Pesti Srácok

Zelenszkij: Európa biztonsága Ukrajna szuverenitásával és erejével kezdődik

Zelenszkij: Európa biztonsága Ukrajna szuverenitásával és erejével kezdődik

Európa biztonsága Ukrajna szuverenitásával kezdődik – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök abból az alkalomból, hogy az ország 33 évvel ezelőtt fogadta el a szuverenitásáról szóló nyilatkozatot.

– mondta videóüzenetében, amelyet vasárnap este sugároztak Kijevben. Az államfő beszédében egyben köszönetet mondott az ország védelméért harcoló katonáknak. Zelenszkij beszédében azt is mondta, hogy Ukrajna ki fog állni a szabadságáért, függetlenül Oroszország terrorjától. Zelenszkij elmondta, hogy Ukrajnát a szabadság és a demokrácia példaképének és úttörőjének tekinti Európában.

PestiSracok facebook image

– mondta.

– szögezte le.

Az ukrán parlament 1990. július 16-án fogadta el az akkor még a Szovjetunióhoz tartozó ország függetlenségéről szóló nyilatkozatot. Függetlenségét Ukrajna egy évvel később, a Szovjetunió felbomlásának időszakában, 1991-ben kiáltotta ki. A dokumentum szerint Ukrajnának saját hadsereggel és saját nemzeti bankkal kell rendelkeznie, de el nem kötelezettnek kell lennie, és nem rendelkezhet nukleáris fegyverekkel.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Filip Singer

Ajánljuk még

Az MTA az utolsó sztálinista intézmény? - Az Öreg vendége Náray-Szabó Gábor akadémikus, egyetemi tanár

Az Öreg május 15.
Erről az általános véleményről beszélgettem Náray-Szabó Gáborral, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjával. Szerinte nem itt ragadt sztálinista intézmény az Akadémia, inkább feudális szemléletű. A kommunista hatalom 1949-ben maga alá rendelte a tudományos intézményt és Rákosi-Kádár korszakban, akik ezt az ideológiát nyíltan tagadták, azokat kizárták az akadémia soraiból. Ez történt például Hóman Bálint nagynevű történésszel, oktatás politikussal, Orsós Ferenc egyetemi tanárral, patológussal, aki feltárta a katyni szovjet mészárlást, ahol az erdőben több tízezer lengyel katonatisztet, értelmiségit végeztek ki, vagy Bay Zoltán világhírű magyar fizikust, Bibó István és hosszú a sor.