Lehet, hogy a munkácsi vár fokáról ledöntött turulmadár Nagydobronyban, vagy valamely másik településen kerül új talapzatra, de Munkácsra akkor is vissza kell, hogy szálljon egy, a korábbinál még szebb, még nagyobb turulmadár – mondta a PestiSrácok.hu-nak budapesti otthonában Pákh Imre, Amerikában élő munkácsi üzletember, aki szerint a Turul ügye jóval több, mint egy szobor helyreállításának kérdése: nem más, mint a magyarság, a magyar tudat fennmaradásának szimbóluma Kárpátalján. Pákh Imre lapunknak beszélt az orosz–ukrán háborúról is. Kijelentette, hogy véleménye szerint ennek a háborúnak nem lesznek győztesei, óriási vesztesei viszont többek között a kárpátaljai magyarok is, azok a fiúk, akiktől mások háborújában várják el, hogy a vérüket, életüket adják, mert ott, a fronton nulla harci-katonai tudással, ahogy a frontra a fiatalokat viszik, csak meghalni lehet. “Aki valóban békepárti, az nem mond olyat, hogy az utolsó ukrán katonáig harcolni kell. És nem lehet más észszerű, emberi cél, mint a béke” – mondta Pákh Imre.
Mint ismert, ugyan nem minden előzmény nélkül, de hirtelen és rendkívüli gyorsasággal, a munkácsi tanácsot is megkerülve, egy online végrehajtói bizottsági döntés alapján, október 13-án ledöntötték a munkácsi vár fokáról a 2008-ban Pákh Imre és családja által visszaállíttatott Turul-szobrot. Bár a barbár rongálást még a munkácsi tanács 18 tagja is elítélte és tiltakozott ellene, illetve a szobordöntést széles körű felháborodás követte, a közelmúltban a Millenium emlékére állított eredeti obeliszkre a háromágú szigonyt, Ukrajna állami címerét helyezték fel.
Pákh Imre, a Turul-emlékmű felállítója és finanszírozója azt az álláspontot képviseli, hogy a szobor – mivel adományozásról semmilyen irat nem készült és azzal nem is bántak megfelelően a város elöljárói – az ő tulajdona, a háta mögött, titokban, törvénytelen eszközök bevetésével véghezvitt szobordöntés pedig rongálás. Ezért az ügyet jogi útra is viszi, miközben esküt tett szülei sírjánál – akik Munkács magyar értékei megőrzésének fontos követei voltak –, hogy a Turul vagy így, vagy úgy, de visszaszáll majd eredeti helyére.
Több város örömmel állítaná fel a Munkácsról száműzött Turult határon innen és túl is
Pákh Imre akkor lapunknak nyilatkozva ajánlatot is tett, hogy amennyiben a szobrot helyreállíttathatja és visszaemeltetheti az obeliszkre – amelyre elfogadhatatlannak tartja, hogy ukrán címer kerüljön –, akkor az ukrán jelképet saját költségén felállíttatja a vár egy másik pontján. Az ajánlat süket fülekre talált. Pákh Imre viszont nem ül tétlenül a babérjain. Az üzletember a közelmúltban Budapestre utazott és több megbeszélésen vett részt a Turul kapcsán is.
Kérdésünkre fővárosi otthonában azt mondta, többen megkeresték Magyarországról és Kárpátaljáról is, hogy szívesen befogadnák a Turult, és szeretnék, hogy náluk állítsák fel a munkácsi várról száműzött szobrot. Pákh Imre az ajánlatokat szívesen fogadta. Azt mondta, örömmel adja oda, ahol tudja, hogy jó gazdái lesznek, de arról nem fog, nem hajlandó lemondani, hogy a Turul visszaszálljon Munkács várára, mert ott a helye, és nagyon fontos szimbólum is az, hogy mi lesz a végkimenetele ennek az ügynek.
Lehet, hogy a ledöntött szobrot felállítjuk például Nagydobronyban, de a munkácsi várra akkor egy még nagyobb, még szebb madár fog majd visszakerülni
– jelentette ki.
Pákh Imre. Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
“Lehet, hogy te valamit el tudsz hagyni, de az nem hagy el téged”
Pákh Imre hosszasan beszélt lapunknak arról, mennyire fontos a szívének a kárpátaljai magyar város, ahol bár nagyon kevés magyar maradt, történelmében és lényegében mindig magyar marad.
Ötven éve nem élek Munkácson, sőt, édesapám is máshol töltötte élete utolsó éveit. Munkács nem enged. Van egy közmondás, miszerint lehet, hogy te valamit el tudsz hagyni, de az nem hagy el téged. Így vagyok Munkáccsal, Kárpátaljával. Ott töltöttem a gyermekkorom, a mai napig megvan a munkácsi házam, hazajárok. Munkács számomra mindig otthon marad. Az a város, amely magyarságának őrzését a szüleim, édesapám örökül hagyta rám
– fogalmazott Pákh Imre.
Pákh Imre. Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Felidézte, hogy 30 éve működik az édesapja nevére keresztelt családi alapítványuk, a Pákh Sándor Alapítvány, amely nyolcvan család megélhetését segíti Kárpátalján minden egyes hónapban. Hozzátette: innen ered a Turulhoz való ragaszkodás, az, hogy kitart az ügyben.
