A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) átalakítása erősíti a kutatások szabadságát és függetlenségét – nyilatkozta az innovációs és technológiai miniszter a Magyar Hírlapnak.
A csütörtökön megjelent interjúban Palkovics László kijelentette, hogy a kormány a kutatóintézeti hálózat hatékonyságát és eredményességét akarja javítani az átszervezéssel.
A kutatásra fordított állami támogatásoknak kézzelfoghatóan meg kell térülniük a magyar gazdaság és a magyar társadalom számára, az adófizetők pénzét a közösség érdekében kell hasznosítani
– hangsúlyozta. A tárcavezető szerint a régi kutatói intézményrendszer nem hatékony, így azt a finanszírozásával együtt meg kell erősíteni.
A 2020-as költségvetésben 32 milliárd forinttal több jut kutatás-fejlesztésre és innovációra, és létrejönnek az egységes, teljesítményalapú forráselosztás feltételei
– tette hozzá. Véleménye szerint az eddigi modellt felváltó Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) megteremtése is ezt a célt segít megvalósítani.
A szervezet önálló költségvetést kap, tevékenységéről pedig nem a kormány, hanem a túlnyomórészt tudósokból álló irányító testület dönt majd
– mondta a miniszter. Palkovics László kifejtette, hogy a 12 tagú vezetőség felét a kormány, felét az MTA javasolja, vezetőnek pedig olyan jelöltet keresnek, akit mindkét fél elfogad. A szükséges források – tette hozzá – rendelkezésre állnak, annak felhasználásáról már az irányító testület dönthet. Az ELKH szervezete augusztus 1-ig jön létre, így a következő hónappal átveheti a kutatóintézeteket az akadémiától. Utóbbiakat ezt követően átvilágítják, év végéig pedig a gyakorlati működés feltételeiről, a finanszírozás elveiről és az intézményhálózat értékeléséről is döntenek. Létrejön továbbá a magyar kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiával foglalkozó Nemzeti Tudománypolitikai Tanács az egyetemek és a vállalatok képviselőivel, és a tudományosság egyéb kérdései mellett a magyar kutatási és innovációs stratégiáról is döntés születik. A miniszter az interjúban közölte, hogy az ELKH dönthet kutatóintézetek megszüntetéséről is, ám azok az új szervezetbe még változatlan formában kerülnek át. Cáfolta egyúttal azokat a vélekedéseket, hogy a kormány nem tekinti fontosnak a társadalomtudományokat.
A magyarsággal kapcsolatos tudományterületek, a zene, az irodalom, a nyelv és a történelem helyet kapnak az új intézményi hálózatban, de szükség lehet optimalizálásra
– fogalmazott. Hangsúlyozta azt is, hogy az akadémiai vagyont az átalakítással nem államosítják, de azokat az MTA eredetileg az intézethálózat működtetésére kapta, így át kell kerülniük az új intézményrendszerbe.
Az akadémiai feladatok és felelősségi körök nem változnak, a testület továbbra is tanácsokat ad, irányt mutat társadalmi ügyekben, ám ezt a szerepét eddig sem a kutatóintézet-hálózatán, hanem a tagjain keresztül látta el
– hangsúlyozta Palkovics László.
Forrás: MTI, Magyar Hírlap; Fotó: MTI
Logikus
2019-07-04 at 12:58
csak így tovább, hadd sírjanak a BALLIBEK.
Nagy Matyas
2019-07-05 at 08:50
Akik ismerik az MTA-t, azok is egyetértenek abban, hogy 1949 óta szinte változatlan a struktúra és az egyik feneketlen zsákja lett a költségvetésnek. Alapigazság: ahol nem ellenőrzik a folyósított pénzeket, ott herdálás lesz a végeredmény. Vagyis belső korrupció jellemzi a pénzek elosztását. Ez sejthető az MTA-nál is. Az meg végképp nevetséges, hogy az átalakítás kapcsán az intézményi függetlenség megsértésére hivatkoznak.
Legyen világos:
– aki fizet annak jogai is legyenek a pénzéért.
Az sem véletlen, hogy vízfejnek, sóhivatalnak, kifizetőhelynek lett az évek során titulálva …
Szavi Béla
2019-07-09 at 21:36
Hadd korrigáljak: akik tényleg ismerik az MTA-t, azok tudják, hogy Pálinkás vezetésével alapvetően átszervezték az MTA-t, ezért mára igen kevés köze van az MTA működésének az 1949-eh állapotokhoz.
Nem igaz, hogy senki sem ellenőrzi a pénzeket, hiszen jórészt pályázati alapon kerülnek ma is elbírálásra az ÚNKP-k, Lendület-pénzek, vagy az EU-ból jövő ERC grantek stb.
Vízfejjé azáltal válik majd, hogy kutató helyett a kutatási pénzekről politikus dönt majd. Ezt a rendszert ráadásul Palkovics azzal vezeti be, hogy német példára történnek a változások. Beszédes, hogy ezt maguk a példaként felhozott német kutatók cáfolták a magyar kormánynak is eljuttatott közleményükben.