Pesti Srácok

Felmérés: a magyarok békét akarnak, de nem látják a háború végét

Felmérés: a magyarok békét akarnak, de nem látják a háború végét

A magyarok négyötöde (78 százalék), de még a baloldaliak kétharmada (63 százalék) szerint is azonnali tűzszünetre lenne szükség, és mindössze 2 százalékuk számít arra, hogy a harcok véget érhetnek a háború kitörésének közelgő évfordulója előtt – derült ki a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásából.

A január 30. és február 1. között, ezer ember telefonos megkérdezése alapján készült elemzésben az áll, hogy a magyar választók négyötöde szerint azonnali tűzszünetre van szükség Ukrajnában, még akkor is, ha így Ukrajna nem tudja visszaszerezni az összes területet, amit Oroszország elfoglalt. Hozzátették, hogy még a politikai hovatartozás sem befolyásolja jelentősen az erről szóló vélekedést: a baloldali szavazók közel kétharmada is egyetért a fegyvernyugvás szükségszerűségével, míg a kormánypártok szavazói körében 91 százalékos a tűzszünettel való egyetértés.

Hangsúlyozták, hogy nincs olyan társadalmi csoport, aki egyetértene a háború folytatásával az elfoglalt területek visszaszerzése reményében. A Nézőpont szerint a magyarok többségét békepárti elvárások, ugyanakkor "borúlátó várakozások" jellemzik: majdnem a felük (49 százalék) szerint a konfliktus még évekig elhúzódik, és csupán egyharmaduk (33 százalék) számít arra, hogy 2023-ban rendezni tudják a helyzetet.

Úgy folytatták: szinte senki nem számít arra, hogy a következő hónapban véget ér a háború (2 százalék). Ebben a kérdésben egyformán pesszimisták a kormánypárti és kormánykritikus szavazók, ugyanolyan arányban (46, illetve 48 százalék) számítanak arra, hogy a hadakozás évekig elhúzódik, de ugyanannyian (34, illetve 35 százalék) vannak azok is, akik szerint idén befejeződik a konfliktus – áll a kutatásban.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Szerhij Sesztak

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.