Pesti Srácok

Eurostat: lakosságarányosan Csehország fogadta be a legtöbb ukrán menekültet az EU-ban

Eurostat: lakosságarányosan Csehország fogadta be a legtöbb ukrán menekültet az EU-ban

A lakosság arányát figyelembe véve Csehország nyújtott menedéket a legtöbb ukránnak az Európai Unióban, szám szerint pedig Németországot választották úti célként a legtöbben azok közül, akik Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt kényszerültek elhagyni hazájukat – közölte szerdán június végi adatok alapján az EU statisztikai hivatala, az Eurostat.

Eddig csaknem 4,07 millióan hagyták el Ukrajnát a tavaly februárban kezdődött orosz invázió miatt és kaptak ideiglenes védelmet uniós tagországokban. A menekültek számát tekintve Németország áll az első helyen 1 133 420 fővel, Lengyelország a második 977 740, Csehország pedig a harmadik 349 140 befogadott menekülttel. Május végéhez képest az unióban tartózkodó ukrajnai menekültek száma 45 800-zal, azaz 1,1 százalékkal nőtt. A legnagyobb mértékű növekedést júniusban Németországban, Csehországban és Írországban rögzítették. Lakosságarányosan a 10,5 milliós Csehország nyújtott ideiglenes védelmet a legtöbb ukrajnai menekültnek: június végén 32,2 menekült jutott ezer lakosra. Csehországot a listán Lengyelország (26,6), Észtország (25,8), Bulgária (24,9) és Litvánia (24,7) követi. Ez a szám az EU összes tagállamát tekintve átlagosan 9,1. Az ideiglenes védelemben részesülő külföldiek több mint 98 százalékát tették ki az ukrán állampolgárok, akiknek 46,6 százaléka nő, 34,4 százaléka gyermek és 19 százaléka időskorú férfi – derült ki az Eurostat által közölt adatokból.

A Noviny cseh hírportál a PAQ kutatóintézetre hivatkozva szerdán arról számolt be, hogy Csehországban az ukrán menekültek kétharmadának a jövedelme a szegénységi küszöb alatt van, és jelentős részük szakképzettséget nem igénylő munkakörben dolgozik. A felmérés eredménye szerint a menekültek 68 százaléka él a szegénységi küszöb alatt, míg a háztartások 45 százalékának a megtakarításai kevesebb mint egy hónapra elegendők. A munkaképes menekültek 67 százaléka talált munkát, de több mint felük a képzettsége alatti, több mint 40 százalékuk pedig a képzettségét jelentősen alulmúló munkakörben dolgozik.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!