Pesti Srácok

Párkányi Eszter a PS-nek: Jogi aggályokat is felvet a Momentum érettségiellenes petíciója

Párkányi Eszter a PS-nek: Jogi aggályokat is felvet a Momentum érettségiellenes petíciója

Ahogy arról portálunk korábban beszámolt, nagyon úgy néz ki, hogy tagtoborzásra, személyes adatok gyűjtésére és adatbázis-építésre is használhatja az idei érettségi eltörléséért indított petícióját a Momentum Mozgalom. Azon túl, hogy az egész gyomorforgató, gusztustalan, a tevékenység kapcsán jogi aggályok is felmerülnek, amelyekről az Alapjogokért Központ elemzőjét, Párkányi Esztert kérdeztük.

Mennyire tekinthető politikai hergelésnek a Momentumnak az érettségi eltörlésével kapcsolatos petíciója? Aggódik a Momentum a fiatalokért, vagy csak kihasználják a helyzetet?

A Momentum és a többi ellenzéki párt folyamatosan azzal támadják a kormányt, hogy kihasználja a járványügyi helyzetet saját politikai céljai érdekében. Mindenki magából indul ki – tartja a mondás, és valóban, jelen helyzetben is azt láthatjuk, hogy míg a kormány a járvány megfékezésére koncentrál, addig a Momentum ezzel a petícióval igyekszik politikai tőkét kovácsolni magának. A koronavírus-járvány az élet számos területére rányomja a bélyegét, ugyanakkor „a shownak folytatódnia kell”: mivel hazánkban az érettségi és a felsőoktatási felvételi szorosan kapcsolódik egymáshoz, sőt, előbbi feltétele az utóbbinak, valamilyen formában sort kell keríteni a vizsgákra. Az érettségi eltörlésére tett javaslat tehát valóban inkább hergelésnek tekinthető, mint konstruktív ötletnek. Különösen azért, mert a Momentum a szó szoros és átvitt értelmében is felelőtlen politikai erő: megint meg akarja mondani – a járványhelyzetben nem először –, hogy a kormány mit és hogyan tegyen, de a felelősség súlya nem az ellenzék, hanem a kabinet vállán van.

A petíció aláírása érdekében el kell fogadni a Momentum adatvédelmi tájékoztatóját. Miért szükséges ez az aláíráshoz?

PestiSracok facebook image

Az uniós adatvédelmi rendelet, a GDPR, és egyes esetekben a magyar jogszabály, az Infotv. (2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról – a szerk.) szabályai irányadóak a személyes adatok kezelésekor. Egy aláírásgyűjtés szükségszerűen ebbe a kategóriába esik, hiszen az aláírással a szervező birtokába kerülnek az aláírók adatai. Ahhoz, hogy ez jogszerű legyen, az aláírónak részletes tájékoztatást kell kapnia arról, hogy ki kezeli az adatait, milyen célból és mennyi időre. Ezen túl pedig hozzá kell járulnia adatai kezeléséhez.

A probléma azonban az, hogy a szóban forgó esetben az aláírók egy általános tájékoztatót fogadnak el, amely a konkrét petícióval kapcsolatos adatkezelésre vonatkozóan semmilyen információt nem tartalmaz. Nem derül ki belőle egyértelműen az adatkezelő kiléte, az adatkezelés célja és időtartama sem. A petíció támogatása nem tekinthető hozzájárulásnak, vagyis az aláíró személy valójában nem jogosítja fel a Momentumot arra, hogy hírlevelet küldjenek neki, vagy arra, hogy aktivista-toborzáshoz adatbázist építsenek az általa megadott email-címmel. Másrészt pedig a petícióval összefüggő adatkezelésről nincs szó a tájékoztatóban, vagyis a petícióval összefüggő adatkezelési célról és tevékenységről sincs információja az aláírónak.

Tehát kimondhatjuk, hogy jogszerűtlen az egész?

Az, hogy valaki elfogadja az adatvédelmi tájékoztatót, nem tekinthető az adatkezeléshez történő jogszerű hozzájárulásnak, mivel hiányoznak a tájékoztatás kötelező elemei, és mert a tájékoztató elfogadása nem minősül hozzájáruló nyilatkozatnak. Itt ráadásul különleges személyes adatok kezeléséről van szó, hiszen azokból következtetni lehet az aláíró politikai szimpátiájára, tehát különösen körültekintően kellene eljárni. Mindezek alapján erősen vélelmezhető, hogy a Momentum eljárása nem jogszerű, de ennek megállapítása mindenekelőtt a NAIH, az adatvédelmi hatóság joga és felelőssége.

A petíció hátterében adatgyűjtés állhat, de ezt nem mondják ki nyíltan. Nem kellene valami magyarázat ehhez az egészhez, vagy hivatalosan megnyugtatni az embereket, hogy nem arról van szó?

Nem magyarázatra lenne szükség, hanem egy célhoz és időtartamhoz kötött adatkezelést leíró tájékoztatóra a petícióhoz, ha már mindenáron az érettségi eltörlése mellett akarnak kardoskodni. A jelenlegi tájékoztató legalábbis félrevezető, hogy a petíció tartalmi részéről ne is beszéljünk... Természetesen a korrekt tájékoztató alapján lehetőséget kellene biztosítani arra, hogy kifejezett hozzájárulást adjanak az aláírók, hiszen egy párt támogatása különleges adatnak minősül. Emellett több kérdést is felvet, hogy az általános tájékoztató elfogadásával kíván hozzáférni az adatkezelő (akinek személye ugyebár nem tisztázott) az aláírók személyes adataihoz: „rendszerezhetik őket és következtetéseket vonhatnak le belőlük”. Ezek a „cselekmények” profilalkotásra is utalhatnak, pláne, ha a tagtoborzási adatbázisban való tárolás is szerepel a célok között, viszont az adatkezelési tájékoztató sok más mellett erre sem tér ki. Hogy szándékos félrevezetésről vagy pusztán hanyagságról van szó, jelen pillanatban nem felmérhető, de a Momentum eddigi politizálását jellemző dinamika alapján nem sok kétsége lehet az embernek...

Fotó: Földházi Árpád

Ajánljuk még

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.