Oroszországgal és Kínával foglalkozott mindenki a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián

Macron eredménytelennek tartja az Oroszország elleni szankciókat, az USA egymilliárd dollárt szán a közép-kelet-európai térség energiafüggetlenségére, Kínától pedig mindenkit óva intett az amerikai külügyminiszter. Összefoglaló a szabad világ legnagyobb biztonságpolitikai konferenciájáról.

Eredménytelenek az Oroszország ellen az ukrajnai válságban folytatott tevékenysége miatt kivetett európai uniós (EU-) szankciók, és mindenkinek ártanak – jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő szombaton, az 56. Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián (MSC), változást sürgetve az EU Oroszország-politikájában. Kiemelte, hogy nem ellenzi a szankciókat, de úgy véli, be kell látni, hogy haszontalanok és mindkét félnek csak ártanak. Ezért is változtatni kell az EU Oroszországgal szembeni „dacoskodásával”, amely nem is politika, hanem „a hatékonyságot teljességgel nélkülöző rendszer”.

Egyre kevesebbet beszélünk egymással, a konfliktusok viszont sokasodnak, és képtelenek vagyunk megoldani őket

– fogalmazott a francia államfő.

Mivel senki sem akar közvetlenül konfrontálódni Moszkvával, a jelenlegi megoldások pedig eredménytelenek, fordulatra van szükség. Nincs más lehetőség, mint a „stratégiai párbeszéd újraindítása”

– mondta Emmanuel Macron. Hozzátette: a „demográfiailag hanyatló” és csupán középhatalmi pozíciót megengedő hazai össztermékkel rendelkező Oroszország egyedül nem tud helytállni a világban, Kína hegemóniáját pedig nem fogja elfogadni, de partnerre találhat az EU-ban, ezért úgy kell alakítani a folyamatokat, hogy a közösség „stratégiai opció” lehessen Moszkva számára. A francia elnök – aki első alkalommal vett részt a biztonságpolitika első számú nemzetközi fórumaként számon tartott MSC-n – kifejtette, hogy az Egyesült Államok egyre inkább visszahúzódik a világpolitikából és átértékeli kapcsolatait Európával, ami „a Nyugat gyengülésével” jár.

Ezt a folyamatot az EU megerősítésével kell ellensúlyozni. Meg kell erősíteni az unió önállóságát, szuverenitását, korszerűbb, hatékonyabb döntéshozatali rendszerre kell áttérni és közös válaszokat kell adni mindazon kihívásokra, amelyekkel a tagállamok egyedül nem tudnak megbirkózni

– mondta. Ezek között említette a technológiai változásokat, a biztonság- és védelempolitika területét, a migráció ügyét és a klímaváltozást.

Nem szükséges valamennyi törekvésben részt vennie az összes tagállamnak. Hasznos volna, ha kialakulna egy szűkebb kör, amelynek tagjai gyorsabban, nagyobb lépésekkel haladnak előre, mint a többiek

– jelentette ki Emmanuel Macron. Hozzáfűzte, hogy a védelempolitikában elengedhetetlennek tartja a közösségből távozott Egyesült Királyság bevonását is, és „egyfajta európai biztonsági tanács” felállítását. Emmanuel Macron a többi között az EU bővítéspolitikájáról is szólt. Jelezte, hogy nem ellenzi feltétlenül Albánia és Észak-Macedónia csatlakozását.

Ha kedvező fejleményekről számol be az Európai Bizottság márciusra várható jelentése a tagjelöltek felkészültségéről, akkor el lehet kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat

– mondta.

Önti a pénzt a térségbe az Egyesült Államok

Egymilliárd dollárral is hajlandó támogatni a Három Tenger nevű kezdeményezést az Amerikai Egyesült Államok, hogy a közép- és kelet-európai európai uniós államok növelhessék energetikai függetlenségüket Oroszországtól

– jelentette be az amerikai külügyminiszter.

Ösztönözni szeretnénk az energetikai magánberuházásokat, védendő a szabadságot és a demokráciát a világban

– mondta Mike Pompeo.

A Három Tenger kezdeményezésnek 12 állam a tagja, köztük Magyarország.

A diplomata visszautasította az Egyesült Államokat érő európai kritikákat. Mike Pompeo arra reagált, hogy pénteken több európai vezető azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy Donald Trump elnök vezetése alatt önzővé és bezárkózóvá vált.

Ezek az állítások egyáltalán nem tükrözik a valóságot

– mondta a külügyminiszter.

