Orbán Viktor: Tartoztunk az Aranycsapatnak és kapitányának ezzel a múzeummal!

Stílszerűen november 25-én, vagyis a Magyar Labdarúgás Napján nyílt meg a Puskás Múzeum a Puskás Aréna toronyépületében. A földkerekség legismertebb magyarjáról igazán méltó helyen, a róla elnevezett aréna kultikus épületrészében nyílik állandó kiállítás, amely nemcsak Puskás Ferenc, de az egész Aranycsapat előtt is különleges emléket állít. A múzeumot Orbán Viktor miniszterelnök avatta fel. Az ünnepségen köszöntőt mondott Emilio Butragueno, a Real Madrid igazgatója, Csányi Sándor az MLSZ elnöke és Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum igazgatója is.

A Puskás Aréna toronyépületében létesült Puskás Múzeum avatóünnepségén megjelent mások mellett Gyulay Zsolt a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, Schmitt Ádám sportért felelős államtitkár, Mocsai Lajos a Testnevelési Egyetem rektora, Rátgéber László kosárlabda-akadémia vezető és számos egykori és jelenlegi sportcsillag, futballnagyság. Az ünnepség kezdetén Megyimórecz Ildikó a Magyar Állami Operaház szopránja énekelte el a magyar Himnuszt és a Real Madrid himnuszát. Az énekesnőt a Nemzeti Filharmonikusok koncerthelyettese, Bodor János kísérte hegedűn. Ezt követően elsőként Schmidt Mária történészprofesszor mondta el köszöntőjét.

„Sokan kutatták és kutatják, mi volt Puskás titka? Régóta nem focizik, sőt, hosszú ideje nincs is már közöttünk. Mégis van valami titok körülötte. Puskás sporteredményei statisztikai szempontból is különlegesek, de legalább olyan fontos, hogy emberi minősége is példás. A hazaszeretetet, a hűséget és a csibészséget is képviseli. Aztán egy ponton rájöttem, hogy úgysem fogok rájönni Puskás titkára, mert vannak, akik egyszerűen megfejthetetlenek. Jobb, ha a titok titok marad. A most megnyitott múzeum látszólag Puskás Ferencről mesél, de valójában rólunk szól, magyarokról. A legjobb tudásunkat, szándékainkat tettük bele a múzeum megalkotásába, úgy akartuk megmutatni ebben a múzeumban Puskást, hogy közben Magyarországot is láttassuk. Mert ha bárhol a világon azt mondjuk, Puskás, azonnal rávágják: Magyarország.”

A történészt Csányi Sándor, az MLSZ elnöke, a FIFA alelnöke követte. Köszöntőjében kiemelte, hogy nem csupán múzeummegnyitó van, de a Magyar Labdarúgás Napja is. Ennek kapcsán rövid történelmi áttekintést adott a magyar labdarúgás gazdag történetéből. Kiemelte, hogy elsők között alakult meg a magyar szövetség, vagyis élenjárók vagyunk a labdarúgás történetében világviszonylatban is. A későbbi évtizedekben is rendkívüli sikerek fűződtek a magyar focihoz.

Csányi Sándor MLSZ-elnök, a FIFA alelnöke.

„Az Aranycsapat még a magyar labdarúgás gazdag történetéből is külön fejezetet érdemel. Azt lehet mondani, hogy ennek a csapatnak valamennyi tagja megérdemelne akár egy külön múzeumot, hiszen olyan klasszisok voltak a tagjai, akik az egyetemes labdarúgás legendái is lettek. Jómagam élete utolsó szakaszában ismertem csak meg Puskás Ferencet, de amit hallottam róla, az alapján elmondható, hogy igazi vezér volt, és nem volt egy depressziós alkat… Nagyon köszönöm a magyar kormánynak és a múzeumot megalkotó történészeknek, hogy létrehozták ezt a nagyszerű helyet, amely reményeink szerint ösztönzést és motivációt is jelent majd a fiatalok számára.”

Az MLSZ-elnök köszöntőjét követően Gianni Infantino, a FIFA elnöke videóüzenetét vetítették le, amelyben üdvözölte a múzeum létrejöttét, világszínvonalúnak nevezve azt és jelezte, hogy igyekszik mihamarabb személyesen is felkeresni. Emilio Butragueno, a Real Madrid nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója köszöntőjében kiemelte, hogy a Real Madrid arról is nevezetes, hogy megbecsülik legendáikat. Ezek között a legendák között is kiemelendő Puskás Ferenc személye, aki társaival – Alfredo di Stefanóval, Gentóval és Santamariával – örökre megváltoztatta a labdarúgás történetét.

Emilio Butragueno, a Real Madrid nemzetközi igazgatója.

„A Real Madrid nemcsak úgy emlékszik Puskás Ferencre, mint egy remek játékosra, hanem úgy is, hogy olyan ember volt, aki a klub számára fontos értékeket kiválóan képviselte. Ezek az értékek, a kemény munka, az önfeláldozás, a csapatszellem, a tisztelet, a bajtársiasság és az alázat. Ezeket sosem felejtjük el Puskásnak, miként azt sem, hogy milyen nagy szerepe van abban, hogy ebben a nagyszerű országban is nagyon sokat szurkolnak klubunknak!”

