Pesti Srácok

Lukasenka szerint komoly erőfeszítésekkel ugyan, de rendezni lehet Moszkva és Kijev viszonyát

Lukasenka szerint komoly erőfeszítésekkel ugyan, de rendezni lehet Moszkva és Kijev viszonyát

Rendezni lehet Oroszország és Ukrajna viszonyát, bár ez komoly erőfeszítést igényel - jelentette ki Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök Diana Pancsenko ukrán újságírónak adott interjújában.

Példaként felhozta, hogy a fasiszták és a kollaboránsaiknak tekintett banderisták tevékenysége ellenére a Szovjetuniónak a második világháborút követően jó kapcsolatai voltak Németországgal és később, a Szovjetunió szétesését követően külön-külön Ukrajnának és Fehéroroszországnak is. Mint mondta, a kapcsolatok kiépítésének első lépése az az, hogy le kell ülni a tárgyalóasztalhoz. Hangsúlyozta, hogy az ukrajnai konfliktus elkerülhető lett volna, és még most sem késő megállítani.

Lukasenka kérdésre felelve úgy vélekedett, hogy az orosz "különleges katonai művelet" elérte célját, mert a jövő Ukrajnája már sosem lesz olyan agresszív Oroszországgal szemben, mint korábban. "Ilyen értelemben nem vitattuk meg a kérdést (Vlagyimir Putyin orosz elnökkel). De bátorkodom kimondani a véleményem. A különleges katonai művelet céljai mára mind teljesültek. Ukrajna soha többé nem fog olyan agresszívan viselkedni Oroszországgal szemben a háborút követően, mint azt ahogy előzőleg tette" - mondta a fehérorosz elnök. Mindemellett nem zárta ki, hogy országa is részt vesz majd a békés rendezést szolgáló folyamatban.

PestiSracok facebook image

- tette hozzá. Mint mondta, Ukrajna elvesztheti minden területét, ha folytatja a harci tevékenységet, ezért a kijevi vezetésnek a békére kell törekednie. Lukasenka elmondta, hogy az ukrán ellentámadás alatt Kijev már 45 ezer katonát veszített el, mert meghaltak, vagy nyomorékká váltak. "A veszteségük egy a nyolchoz a fronton" - tette hozzá.

A fehérorosz elnök szerint Oroszország egy korszerű fegyverzettel rendelkező, 250 ezer fős tartalékos egységgel is rendelkezik. "Le fogják önöket darálni, aztán azt teszik, amitől önök a legjobban tartanak, elvágják magukat Moldovától és a Dnyeszter-melléktől" - fűzte hozzá. Kiemelte azt is, hogy Minszk azonnali választ ad "mindennel, amije van", ha Lengyelország, a balti államok vagy akár Ukrajna agressziót követne el ellene. Biztosított egyben mindenkit, hogy a Fehéroroszország területén állomásoztatott orosz taktikai nukleáris fegyvereket nem fogják bevetni, ha Minszk ellen nem követnek el agressziót. Amennyiben ez mégis bekövetkezne - folytatta Lukasenka -, Minszk nem fog habozni, várakozni, hanem beveti "teljes arzenálját".

Beszélt arról is, hogy szerinte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök át akarja majd adni Ukrajna nyugati részét Lengyelországnak. Lukasenka hangsúlyozta, hogy ezt maguk az ukránok nem fogják majd engedni. Mint mondta, amennyiben ez megtörténne, úgy azok a területek a NATO részévé válnának, ezt pedig sem Fehéroroszország, sem Oroszország nem tűrné el.

(MTI / Kiemelt kép: MTI/EPA/Szputnyik/Alexander Demjancsuk)

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.