Munkács és Kárpátalja addig marad meg magyarnak, amíg a magyarok nem mondanak le róla
Emlékeztetett, hogy a város polgármestere, Andrij Baloga és annak apja, az ukrán parlamenti képviselő, Viktor Baloga szándéka nyilvánvaló: betelepítéssel teljesen elukránosítani a magyar várost, amihez a háború megfelelő apropót is ad. De Munkács is, Kárpátalja is addig marad meg magyarnak, amíg a magyarok őrzik azt, és nem mondanak le róla és a magyarságukról.
Bár meglátása szerint Munkács rengeteget változott – nagyon nehéz látni benne a régi, szeretett Munkácsot –, számtalan pozitív dolog is történt a magyar kormánynak köszönhetően, amely nem engedi el Kárpátalja kezét. Megjegyezte, hogy például a magyar állam vásárolta meg Munkácson a régi bank patinás épületét, felújították. Ennek köszönhetően van ma a magyarságnak egy saját közösségi háza a városban, amely Munkácsy Mihály nevét viseli. De ugyan így mentették meg a híres kárpátaljai festőművész, Erdélyi Béla házát is.
Jól emlékszem arra a házra, mert oda jártam gyermekkoromban. Festeni tanultam. Ma emlékház, fantasztikusan felújítva. Rendkívül fontosak ezek a kezdeményezések
– mondta Pákh Imre.
“Minden értelmes embernek csakis a béke lehet a célja”
Majd a háborúról is beszélt lapunknak. Ez mások háborúja, mégis a magyarok vesztesége is óriási. Magyar fiúk kell, hogy akaratuk ellenére a vérüket, életüket adják egy olyan háborúban, amihez a világon semmi, de semmi közük nincs.
Ez nem a mi háborúnk. Mi közünk van nekünk ehhez a háborúhoz?
– tette fel a kérdést.
Mégis halnak a fiatal magyar fiúk, nap mint nap. Kiért? Miért? Azt hiszik, hogy miután elviszik őket a frontra, majd egy-két nap, egy-két hét alatt megtanulnak harcolni. Hát nem lehet megtanulni egy-két hét alatt. Egyet lehet: meghalni
– folytatta. Pákh Imre személyes véleménye az, hogy azonnali tűzszünetre lenne szükség. A vitás kérdéseket befagyasztani, hiszen Kelet-Németország ügye is eltartott vagy 45 évig, amire megoldották. Majd visszatérünk a kérdésre 10–20 év múlva…
Pákh Imre. Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Ebben a háborúban nem lesznek győztesek, csak vesztesek vannak. Minden értelmes embernek, aki végiggondolja, csakis a béke lehet a célja. Mert minden egyes napon újabb és újabb emberek halnak meg
– mondta. Már csak ezért sem lehet magyar ember más állásponton, mint az azonnali tűzszünet és béke. Hozzátette: minél tovább folytatódnak a harcok, Ukrajnát annál jobban szétlövik az oroszok. Már az áramellátás megszűnése is óriási veszteség.
Majd fával fognak fűteni a 20 emeletes házakban a 80 éves nagymamák? Vagy mi lesz a kijevi 40–50 emeletes házakban élőkkel? Ha nincs áram, ott nem működik a lift, hogy jutnak fel, vagy a lakásuk foglyai lesznek? De továbbmegyek: ha nem lesz víz, nem működnek a wc-k, nem tudnak fürdeni, kinek jó ez?
– vetette fel a kérdést.
Addig fog tartani a háború, amíg kívülről támogatják Ukrajnát
Én valóban békepárti vagyok. Azt akarom, hogy se az egyik, se a másik oldalról ne haljanak meg kvázi gyerekek, akik még csak nem is tudják, hogy miért harcolnak. De aki mondjuk Németországban, Franciaországban, vagy netán Angliában nem azt mondja, hogy harcolni kell az utolsó ukrán katonáig, azt rögtön putyinistának bélyegzik. Nekiugranak még a pápának is. Közben a pápa hogy képviselhetne mást, amikor a kereszténység másról szól, keresztény nem támogathat vérontást
– jelentette ki Pákh Imre. Megjegyezte azt is, hogy Amerika és az Európai Unió is, miközben békéről beszél, azt mondja, azért segíti, támogatja többek közt fegyverekkel Ukrajnát, hogy vége legyen a háborúnak, pedig valójában ennek az ellenkezőjét teszi.
Amerika például bejelentette, hogy ameddig a háború tart, ők támogatják Ukrajnát. Éppen ennek az ellenkezője az igaz. Amíg kívülről támogatják Ukrajnát, addig tartani fog a háború. Addig nem lesz vége
– véli Pákh Imre.
Pákh Imre. Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Emlékeztetett: Ukrajna már réges-régen csődbe ment, az állami intézmények évek óta nem működnek. Külső segítség nélkül működésképtelen az egész ország, harcolni sem tudna külső támogatás nélkül. Pákh Imre az elmúlt hónapokban több európai országban járt. Azt mondja, személyes tapasztalata, hogy Magyarország, a magyar kormány háborúhoz való hozzáállása a legjózanabb.
Nagyon jól érzem magam Magyarországon. Főleg az utóbbi időben. Magyarország különb, mint a többi ország, ahol az utóbbi hónapokban megfordultam. Itt elég jól ítélik meg az orosz–ukrán háborút és belátnak a balliberális propaganda mögé
– jegyezte meg.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS