Magyarországnak élesnek, gyorsnak, okosnak kell lennie, nyitottnak a világra, és folyamatosan gondolkodnia kell, hogy ne mulassza el a megfelelő pillanatot a szükséges döntéseknél – mondta a miniszterelnök Budapesten a Magyar Nemzeti Bank által szervezett Eurasia Forumon. Orbán Viktor azt mondta, a politika lényege az ütemérzék, majd kifejtette: egy kormányzat a világon jelen lévő összes tudást be tudja gyűjteni, a politika azonban nem a tudás birodalma, hanem az alkalmazás birodalma, az alkalmazás lényege pedig az ütem.
Nemcsak jó dolgokat kell alkalmazni, hanem megfelelő időpontban kell alkalmazni, minél kisebb egy ország, ez annál inkább igaz. Egy olyan méretű ország esetében, mint Magyarország, az ütemtévesztés halálos
– fogalmazott. A kormányfő azt mondta, az elmúlt 150 év magyar történelmét nézve rendre tetten érhető a megfelelő pillanat elmulasztásának problémája, az ütemérzék összezavarodása. Orbán Viktor úgy összegzett: egy olyan méretű ország, mint Magyarország, nem lehet buta, nem lehet lassú, nem lehet unalmas, nem lehet követő, nem hagyatkozhat mások megértésére és mások interpretációjára.
Egy ilyen méretű országnak, mint Magyarország, ha olyan színvonalon akar élni, mint ahogy mi akarunk, ha olyan történelmi hagyományokhoz akar méltónak lenni, mint a mi ezeréves történelmünk volt, akkor élesnek, gyorsnak, okosnak kell lennie, nyitottnak a világra, és folyamatosan gondolkodnia kell, hogy ne mulassza el a megfelelő pillanatot a szükséges döntéseknél
– hangsúlyozta. Orbán Viktor miniszterelnök elsőként Matolcsy György megnyitó beszédére reagálva azt mondta, a Matolcsy György volt az, aki a 2010-es, nagy jelentőséggel bíró kormányváltás után, amikor Magyarországon nemzeti kormány alakult, lerakta a magyar modern gazdaságpolitika alapjait, majd később egy aktív jegybanki stratégiát valósított meg. A jegybank azt a segítséget tudja adni a kormánynak, túl persze a stabil forinton, az alacsony infláción, ami azért mégis az elsődleges feladata a jegybanknak, de azt a segítséget tudja adni a jegybank a kormánynak, hogy fölhasználja a nemzetközi kapcsolatait, és a magyar hagyományok szerint a jegybankban mindig is magas szinten lévő intellektuális kapacitást arra, hogy új megközelítéseket, új gondolatokat, a fodrozódó új jelenségeket kellő mélységű elemzésekkel a kormányzat rendelkezésére bocsátja és segít a gazdaságstratégia kialakításában is.
Hálás vagyok a jegybankelnök úrnak ezért a munkáért, és úgy gondolom, hogy a mai konferencia ennek méltó lenyomata
– mondta a miniszterelnök. Miért kell egy tízmilliós országnak ilyen kérdésekkel foglalkozni? – tette fel a kérdést Orbán Viktor, hozzátéve: van egy olyan hagyomány is a magyar politikában, hogy jobb inkább sunyítani, nem kell ezekkel a nagy ügyekkel foglalkozni és de ha van is véleményünk, inkább maradjunk csöndben és valahogy – ahogy a sportban mondják – oldalvizen evezve ússzuk meg a világ nagy változásait.
Ez egy sikeres túlélési stratégia volt hosszú időn keresztül Magyarországon, de most valóban valami olyasmi történik, ami ezt a nagy gondolatoktól való távolságtartás stratégiáját többé nem teszi lehetővé.
