Orbán Viktor: csapataink harcban állnak Brüsszelben
Újabb gyorsforgalmi útszakaszt adott át Orbán Viktor. A miniszterelnök beszédében kijelentette, hogy míg a jelenlegi az útépítések, a fejlesztések kormánya, addig az ellenzék nem Magyarországot akarja építeni, hanem kiszolgálná Brüsszel akaratát. A baloldal azért küzd, hogy rosszabb legyen az országnak, mert nekik attól lesz jobb, ebben pedig minden segítséget megkapnak idegen uraiktól.
Átadták az M44-es gyorsforgalmi út legújabb, zárószakaszát, az eseményen Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett. A kormányfő úgy fogalmazott, az M44-es átadásán, a magyar kormány régi adósságát törleszti Bács-Kiskun és Békés vármegye lakóinak. Emlékeztetett, a két vármegye több településének is jelentős szerepe volt a kommunizmus megdöntésében és Magyarország függetlenségének visszaszerzésében. A miniszterelnök felidézte a Fidesz megalakításához vezető egyik fontos mérföldkövet, az első szarvasi szakkollégiumot, amelyet 1985-ben tartottak.
Békésbe eljutni fél napot is igénybe vehetett. A rendszerváltás utáni összes kormány megígérte, hogy kezdeni fognak valamit ezzel a helyzettel. A régi 44-est már 1990-ben másodrendűből elsőrendű főúttá minősítették. A nemzeti kormány 2014-ben vágott bele az adósság törlesztésébe, Lázár Jánost akkoriban kérte meg a kormány, hogy oldja meg a dolgot
– emlékeztetett a miniszterelnök. Az úton 2016 óta folyamatosan dolgoztak: 2019-ben átadták az M44 Tiszakürt–Kondorosi szakaszát, 2020-ban kihúzták Békéscsabáig, 2021-ben Lakitelekkel is összekötötték, 2024-ben pedig Szentkirállyal. De még nem végeztek, mert bár Budapestről Békéscsabára közvetlen az összeköttetés, de fordítva még ez nem valósult meg. A miniszterelnök szerint jövőre van esély rá, hogy végezzenek vele.
Több mint 125 kilométer gyorsforgalmi utat építettünk ki, gyors és kényelmes összeköttetést teremtettünk. Sokat javítottunk az itt élők életminőségén, akik igenis rászolgáltak erre, mert ezt a vidéket szorgalmas, boldogulni akaró, hazájukat szerető nemzeti érzelmű emberek lakják. Azt mondják, a városi levegő szabaddá tesz. Ez a hely és önök a bizonyíték arra, hogy a vidéki levegő meg magyarrá tesz. Magyarország mindig számíthatott az itt élőkre, én személyesen is köszönöm azt a támogatást, amit önöktől kaptam. A mai nap azt bizonyítja, hogy önök is számíthatnak a nemzeti kormányra
– fogalmazott Orbán Viktor, aki a beszédében kitért arra is, hogy a Kunság az ország közepe.
Nemcsak mezőgazdasági termékeket, nemcsak az Alföld szépséget adja az országnak, de ipari erőközponttá vált, itt van Kecskeméten a Mercedes-gyár, és mellette több autóipari beszállító, az Univer is, élelmiszeriparunk egyik büszkesége, és errefelé készül minden magyar háztartás elmaradhatatlan kelléke, a szarvasi kotyogós kávéfőző, vele együtt pedig az utánozhatatlan égettgumi-szag a konyhában. Innen nem messze áll a Duna Aszfalt központja, nélkülük ma nem állhatnánk itt
– fűzte hozzá, majd felhívta a figyelmet arra, hogy amíg Európában ma gyárakat zárnak be, mi új gyárakat szeretnénk nyitni, a régieket pedig bővíteni fogják, ebben segít az új út is. Az M44-gyel több lehetőség jön, több munka és erőforrás.