Orbán Viktor miniszterelnök azzal kezdte avatóbeszédét, hogy 2010-ben, amikor elkezdték a kormányzati munkát, labdarúgásunk szinte romokban hevert. Hiába a korábbi fényes sikerek, ezek a sikerek eltűntek, labdarúgásunk szürkévé vált. A magyar futballnak eleve sajátos viszonya volt a futballal a kommunizmus idején. Egyfelől sikereket hozott, legitimálta is a rendszert, de a nemzeti érzés – “Ruszkik haza, hajrá Magyarország, hajrá magyarok” -, amely a sikerekhez tapadt, komoly félelmet is kiváltott a kommunistákból. Hasonló volt a helyzet a Népstadion kapcsán is.

„Itt maradt nekünk torzón, a befejezetlen, csorba, felemás, szárnyaszegett épület. Arra gondoltam, hogy jó lenne egyszer végre megépíteni a nemzet stadionját, amelyet öt éve felavathattunk és amellyel százéves álom vált valóra. Az eltelt öt évben megéltük, hogy Európa-bajnoki csoportmeccseket rendezhettünk, nemzetközi kupadöntőknek adhattunk otthont. Sőt, 2026-ban nálunk rendezik majd a BL-döntőt, vagyis kiérdemeltük a legrangosabb klubmérkőzés megrendezését.

Orbán Viktor beszédében kiemelte, milyen nagy utat tett meg a magyar labdarúgás a mögöttünk hagyott években.

Nagy utat tettünk meg – értékelt a miniszterelnök – hiszen ma már telt ház előtt játszik a válogatott, amely ráadásul komoly skalpokat is begyűjtött az elmúlt években. Az új Puskás Aréna pedig a magyar labdarúgás megújulásának jelképévé is vált. A fanyalgók kórusa lassanként elhalkult, és most már nehéz megmagyarázni, hogy ha MÜPÁ-ra vagy Operára lehet költeni, akkor nemzeti futballstadionra miért ne lehetne?

„A falusi pályák korlátjára támaszkodva elmesélt legendák, az időnként cirkalmas edzői intelmek, a fiaikkal és unokáikkal meccsre járó emberek igenis kultúrát képviselnek. És ez a kultúra majdnem megszakadt, mert olyan legendákat vesztettünk el, mint Puskás, Kubala, Czibor, Kocsis vagy Guttmann. Ennek a legendáriumnak megtestesítője az Aranycsapat és annak kapitánya, Puskás Ferenc. Sokunknak, nekem is ő már Öcsi bácsi volt, aki aggódott a magyar labdarúgásért és látta, hogy a futball válság felé tart. Mi megígértük neki, hogy előbb-utóbb talpra állítjuk a magyar focit!”

Sokan vagyunk, akik úgy gondoljuk, hogy lesz folytatása az Aranycsapat mítoszának. Ha Sárosiék és Puskásék eljutottak egykor a csúcs közelébe, akkor hinnünk kell abban, hogy lesznek még, akik hasonló sikereket érnek el – fogalmazott Orbán Viktor.

„Néha már látunk angol—és németverést és hiszek abban, hogy egyre gyakrabban lesz részünk ilyenben a jövőben is. Jelentős a fejlődés. Növekszik az igazolt játékosok száma, megújultak az élvonalbeli csapatok otthonai és egyre több az akadémia, ahol képezzük a jövő reménységeit. Ismét van kupasiker klubszinten, ismét van klasszis játékosunk az egyik legkiválóbb klubban. Természetesen szurkolók is vagyunk és egy szurkoló sosem elégedett. Ráadásul volt egy adósságunk. A Puskás Arénát mindeddig nem tekinthettük befejezettnek. Tartoztunk azzal az Aranycsapatnak és kapitányának, hogy méltó emléket állítunk nekik. Köszönetet mondok Schmidt Máriának, és munkatársainak, akik nagyszerű múzeumot hoztak létre.”

Schmidt Mária történészprofesszor találta ki és alkotta meg csapatával a múzeum elrendezését. 

Amint azt Orbán Viktor is kiemelte avatóbeszédében, a Puskás Múzeum alapvető koncepcióját Schmidt Mária történész alkotta meg, annak kialakításában pedig több tucatnyi szakértő is részt vett. Fontos tudni, hogy bár a múzeum Puskás Ferenc nevét viseli, nem csupán a korábbi világklasszisnak, de az egész Aranycsapatnak is emléket állít. Korábban soha nem látott emléktárgyak, különleges ereklyék idézik meg azt a csapatot, amely nemcsak a zöld gyepen alkotott maradandót, de egy olyan korszakban okozott elképesztő örömet a magyarságnak, amikor – a kommunista diktatúra iszonytató erejű igáját nyögve – más boldogsága nemigen volt ennek a nemzetnek.

Az avatóünnepség végén Orbán Viktor, Schmidt Mária, Csányi Sándor, Emilio Butragueno, valamint Bíró Péter a Nemzeti Sportügynökség elnök-vezérigazgatója aláírták a Puskás Ferenc nevével ellátott fekete bőrlabdát.

Vezető kép: Orbán Viktor beszéde a Puskás Múzeum avatóünnepségén a Puskás Arénában. A fotók a szerző felvételei.