Pesti Srácok

Tovább emelkedett a Lemberget ért orosz rakétacsapás halálos áldozatainak száma (videó)

Tovább emelkedett a Lemberget ért orosz rakétacsapás halálos áldozatainak száma (videó)

Tízre emelkedett a nyugat-ukrajnai Lemberget (Lviv) ért csütörtöki orosz rakétatámadás halálos áldozatainak száma - közölték a helyi hatóságok.

Az UNIAN ukrán hírügynökség idézte az ukrán belügyminisztérium jelentését, amely szerint péntek reggel bukkantak a tizedik holttestre egy orosz rakéta által korábban megrongált lakóház romjai között.

- mondta Andrij Szadovij polgármester.

PestiSracok facebook image

A város első embere szerint a háború kezdete óta ez volt a legsúlyosabb támadás a civil infrastruktúra ellen Lvivben. A támadásban romba dőltek egy nagy lakóháztömb felső emeletei, és összesen 35 épület rongálódott meg. Lemberg megye kormányzója, Makszim Kozickij közölte, hogy befejeződtek a keresési és mentési munkálatok. "A tegnapi, egy lvivi lakóház elleni rakétatámadás következtében 10 ember vesztette életét. Egy személyt az éjszaka folyamán, egy másikat pedig ma reggel találtak meg. Ezenkívül 42 ember megsérült, közülük 16-an kórházba kerültek. Köszönet a mentés résztvevőinek, köztük az önkénteseknek, akik a felhőszakadás ellenére egész éjszaka nem hagyták abba a keresést" - mondta Kozickij.

A lengyel határtól 70 kilométerre fekvő, eredetileg 720 ezer lakosú, de sok háborús menekültet is befogadó nyugat-ukrajnai városban kétnapos gyászt hirdettek. Jurij Ignat, az ukrán légierő parancsnokságának szóvivője elmondta, hogy a Lemberget támadó Kalibr típusú robotrepülőgépek a Fekete-tengerről indulva először Kijev felé repültek, de aztán élesen Lemberg felé fordultak. Az oroszok által indított 10 rakétából 7-et sikerült megsemmisíteni a légvédelemnek, három azonban becsapódott a városban.

(MTI / Kiemelt kép: MTI/EPA/Mikola Tisz)

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.