Putyin: Oroszország és Kína nem hoz létre katonai szövetséget
Oroszország és Kína nem hoz létre katonai szövetséget, és senkit sem fenyeget, a Nyugat viszont új, globális tengelyeket alakít ki – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című vasárnapi műsorának nyilatkozva.
Van közöttünk haditechnikai együttműködés (Kínával), nem titkoljuk. Minden átlátható, nincs ebben semmi titok. Katonai együttműködés is van közöttünk, gyakorlatokat tartunk. (...) Mindezt folytatjuk, minden átlátható, de ez nem katonai szövetség
– mondta Putyin. Az orosz elnök meg nem nevezett nyugati elemzőkre és politológusokra hivatkozva kifogásolta, hogy a Nyugat ezzel szemben "új tengelyeket épít", hasonlóan ahhoz, ahogy azt "Németország és Olaszország fasiszta rezsimje, illetve a militarista Japán" tette a '30-as években. Nehezményezte a "globális NATO" létrehozására irányuló törekvéseket, amelybe Új-Zélandot, Ausztráliát és Dél-Koreát is be akarják vonni. Emlékeztetett rá, hogy az év elején brit–japán megállapodás jött létre a katonai együttműködésről.
Úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok "maga alatt vágja a fát" azzal, hogy egyes országok, köztük Oroszország számára akadályozza a dollár használatát az elszámolásban, és rámutatott, hogy ilyen célokra a nemzeti fizetőeszközök is megfelelnek, köztük a jüan is. Putyin szerint "nem a szkeptikusok, hanem az irigyek" állítják azt, hogy Moszkva Peking befolyása alá kerülhet. Rámutatott, hogy az európai gazdaság függősége sokkal nagyobb Kínától, mint az oroszé. Elmondta, hogy a Hszi Csin-ping kínai elnök moszkvai látogatásának idején – a kandallónál, tea mellett a Kremlben folytatott négyszemközti tárgyalásuk során – részletesen kifejtette ukrajnai rendezési tervét.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ugyanebben a műsorban azzal kapcsolatban, hogy a két vezető eszmecseréje terven felül elhúzódott, azt hangoztatta, hogy ez a közöttük fennálló bizalom és a tárgyalások tartalmas mivoltának jele volt.
Putyin a nyugati országokat az ukrajnai konfliktus "felbujtóinak és uszítóinak" nevezte, megismételve álláspontját, miszerint a válságot az általuk támogatott 2014-es "fegyveres alkotmányellenes puccs" indította el.
Meg kellett védenünk a Krím lakosságát, és végül valamilyen formában támogatást kellett nyújtanunk a Donyec-medencének is
– mondta, hozzátéve, hogy a Nyugat "a vörös, sőt, a bordó vonalat is átlépi" azzal, hogy fegyvert szállít "a kijevi rezsimnek". Az elnök szerint a Nyugat titokban, éjszaka szállítja a fegyvereket, amelyeket az orosz hadsereg megpróbál a folyamat közben megsemmisíteni. Elismerte, hogy "olykor sikerül, olykor nem", hozzátéve, hogy "senkinek ne legyen kétsége afelől", hogy Moszkva nem fogja a szállításokat "közönyösen, ölbe tett kézzel" szemlélni. Felhívta a figyelmet arra, hogy Londonban éppen az orosz–kínai csúcsra időzítve jelentették be a szegényített urániumot tartalmazó lőszerek Ukrajnába szállításának szándékát. Elmondta, hogy Oroszországnak van mivel válaszolnia, és több százezer ilyen lövedékkel rendelkezik.
Egyelőre nem vetjük be őket
– mondta. Putyin elutasította a brit állítást, miszerint a gyengített uránt tartalmazó lőszerek bevetésének nincsenek káros következményei.
Ez nyilvánvalóan nem így van. Tény, hogy valóban nem minősülnek tömegpusztító fegyvernek. Ez igaz. De a (páncéltörésre használt) szegényített urániumlövedék (...) magjából mégis úgynevezett sugárzó por keletkezik, és ebben az értelemben mindenképpen a legveszélyesebb fegyverek közé tartozik
– mondta. Emlékeztetett rá, hogy a volt Jugoszláviában és Irakban, ahol ilyen lőszereket vetettek be, a helyi lakosok körében a rákos megbetegedések száma a sokszorosára nőtt. Rámutatott, hogy az ukrán fegyveres erők olyan övezetben vetnék be a gyengített urániumot, ahol olyanok élnek, akiket Kijev a sajátjainak tekint, a termőföldet is megfertőzve.
Putyin szombaton bejelentette, hogy Moszkva harcászati nukleáris fegyverek állomásoztatásáról állapodott meg Minszkkel. Mint mondta, ez a lépés nem sértené meg az atomsorompó-egyezményt, és utalt rá, hogy az Egyesült Államok évtizedek óta állomásoztat nukleáris fegyvereket európai szövetséges országok területén. Azt is közölte, hogy Oroszország július 1-jéig befejezi a nukleáris eszközök tárolására szolgáló létesítmény építését Fehéroroszországban, megjegyezve, hogy Moszkva nem engedi át a felettük való ellenőrzést Minszknek. Elmondta, hogy tíz, taktikai atomfegyver szállítására alkalmas repülőgép állomásozik a szomszédos ország területén, amelynek Moszkva már több, erre szintén képes Iszkander rakétarendszert adott át.
Putyin arról is szólt, hogy amíg a szövetségesei 420–440 harckocsit fognak leszállítani Ukrajnának, addig az orosz hadiipar több mint 1600 új ilyen eszközt fog gyártani. Hozzátette, hogy az orosz hadsereg tankjainak száma összességében háromszorosan fogja meghaladni az ukránét. Az orosz elnök kommentálta 17 uniós ország és Norvégia megállapodását is, amelynek alapján a következő 12 hónapban egymillió tüzérségi lőszert szállítanak le Ukrajnának. Elmondta, hogy a gyorsan bővülő orosz hadiipar ugyanezen időszak alatt háromszor annyit lesz képes előállítani. Putyin szerint amíg az Egyesült Államok havonta 14–15 ezer lövedéket gyárt, addig az ukrán fegyveres erők a konfliktus során naponta akár ötezer lövedéket is felhasználnak.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Kreml/Pavel Birkin
