Pesti Srácok

Heves orosz tüzérségi támadás érte Herszon megyét

Heves orosz tüzérségi támadás érte Herszon megyét

Öt ember halt meg vasárnap a tavaly felszabadított dél-ukrajnai Herszon megyében, amely azóta is heves orosz tüzérségi támadások célpontja. Az orosz kézen lévő Horlivkában pedig az ukrán tüzérségi támadásnak lett egy halálos áldozata és több sérültje vasárnap. A herszoni rendőrség közölte, hogy hárman egy magánházat ért orosz tüzérségi találat következtében haltak meg az azonos nevű megyeszékhelyen. Egy nő Herszontól délre egy kisvárosban halt meg dróntámadásban, míg egy másik nő egy északabbra fekvő város ellen intézett heves tüzérségi tűzben vesztette életét.

Olekszandr Tolokonnikov, a Herszon megyei katonai közigazgatás vezetője az ukrán közszolgálati televízióban közölte, hogy a támadások következtében – amelyek során egy egészségügyi létesítményt is eltaláltak – részlegesen szünetel a gáz- és a vízszolgáltatás.

Az orosz kézen lévő Donyeck megyei Horlivka város polgármestere, Ivan Prihogyko a Telegram-csatornáján közölte, hogy egy ember meghalt és hat másik megsebesült az ukrán hadsereg tüzérségi támadásában. A jelentés szerint az ukrán tüzérség lerombolt egy bevásárlóközpontot és több más épületet.

Az ukrán hadsereg déli parancsnoksága szerint egy üzemen kívüli adminisztratív épület és egy raktár megrongálódott az odesszai kikötőben. A helyiségekben tűz ütött ki, amelyet eloltottak. Hétfőre virradóra kétszer szólaltak meg a légvédelmi szirénák Odessza megyében, helyi médiumok néhány odesszai detonációsorozatról számoltak be.

PestiSracok facebook image

– közölte hétfőn az ukrán hadsereg. A közlemény szerint a drónokat az orosz megszállás alatt lévő Krím-félszigetről indították. A katonai és polgári hatóságok nem számoltak be károkról vagy sebesülésekről.

Az ukrán hadsereg közlése szerint két orosz harci gépet is lelőttek az Azov-tenger partján fekvő, orosz megszállás alatt lévő Mariupol, illetve a kelet-ukrajnai Donyeck közelében.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Jakiv Liasenko

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.

Hová tűnt a galambászok pénze? – Nyomozás és botrányok sora a sportszövetségnél

Exkluzív 2023 október 27.
Áll a bál a Magyar Postagalamb Sportszövetségnél, miután kiderült, hogy hosszú időn szórhatta el indok nélkül a szövetség pénzét, sok esetben saját családtagjait is haveri körét hizlalva az előző elnökség – tudta meg a PestiSrácok.hu. A zűrös pénzügyek miatt több feljelentés történt a közelmúltban, az elnöknek mégis kemény harcokat kell vívnia az elnökségben egyelőre többségben lévő régi garnitúrával. Azokkal, akik a birtokunkba került számlák alapján rendkívül jól jártak a korábbi időszakban. Többek között közpénzmilliók landoltak Lajosmizse milliárdos vállalkozójánál, a Magyar Postagalamb Szövetség elnökségi tagjánál, de a nemzetközi szövetség elnöke párjánál – aki mellesleg a sárospataki egyetem augusztusban bukott rektora – és annak lányánál is. A konferencia összköltségének pedig a negyedét logóhasználatért fizették ki a nemzetközi szövetségnek. Mindez akkor történik, amikor Magyarország a 2026-es postagalamb-olimpia megrendezésének fő esélyese.