Orbán Viktor a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen ismerteti a gazdasági versenyképesség legfontosabb pontjait. A miniszterelnök felszólalásában ismertette a gazdasági semlegesség elvét, és felvázolta a magyar stratégiát, amellyel nyertesei lehetünk a közelgő világgazdasági változásoknak, de kitért arra is, hogy mindennek az alapja a családok támogatása, és az, hogy a lakosság tőkeképes maradjon, így bejelentette azt is, hogy jövőre megduplázódik a családi adókedvezmény.
Orbán Viktor kormányfő az európai versenyképesség, magyar gazdasági semlegesség – című rendezvényen felszólalásának elején azt mondta, egy egyedi alkalomról van szó, mert csak akkor van ilyen rendezvény, amikor az EU elnökségét adjuk. A kormányfő közölte, az uniós elnökség elején volt egy békemisszió, majd jött az árvízi védekezés.
Így pedig az uniós elnökségünk céljáról nem tudtunk sokat beszélni. Szokatlanul nehéz időszakban vettük át az elnökséget
– fogalmazott a kormányfő. Orbán Viktor a versenyképességről azt mondta, hogy arról könnyű beszélni, mert az ember azt maga elé tudja képzelni.
Nehezebb ügy a gazdasági semlegesség, mert az egy furcsa jelzős szerkezet. A politikában a semlegesség ismert, Ausztria és Svájc példája lebeg előttünk.
– mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy megpróbált egy kísérletet tenni, hogy a gazdasági semlegesség kifejezést bevezessék a politika területére. Orbán Viktor a gazdasági semlegesség esetében a CHAT GP segítségével íratott egy beszédet, de a “szavak üresen kongtak benne”.
Ezek a legfőbb versenyképességi problémák
Nem elég beszélni a gazdasági versenyképesség európai erősítéséről, hanem a magyar elnökség egy paktumot szeretne kötni
– közölte Orbán Viktor. A kormányfő minderről azt mondta, hogy ezt létrehozni egyáltalán nem könnyű. A versenyképességi helyzet valójában rendkívül komoly, és aggodalomra ad okot – tette hozzá. Az unió belső kommunikációjában erről azonban nem lehet beszélni. Orbán Viktor szerint a versenyképesség hanyatlásáról beszélni önmaában véve veszélyes dolog. Emlékeztetett arra, hogy segítséget jelentett a mostani helyzetben, hogy Mario Draghi írt egy versenyképességi elemzést. Ebben olyan részeket lehet találni, hogy az EU gazdasági növekedése az elmúlt két évtizedben tartósan lassabb volt, mint a versenyársaké. Az uniós termelékenység növekedése lassabb volt, mint a versenytársaké. Az olcsó energiaforrások elvesztése miat az EU a teljes éves GDP növekedését elvesztette. AZ EU vállalatai kétszer-háromszor magasabb energiaárakkal dolgoznka, mint az USA vállalatai.
Orbán Viktor a Draghi-jelentésből idézve komoly versenyképességi hátránynak jelölte meg a túlzott bürokráciát. Európa modern történelme során először lép be egy olyan korszakba, amikor nem a munkaerő növekedése adja a bővülést. Az EU és USA közötti szakadék oka a digitalizációban való lemaradás. Azt mondja Draghi, hogy az európai zöld megállapodás alapja a zöld munkahelyek létrehozása volt, de a dekarbonizáció a miunkahelyek elvesztéséhez vezet. Ha a zöld átmenet nincs összehangolva az iparral, akkor kiviszik innen a termelést.
Ha teljesülnek is a megújuló energiaforrásokra vonatkozó célkitűzések, akkor 2030-ig nem csökken azoknak az óráknak az aránya, amikor a fosszilis tűzelőanyagok határozzák meg az energiatermelést
– jelentette ki. A kormányfő arról is beszélt, hogy az akkugyártás az EU-ban javuló kilátást mutat, még akkor is, ha nem az EU szereplői részesednek ebből pozitívan. Az autóipar esetében az uniós tervezés hiánya látható, mert a éghajlatpolitika érvényesül az iparpolitikai döntéseknél.
Ázsiai kapitalizmus, nyugati blokkosodás
A miniszterelnök szerint a Draghi jelentés megoldásai egy föderalista megoldás felé mozdítaná el az EU-t. Magyarországnak válaszolnia kell az uniós versenyképességi romlásra, mert különben súlyos következményei lesznek.
Az ázsiai országok egymás közötti kereskedelme a teljes világkereskedelem 60 százalékára fog nőni
– ismertette a kormányfő. Ez a folyamat nem megállítható. Miután 2001-ben Kína a WTO tagja let, így pedig az ázsiai ország a világkereskedelem része lett, akkortól számítható ez a fordulat. A Nyugat válasza minderre: a blokkosodás.
A hidegháború logikájához térne vissza a Nyugat a mostani helyzetben, életre keltenék a 20. századot. Két fél világgazdaságot szeretnének. A Kelet egy ideig küzdött ezzel szemben, de mára az látható, hogy egy saját pénzügyi rendszert építenek ki. Arra törekednek, hogy a dolláralapú elszámolás helyett egy nem dolláralapú rendszer legyen
– mondta. A kormányfő szerint ennek az lesz a következménye, hogy az egyén szintjén is beindul a versenyfutás. Az USA pedig 1,6 milliárd dollárt költ majd a Kína elleni kampányra. Ebben a helyzetben az EU az egyik irányzat alapján a transzatlanti rész a nyugati térfélbe tagozódna be. Így az USA alá tagozódna be az EU. A másik uniós álláspont szerint európai stratégiai autonómiára van szükség.