Az ország utolsó jelentősebb munkaerő-tartaléka is ebben a térségben található. Nekik is lehetőséget szeretnénk teremteni, őket is be akarjuk kapcsolni a vérkeringésbe
– mondta Orbán Viktor. Szólt arról is, hogy az évek során hazánk az útépítések országa lett:
2010 óta a másfélszeresére nőtt a gyorsforgalmi utak hossza, az állami vagyont megdupláztuk, erre pedig büszkék lehetünk. Elhatároztuk azt is, hogy minden megyei város elérhető lesz gyorsforgalmi úttal. Az M44-gyel ma Békéscsaba is belép ebbe a klubba. A munka azonban itt nem áll meg. Háromsávosra bővítjük az M1-est, az M3-ast és az M7-es autópályát, de megépítjük az M8-as autópályát is, ami szintén erre halad majd Budapest érintése nélkül
– mondta a kormányfő. A falvak fontosságáról elmondta, több mint 120, ötezer fő alatti település található a környéken, akiknek lakói gyorsabban érhetik el az úti céljaikat.
A falvak is nyertesei ennek a fejlesztésnek, nem leépíteni, hanem felépíteni kell, ehhez pedig jó utak is kellenek. Jó vasútfejlesztések is folynak idehaza, az egész ország épül
– fűzte hozzá. Orbán Viktor azzal folytatta ugyanakkor, hogy komoly veszély is fenyegeti hazánkat: Ukrajna EU-s csatlakozása.
Ez a veszély itt lebeg a fejünk felett. Tegnap Brüsszelben előterjesztettek egy Ukrajna uniós csatlakozását gyorsító csomagot. Jelentem, csapataink harcban állnak Brüsszelben. Ha ez megtörténne, akkor a magyarok összes pénzét a keleti szomszédunkra kellene költeni. Ennek költsége 20 ezermilliárd forint lenne, nemhogy a nekünk járó uniós források nem érkeznének meg, de még a magyar költségvetés pénze is Kijevben landolna, így aztán jó ideig nem épülne semmi, nemhogy út. Ezért fontos a Voks 2025, amely Ukrajna uniós szavazásáról szól, kérem, vegyenek ezen mindannyian részt
– hívta fel a figyelmet a miniszterelnök.
A következő években ez a kérdés Ukrajna európai uniós tagsága lesz a magyar politika legfontosabb kérdése. Az álláspontok világosak: Brüsszel és a Tisza Párt Ukrajna tagsága mellett, míg mi, a nemzeti erők pedig ellene vagyunk. Ennek komoly következményei is vannak. Brüsszel Ukrajna-párti kormányt akar Magyarországon, amely teljesíti a követeléseit. Erről szól a Brüsszel–Tisza-paktum. Brüsszel segít megakasztani a magyarok gazdasági fejlődését, ezzel emelve hatalomba a Tiszát, cserébe a Tisza támogatja Ukrajna tagságát, Ukrajna gazdasági és katonai megsegítését
– szögezte le. A kormányfő szerint a napokban új időszámítás kezdődött a magyar politikában, Brüsszel és a Tisza párt nyíltan bevallotta, hogy a magyarok életszínvonalának lerombolása a cél. Azt akarják és azon dolgoznak, hogy hazánk egy sikertelen ország legyen.
Azon dolgoznak, hogy megakadályozzák ötven kórház fejlesztését, a közszolgáltatások fejlesztését, utak és vasutak építését, fejlesztését. Minél rosszabb az országnak, nekik annál jobb. Mi ezt nem hagyjuk, sikeressé fogjuk tenni Magyarországot, hiába akarják elgáncsolni hazánkat. Nagy harc van, Ukrajnával együtt őket is meg kell állítani. Nagy feladat, de nem ijedünk meg
– mondta, majd a húsvéthoz közeledve a feltámadásra gondolva Széchenyi szavait idézte:
Magyarország nem volt, hanem lesz.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda
