Pesti Srácok

Mintadiktatúra, avagy mit várhatunk Zelenszkij választásra vonatkozó ötletétől?

Amikor megtudod, hogy nélküled fut le a NATO-csúcs
Zelenszkij

Zelenszkij állítólag arra utasította stábját, hogy kezdjék meg az előkészületeit egy választásnak, melyet egy esetleges tűzszünet megkötése után tartanának meg. Lássuk, hogy mekkora esélye van egy ilyen szavazásnak, és hogy egyáltalán jelentene-e valamit az, hogy megtartják-e, vagy sem!

A The Economist értesülései szerint az ukrán elnök kiadta az ukázt a stábjának, hogy készüljenek, itt bizony választás lesz. Az értesülések szerint Zelenszkij azt tervezi, hogy amennyiben nyélbe ütnek egy teljeskörű tűzszünetet Oroszországgal, akkor a tervek szerint sor kerülhet egy elnökválasztásra. Ha úgy gondolják, hogy túl sok az előzetes mondatban a feltételes mód, nos, nincsenek vele egyedül.

Először is tehát kellene egy tűzszünet. A jelenlegi ukrán narratíva azonban még mindig az, hogy addig nem lehet tűzszünet, míg orosz katonák vannak Ukrajna területén. Az oroszok viszont biztosan nem fognak lemondani a megszerzett területekről csak azért, hogy választást tartsanak Ukrajnában. Kivéve persze abban az esetben, ha a választást ők maguk rendezik, de az más tészta. A felvetés tehát, hogy a szavazás megrendezésének ez az előfeltétele mindössze egy terelés.

Miért dobták fel a dolgot?

PestiSracok facebook image

Felmerülhet a kérdés, hogyha ezzel a feltétellel úgysem kerülhet sor az elnökválasztásra, akkor egyáltalán miért dobták be a témát? Egyszer: az amerikai narratíva megváltozott, Trump nem a demokrácia hősének, hanem mezei diktátornak tartja Zelenszkijt, kell tehát egy látszat intézkedés. A hangsúly pedig a látszaton van, mert mi történne akkor, ha Kijev mégis belemenne egy tűzszünetbe úgy, hogy az ország egyharmada még orosz kézen van?

Nos, lemenne egy választás az EU pénzéből, amiről aztán kijelenthetnék, hogy az eredménye illegitim, hiszen Ukrajna területének nagy részén nem tudtak szavazni. A demokráciát szépen elbábozzák, de semmi nem változik, marad a kirakatban Zelenszkij. A másik lehetőség pedig az, hogy Vologyánkat hátra dobják, és beteszik a helyére Zaluzsnijt, aki jelenleg mind a lakosság körében, mind pedig a mérsékeltebb európai hangadók között népszerűbb, de ugyanúgy folytatná a háborút (igaz, legutóbbi nyilatkozataiban már visszakozott a kérdésben).

Kirakatdemokrácia

Viszont legyünk optimisták, képzeljük el azt, hogy Ukrajnában mégis van még valami hajlandóság arra, hogy talán, esetleg megkérdezzék a lakosságot arról, hogy kit látnának szívesen az ország élén. Képzeljünk el egy olyan álomvilágot, ahol nem a Soros-hálózatok földalatti főhadiszállásán döntik el, hogy ki üljön a trónra Kijevben, hanem tényleg kiírják azt a választást, adnak egy esélyt...a kinek is?

Merthogy olyan, mint ellenzék jelenleg Ukrajnában nem létezik. Az összes olyan pártot, ami nyíltan kritizálta a kormányt betiltották, oroszbarátnak minősítették, képviselőiket letartóztatták, vagy egyenesen a frontra küldték. Kormánykritikus média nincs. Mégis miből választanának polgárok? Lenne egy Zelenszkij-Zaluzsnij párbaj, amiről Brüsszelben, vagy Washingtonban eldöntik, hogy hogyan érjen véget?

Összegzésképpen kijelenthetjük, hogy igen, nagyon jól néz ki a The Economist, a Telex meg a 444 címlapján, hogy megtartják ezt a választást, de ha a realitások talaján maradunk, akkor láthatjuk, hogy az egész annyit érne, mint a krinki hídfő védelme, csak kevesebb halálos áldozattal. Bár ebben nem vagyunk teljesen biztosak.

Fotó: MTI/AP/Jevhen Maloletka

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.