátó honvédekről van szó, akik a magyar katonáknak segítséget nyújtó afgánok kimenekítését végzik. A miniszterelnök szerint a helyzet főképpen azért riasztó, mert az emberek bíznak a nagyhatalmakban, mert azt hiszik, az ész és tudás arányban van az ország méretével, azonban Amerika bebizonyította, hogy nem így van. A kormányfő szerint ezer sebből vérzik az afganisztáni művelet. Az ikertornyok elleni támadást követően kötelességünk volt a NATO tagjaként segítséget nyújtani az Egyesült Államok számára, azonban a terrorfészkek megsemmisítése után az amerikaiak belekezdtek a demokráciaexportba, egy olyan országban, ahol ez nem működik. Orbán Viktor szerint “primitív elképzelés” azt hinni, hogy a nyugati normák ráerőltetése egy iszlám országra működhet. Az összeomlás kapcsán a miniszterelnök azt is elmondta, hogy az USA által felvázolt tervek szerint 1–2 éves átállásban bíztak, ami időt adott volna arra, hogy szükség esetén a NATO felkészülhessen az újabb segítségnyújtásra, azonban a tálibok hetek alatt vették át a hatalmat. Az amerikai fél pedig a szövetségeseivel való egyeztetés helyet egyszerűen bejelentette a kivonulást.

A tálib hatalomátvételt követően újra felmerült az Európai Bizottságban a migránskvóta kérdése. Egyes képviselők Brüsszelben az afgán migránsok tömeges befogadását sürgetik, annak ellenére, hogy ez már 2015-ben is válságot eredményezett.

Soha nem kérték ki a tanácsunkat, mindig mindent jobban tudnak

– mondta ennek kapcsán a minsizterelnök. Angela Merkel azok közé tartozik, akik szeretnék elkerülni az újabb bevándorlási válságot, szemben a brüsszeli és az amerikai nyomással, ezzel kapcsolatban a kormányfő úgy fogalmazott:

Brüsszelben a legerősebb játékos Németország, nem hiszem, hogy ott lehet olyan döntést hozni, ami ellenkezik a német véleménnyel.

Orbán Viktor szerint a nyugati vélemény az, hogy a migráció emberi jog, azonban a magyar álláspont továbbra is az, hogy a határokat meg kell védeni. A kormányfő párhuzamot vont a kilencvenes évek jugoszláv válságával: mint mondta, a szomszédaink esetében természetes volt a menekültek befogadása, majd a békés hazatérésük biztosítása, azonban Afganisztán esetében erre semmi sem kötelez. A miniszterelnök szerint most három nagy csata vár hazánkra Brüsszelben: elsősorban a genderlobbi térnyerésétől kell megvédenünk a magyar álláspontot, de ki kell állnunk az illegális bevándorlással szemben, és meg kell védenünk a családokat attól, hogy őket büntessék külön adókkal a környezetszennyezés miatt.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt