Hetek óta a szakképzés tervezett átalakítása a legújabb közfelháborodás tárgya. A Nemzetgazdasági Minisztérium tervezetét bírálók szerint végzetes következményekkel járhat az átalakítás: a szakgimnáziumi tanulók elesnek az egyetemen való továbbtanulás lehetőségétől, a természettudományos tárgyak tanárai pedig állás nélkül maradnak. A Tanítanék Mozgalom pont a múlt heti „Kockásinfóján” emelt hangot ez ellen, mert szerintük elhamarkodottan és érdemi egyeztetések nélkül kezdték meg a szakképzési rendszer átalakítását, amely óriási károkat okozhat, és kényszerpályára viheti, zsákutcába terelheti a fiatalok életét. Palkovics László a PestiSrácok.hu-nak kifejtette, aki egyetemre szeretne menni a szakgimnáziumból, az megteheti. A diákok az alaptantárgyakat az emelt szintű érettségihez szükséges óraszámban tanulják majd, viszont emelkednek a szakmai tárgyak óraszámai, ugyanakkor, hogy ne terheljék túl a diákokat, valamiből el kell venni, ezek pedig a természettudományos tárgyak. De nem szűnnek meg teljesen. Az oktatási államtitkár javaslata szerint a szakgimnáziumokban összevontan tanítanák a fizikát, kémiát, biológiát és a földrajzot „science” vagyis természetismeret néven.
Csellistának készültem, keramikusnak tanultam, és tessék mi lett belőlem. Úgy gondolom, jó példa vagyok arra, hogy a középiskolai tanulmányok nem jelentenek elkötelezettséget egy egész életre egy szakma iránt. Ebből kifolyólag erős túlzásnak tartom az olyan kijelentéseket, hogy a 13 évesen meghozott – legyen az akár átgondolatlan vagy elhamarkodott – döntés, egy életre megpecsételné bárki sorsát a munkaerőpiacon vagy bekorlátozná egy adott területre, ahonnan aztán nincs kiút. Hozzátenném azt is, az intézmény ahová jártam főleg a szakmai tárgyakra fektette a hangsúlyt az alap magyar, matek, töri hármason túl. Nálunk a kémiát csak az első évben tanították, a következő évfolyamokban már anyagismeret néven futott. Földrajz nem is volt, ahogy biológia sem, a fizikáról – bár 3. osztályig volt ugyan – maga a tanár is tudta, hogy szükséges rossz, hát ilyen stílusban is zajlott a számonkérés belőle. Ennyi bevezető után nézzük az elképzelés vajon tényleg akkor érvágás a fiatalok jövőt illetően, vagy ez is csak egy újabb indok a tűzszitásra.
A Nemzetgazdasági Miniszterim tervezete szerint a szakközépiskolák helyébe lépő ősszel induló szakgimnáziumokban csökkentenék a természettudományos órák számát, hogy több szakmai tárgyat oktathassanak. A tervezetet ugyan az NGM készítette el alapos egyeztetések után, azt a Köznevelési Kerekasztal körül ülő szakértők is tárgyalták. Palkovics László oktatási államtitkár a PestiSrácok.hu megkeresésére elmondta, szó sincs arról, hogy a jövőben szakgimnáziumba járók kevesebb óraszámban tanulnák az olyan alaptárgyakat, mint a magyar a történelem vagy a matematika. A diákok ugyanazt a tudásanyagot kapnák majd meg, amely ahhoz szükséges, hogy négy év múltán emelt szinten érettségizhessenek.
Ugyanakkor a reáltárgyakat – fizika, kémia, biológia, földrajz – összevontan természetismeret néven kevesebb óraszámban tanítanák, és az órákon főleg azokra az ismeretekre fókuszálnának, amelyek nélkülözhetetlenek az adott szakmához. Mindezt azért, hogy a szakmai ismereteket megfelelő, vagyis emelt szinten tudják elsajátítani a gyerekek. Az államtitkár szerint erre azért van szükség, mert ha mindent az eddigi óraszámban hagynának, a gyerekek szétforgácsolandónak a teher alatt.
Palkovics László ugyanakkor úgy véli, ha valaki szakgimnáziumba megy, akkor világos elképzelése van arról, hogy mit szeretne tanulni, ha mégsem akkor nekik ott a gimnázium.