A stratégiai autonómia sem fog működni, mert arról föderális Európát akaró politikusok beszélnek. A föderális Európa bele fog ütközni a migrációba, mert a tagállamok véleménye eltér ebben. Bele fog ütközni a jóléti falba, mert közösen csak gyenge gazdasági teljesítmény lesz. A harmadik elemként pedig bele fog törni a közös hitelfelvétel falába
– ismertette Orbán Viktor. A kormányfő arról is beszélt, hogy sok uniós tagállam számára gazdasági öngyilkosság lenne a közös hitelfelvétel. Időközben patrióta fordulat zajlik Európában, tehát ha az EU sikeres választ akarna adni, akkor konföderációs stratégiai autonómiára lenne szükség.
Ha az unió nem lesz képes a versenyképességi fordulatra, akkor vajon arra mi magyarok képesek leszünk-e?
– tette fel a kérdést a kormányfő. Ha az EU a blokkosodás irányába megy, akkor tönkremegyünk. A múlt válaszai nem elegendőek a mostani helyzetben.
A gazdasági semlegesség politikája
Orbán Viktor szerint Magyarország számára a feladat, hogy megfogalmazza a semleges gazdaságpolitika fogalmát, ami esélyt ad a sikerre. A kormányfő szerint a gazdasági semlegesség egy olyan ügy, amiben indokolt elsőként megszólalnia Magyarországnak. Ennek oka, hogy hazánk ideológiamentes gazdaságpolitikát folytat rengeteg kérdésen, így a vakcinaügyben is ez történt – tette hozzá. Magyarországnak kialakult egy olyan gazdaságpolitikája, ami közel van a gazdasági semlegességhez.
A migráció tekintetében sem ideológiai tekintetben lépett Magyarország. A gazdasági semlegesség lényege, ha ketté is választják a világgazdaságot, akkor is lesznek olyan csatornák, ahol a két rendszer találkozik. A hidegháború idején ilyen hely volt Bécs. Miután 2010 után Magyarország végrehajtott egy nemzeti fordulatot, így a politikai alapja megvan a gazdasági semlegességnek. Ha valakivel üzletelni akarunk, akkor közvetlen kapcsolatot építünk ki az érintett féllel, azzal üzletelünk, akivel szeretnénk, és azzal üzletelünk, akivel az érdekeink megvannak. A gazdasági semlegességbe nem lehet ideológiai kérdéseket tenni. Fontos alapelv lehet, hogy minden égtáj felé tájékozódni kell
– fogalmazott a kormányfő, hozzátéve, hogy a modernitás és a modernizáció nem kizárólagosan nyugati kategória.
Ha fejlődni akarunk, akkor ma már minden égtáj felé nyitottnak kell lenni. A gazdasági semlegesség tartalma: a finanszírozási semlegesség. Ennek lényege, hogy jelen kell lenni a londoni, az arab, a kínai, és a japán pénzügyi piacon is. A beruházási semlegesség lényege, hogy nem kell nézni, honnan érkeznek a beruházások
– tette hozzá. 25 milliárdnyi tőkét hoztak ide a németek, míg az amerikaiak és a kínaiak 9-9 százalékot, tehát valamilyen szinten érvényesül már a beruházási semlegesség. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy érdemes megnézni Szerbiát, ahol szabadkereskedelmi megállapodást kötöttek Kínával. Negyedik elem a technikai semlegesség: ennek példája a paksi beruházás, ahol a nyugatiak dolgoznak együtt az oroszokkal. Ötödik elem az energetikai semlegesség.
Orbán Viktor: 2025-ben meg kell dupláznunk a gyermekek után járó családi adókedvezményt
A gazdasági semlegesség politikájának a legfontosabb eleme, hogy hosszabb távon is 3-6 százalékos gazdasági növekedési sávban legyen Magyarország – mondta Orbán Viktor.
A második legfontosabb, hogy nem csúszhatunk vissza az adósrabszolgaság szintjére
– tette hozzá. Akinek a nemzeti össztermékének 90 százalékát eléri az adósság, akkor onnan nem lehet már visszafordulni, Magyarország 2010-ben volt ehhez nagyon közel. Egyelőre a magyar gazdaság képes nem visszacsúszni az adósrabszolgaságba – ismertette. Nekünk továbbra is szükségünk van külső tőkére, mert e nélkül nem tudunk növekedni.
További adócsökkentés a gazdasági semlegesség politikája
2025-ben meg kell dupláznunk a gyermekek után járó családi adókedvezményt. Mindezek mellett a diákhitel mellett munkáshitelre van szükség
– mondta Orbán Viktor.
A gazdasági semlegesség csak akkor áll meg a lábán, ha az nem jelenti a technológiai fősodorból való kimaradást. Nem szabad idegenkednünk a modern technológiáktól
– mondta Orbán Viktor. A politika tükre a költségvetés, és ezért a jövő évi költségvetésben meg kell jelennie a gazdasági semlegesség politikájának – tette hozzá. A fő kérdés, hogy egy blokkosodó világban Magyarország semleges tud-e maradni? Orbán Viktor szerint biztosak lehetünk benne, hogy ha elszánjuk magunkat erre, akkor meg tudjuk csinálni.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Facebook
Twitter
YouTube
RSS