Örömömre szolgál jelenteni, hogy a transzatlanti szövetség halálának gondolata nagyon eltúlzott

– közölte Mike Pompeo. A diplomata emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok jelentős részt vállalt a NATO Oroszországgal szomszédos keleti szárnyának megerősítésében, és nemzetközi katonai koalíciót vezetett a Szíria és Irak nagy részét megszálló, Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet ellen.

Ez az az Egyesült Államok, amely visszautasítja a nemzetközi közösség eszméjét? Bomlófélben van a Nyugat?

– tette fel a kérdést Frank-Walter Steinmeier német elnök megnyitójára reagálva. Pompeo közölte: a Nyugat nyerésben van, még ha taktikai nézeteltérések is vannak országai között.

A szuverenitást nem tisztelő országok fenyegetik a Nyugatot. Oroszország 2014-ben annektálta a Krímet, Irán a kibernetikai térben fenyeget, Kína gazdasági kényszert akar kifejteni. Mégis, a Nyugatnak ígéretesebb jövője van, mint illiberális vetélytársainak

– szögezte le. Mike Pompeo azt mondta: e három ország befolyást akar szerezni a kibernetikai téren keresztül.

A Huawei és más, államilag támogatott kínai technológiai cégek a kínai hírszerzés trójai falovai, Oroszország dezinformációs kampányaival egymás ellen akarja fordítani állampolgárainkat, Irán pedig fenyegeti a közel-keleti számítógépes hálózatokat

– jelentette ki. A Pompeo után felszólaló Mark Esper amerikai védelmi miniszter azzal vádolta meg Pekinget, hogy „aljas stratégiát folytat” a Huawein keresztül.

Életbevágó, hogy a nemzetközi közösség szembeszálljon a kínai manipulációval, amely fenyegeti a szabályokon alapuló, régóta fennálló nemzetközi rendet

– jelentette ki.

Még nem késő Nagy-Britanniának sem visszakozni attól a döntésétől, hogy mobilszolgáltatói továbbra is használhatják a Huawei technológiáját

– mondta.

Kínai külügyminiszter: Washington lejárató kampányt folytat Kína ellen

Hazugságokat terjeszt és lejárató kampányt folytat Kína ellen az Egyesült Államok kormánya

– jelentette ki a kínai külügyminiszter szombaton az 56. Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián (MSC). Vang Ji hangsúlyozta: a washingtoni vezetés magatartása mögött az áll, hogy „Amerikában nem hajlandóak elismerni, hogy sikeres lehet egy szocialista ország”, és ellenzik Kína gyors felemelkedését és „megfiatalodását”. Ez „igazságtalanság”, mert megfosztja Kínát és a kínai embereket a boldogulás jogától. Az ázsiai országnak és lakóinak joguk van a „jobb élethez”, a fejlődés pedig feltartóztathatatlan.

Kína az ötezer éves kultúrájának bölcsességére és „az erős szocialista rendszerre”, a 90 milliós tagságú kommunista pártra és a keményen dolgozó emberek munkájára építve minden akadályt leküzd és „újjászületik”

– mondta a pekingi diplomácia vezetője. Aláhúzta: az Egyesült Államok szuperhatalom, ezért igen fontos lenne, hogy „ne veszítse el a józan eszét” és ne játssza el a nemzetközi közösség bizalmát. Kifejtette: Kína újbóli megerősödése azt is jelenti, hogy a nemzetközi porondon megjelenik egy hatalom, amely a békében és a stabilitásban érdekelt, ezt a fejleményt pedig üdvözölnie kellene a nemzetközi közösségnek. Kiemelte, hogy Kína az Európai Unió egységének és erejének növekedését is támogatja, és jóval több közös ügy köti össze vele, mint amennyi vitájuk van. Kína és az Európai Unió egyaránt a multilateralizmus – a nemzetközi ügyek többoldalú és kölcsönös engedményeken alapuló megállapodásokon nyugvó intézési módjának – híve és elítéli az unilateralizmust, mindketten a szabadkereskedelem hívei és elítélik a protekcionizmust, mindketten a többpólusú világrend támogatói, és „több demokráciát” óhajtanak a nemzetközi kapcsolatokban – mondta Vang Ji. Arról is szólt, hogy sikeres a koronavírus elleni küzdelem: ezt jelzi, hogy a fertőzések csupán egy százaléka jelentkezett az ország határain kívül. Aláhúzta, hogy a vírus csak átmenetileg veti vissza hazája fejlődését, egyben köszönetet mondott a nemzetközi közösségnek a járvány megfékezéséhez nyújtott támogatásért.

Forrás: MTI