„Aki gépészeti szakgimnáziumba megy, az feltételezhetően autószerelő akar lenni”
– élt a példával a politikus.
Úgy látja, a tanulók elvárása csak kompromisszum útján teljesülhet.
„A szakgimnáziumi tanulók is tudnak majd emelt szintű érettségit tenni, ha utána egyetemre szeretnének menni, viszont emelt szinten sajátítják el a kiválasztott szakmához szükséges ismereteket, de ehhez csökkenteni kell azokat a tárgyakat, melyek léte nem feltétlenül szükséges.”
Kiegészítésként hozzátette azt is, szóba jöhet olyan megoldás is, hogy maradnak az óraszámok, de a túlterhelést nem bírnák a gyerekek, vagy 4 helyett 5 évig járnának középiskolába, és akkor minden tárgyból megmaradhatna az eddigi óraszám. Szerinte egyébként célszerű lenne megfontolni, hogy a reáltárgyakat egy úgynevezett „science” tantárgy keretében tanulják a diákok. Ez a más országokban már működő tantárgy komplex természettudományos ismeretkört ad és kifejezetten alkalmas az általános tudás megszerzésére. Az órákon összevontan tanítják a biológiát, kémiát, fizikát és földrajzot. Ha az NGM elfogadja az erre tett javaslatát, akkor “aki gépészeti szakgimnáziumba ment, de szeretne földrajzból emelt szintű érettségit tenni, a komplex természettudományon megszerezett tudást kis utána olvasással kibővítve például földrajzból is tud emelt szinten érettségit tenni”- mondta Palkovics.
Reagálva az őt ért bírálatokra Palkovics azt mondta,
„Aki tőlem akarja megvédeni a természettudományokat az ne tegye, mert nem kell!”
“Senki nem fogja elveszíteni a munkahelyét a természettudományos tárgyak óraszámának csökkenése miatt” – válaszolt Palkovics arra kérdésünkre, veszélyben van-e a pedagógusok állása az óraszám csökkentés miatt.
Elég, ha csak megnézzük, mely diszciplínából van a legkevesebb tanár idehaza. Pont a fizika, a biológia, a kémia és a földrajz az a szakterület, amelyen hatalmas hiány van pedagógusból.
– indokolta meg az államtitkár, aki zárszóként még elárulta, ő orvosnak készült, de harmadik végén meggondolta magát, és mérnök lett belőle.
bölcsuhu
2016-05-12 at 09:25
Biológusként is elfogadom a tervezetet, de szerintem az ilyen természetismeret jellegű hibrid micsodákat nem szabad bevezetni, mert semmire sem jók. Tudást nem adnak, az időt meg elveszik. Aki olyan szakra akar bejutni,amelynek az alaptantárgyait nem tanulta, az autodidakta módon képes elsajátítani őket, ha nagyon akarja. Jómagam sem tanultam biológiát, földrajzot a középiskolában,mégis az érettségi évében biológia-földrajz szakon felvételiztem az egyetemen (írásbeli, szóbeli mindkettőből) s a túljelentkezés ellenére is bejutottam.
Jómagam is túlzásnak tartom a matematika fétisizálását (ahogy az idegen nyelvekét is!), ugyanis ezek veleszületet képességekhez kapcsolódnak, amelyek vagy kiválóak vagy gyengébbek s senki sem tehet róla, ha neki kevéás jutot belőle. Ahogy arról sem, hogy botfülű vagy rossz a kézügyessége. Lehet fejleszteni,de csak módjával.
Az viszont tény, hogyha a termelésnek a szolgáltatásoknak akarunk szakembereket nevelni s úgy hogy érettségizni is képesek legyenek, de ne is legyenek túlterhelve, akkor valamit le kell hagyni, ahhoz, hogy a szaktantárgyakból többet lehessen adni!
Márpedig ez kell legyen a fő célja azn oktatásnak s nem a felesleges diplomások számát gyarapítani. Diplomás is kell, csak éppen nem azokon a területeken ahova a legtöbben jelentkeznek, hanem megint csak ott ahol státusz, állás is lesz a számukra és ez nem a közszolgálatra a jellemző, hanem a termelésre és a szolgáltatásokra!