– tette hozzá a miniszterelnök, majd kiemelte 2009-ben kezdett foglalkozni Eurázsia gondolatával. Ennek kapcsán személyes megéléséről beszélt: Kitört a 2008-2009-es pénzügyi válság, és ahhoz a magyar hagyományhoz tartoztam hosszú időn keresztül, amely hitt abban, hogy ha valami baj történik a nyugat-európai gazdaságban, mondjuk egy pénzügyi válság, amiről tudjuk, hogy nem volt világméretű, hanem inkább egy európai pénzügyi vagy nyugati pénzügyi válság volt, akkor nekünk egy olyan Európa, nyugati pénzügyi, gazdasági rendszerünk van – ideértve talán a politikai rendszert is – amelynek jól fejlett és kipróbált önkorrekciós mechanizmusa van. Hozzátette: Vannak olyan ciklusok, amikor bekövetkeznek a bajok, de megvan az a képessége a nyugati politikai és gazdasági rendszernek, hogy egy önkorrekcióval ezeket a hibákat kijavítsa. Hihetünk abban, amiben vagyunk, ez a nyugati világ képes az önmegújításra, ezért maradjunk azon a nyomvonalon, amin eddig is haladt a magyar politikai gondolkodás, a tőlünk fejlettebb technológiák, a modernizáció mindig nyugatra van, arra kell figyelni, és azt kell mutálni és azt megvalósítani Magyarországon. Orbán Viktor kiemelte: Az egész magyar kommunizmus utáni nagy rendszerváltást lényegében az a a gondolat uralta, hogy nem csak azért érdemes nyugatra tekintenünk, mert ott jobban élnek, hanem mert hatékonyabbak, hanem azért is, mert egy olyan önkorrekciós politikai-gazdasági rendszert fedeztek föl valamikor a XVII. századtól kezdődően, és hoztak létre nyugaton, amely hosszú távon garantálja a biztonságunkat, a stratégiai biztonságunkat. Akkoriban minden tanácskozásnak az volt a konklúziója, hogy a szokásos ciklikus kapitalizmus válságáról van szó, és az önkorrekciós mechanizmusok működni fognak, noha akkor már teljesen nyilvánvaló volt, hogy egészen másról van szó. Más idézte elő a válságot és ennek a válságnak a lefutását és utóéletét más határozta meg, bár lehetséges, hogy valamifajta ciklikus válságelem is volt ebben, de – a miniszterelnök szerint – valójában a válság logikus következménye annak az egész világgazdaságban zajló mélyreható átalakulásnak, amely az addigi geopolitikai erőviszonyokat radikálisan átalakítja, és olyan új centrumokat emel föl a világban, elsősorban Ázsiában, amelyek azt az új helyzetet idézik elő, hogy a modernitás többé nem nyugati kategória.
Modernek lenni nemcsak nyugaton, nemcsak nyugati módra, hanem keleten, keleti módon is lehet
– mondta a miniszterelnök, hozzátéve: Három tényező hátráltatta, hogy Eurázsia egy természetes gazdasági egységként létezni tudjon. Az első a világkereskedelemnek a középpontja, súlypontja a tengerekre helyeződött át. Ez egy teljesen más orientációt idézett elő. Ezek az eurázsiai térségnek a különböző pontjain. A második oka, hogy a szerves egység évszázadokig nem működött az, hogy az átrendeződés következtében a nyugati civilizáció domináns státuszt ért el, és valójában az Eurázsia térségben található civilizációk közötti egyensúlyt megbontotta és nyugat felé elbillentette. A harmadik akadálya – ez már a modern kor jelensége, amiért nem működik a szerves eurázsiai térség, hogy a hidegháború után a nyugati elit úgy döntött, hogy nem ezt a szerves egységet akarja helyreállítani, hanem nyugatosítani akarja az egész világot.
Véget ért a nyugati világon belüli liberális progresszív dominancia. Az a gondolat, hogy az egész világot nyugati mintára kell megszervezni, és az erre kiszemelt népek gazdasági előnyökért, pénzügyi előnyökért cserébe hajlandóak lesznek erre. Ez a gondolat megbukott. Ázsia államai megerősödtek és bebizonyították, hogy képesek önálló gazdasági és politikai erőcentrumként felemelkedni, létezni és tartósan fennmaradni. Ennek következtében a világgazdaság központja keletre tolódott, a keleti gazdaságok négyszer olyan gyorsan növekednek, mint a nyugatiak. A nyugati ipar hozzáadott értéke 40 százalékot tesz ki a világban, a keletieké pedig 50%-ot. Ez az új realitás. Véget ért a nyugati világon belüli liberális progresszív dominancia
– emelte ki a miniszterelnök, hozzátéve: Ázsia államai megerősödtek és bebizonyították, hogy képesek önálló gazdasági és politikai erőcentrumként felemelkedni, létezni és tartósan fennmaradni. Ennek következtében a világgazdaság központja keletre tolódott, a keleti gazdaságok négyszer olyan gyorsan növekednek, mint a nyugatiak. A nyugati ipar hozzáadott értéke 40 százalékot tesz ki a világban, a keletieké pedig 50%-ot.
Ez az új realitás. Idén visszatért a Budapesti Eurázsia Fórum, hogy megünnepelje nemcsak az ötödik alkalommal megrendezett egyedülálló rendezvénysorozatot, hanem a Magyar Nemzeti Bank, Magyarország jegybankja megalakulásának 100. évfordulóját. Erről ír Matolcsy György, az MNB elnöke a konferenciát beharangozó írásában. Mint fogalmaz: Az elmúlt évek eseményei a klímaváltozástól kezdve, a pénzügyi válságokon, a világjárványon és a növekvő geopolitikai feszültségekig megtanítottak arra, hogy korunk legégetőbb problémái eleve globálisak, és csak „közös gondolkodással” és nemzetközi összefogással oldhatók meg. Az idei fórum címe pedig úgy hangzik: A siker kulcsszavai: tehetség, tudás, technológia és tőke.
Forrás: Magyar Nemzet, Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Facebook
Twitter
YouTube
RSS