Pesti Srácok

Lavrov: nem igaz, hogy nincsenek francia kiképzők Ukrajnában

Lavrov: nem igaz, hogy nincsenek francia kiképzők Ukrajnában

Nem igaz, hogy nincsenek francia katonai kiképzők Ukrajnában – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 orosz tévécsatorna vasárnapi Moszkva. Kreml. Putyin című heti műsorában. Az orosz diplomácia vezetője Gabriel Attal francia kormányfő ezzel ellentétes tartalmú állítására reagált.

– mondta Lavrov. A tárcavezető szerint a Nyugat számítása abban rejlik, hogy "lépésről lépésre mindenkit hozzászoktasson ahhoz a gondolathoz, hogy mintha semmi nem is történne, de aztán holnap még egy kis lépés, holnapután még egy". Hozzátette, hogy Oroszország mindezt átlátja, és teljes mértékben tisztában van azzal, hogy mit tesz a kollektív Nyugat, és milyen szerepet játszik "az Oroszországi Föderáció ellen kirobbantott háborúban".

PestiSracok facebook image

– hangoztatta. Joe Biden amerikai elnöknek azzal a kijelentésével kapcsolatban, miszerint az Egyesült Államok nem engedi, hogy Ukrajna csapást mérjen Moszkvára és a Kremlre, Lavrov kijelentette:

Az orosz külügyminiszter hozzátette, hogy nagyjából "minden mást bombáznak is". Emlékeztetett rá: a konfliktus kezdetén dróncsapásokat hajtottak végre Moszkva ellen, és "akkor senki sem csapott a rezsim (az ukrán vezetés) kezére". Lavrov szerint a Nyugat meghallotta és megértette Vlagyimir Putyin orosz elnök arra vonatkozó jelzését, hogy szimmetrikus válaszként nagy hatótávolságú orosz fegyvereket kaphatnak azok, akik csapást mérhetnek velük azoknak az országoknak az objektumaira, amelyek fegyvert szállítanak Ukrajnának.

– tette hozzá Lavrov.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő ugyanebben a műsorban Boris Pistorius német védelmi miniszternek azt a kijelentését, hogy Németországnak 2029-ig fel kell készülnie a háborúra, azzal hozta összefüggésbe, hogy szerinte Berlinnek a második világháború után mindig nagy problémái voltak "a szuverenitás- és az autonómiadeficitje miatt".

– mondta Peszkov, aki hangot adott véleményének, hogy a nyugati országok "háború előtti extázisba" estek, és ennek ürügyén elkezdték cenzúrázni a saját médiájukat, még a legtekintélyesebb orgánumokat is.

– fogalmazott.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Reuters/Samil Zsumatov

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.