Parkot, iskolaudvart adnának el, erdőbe építenének lakóparkot az ellenzéki önkormányzatok
A 2019-es önkormányzati választások után a liberális-baloldali ellenzéket támogató civil és zöld csoportok aktivizmusa alábbhagyott – na persze nem a problémák szűntek meg, hanem a politikai célok valósultak meg. A szivárványkoalíció prominensei elégedetten dőltek hátra, a környezetvédelem, a zöldterületek problémáit öt évre letudták. Úgy gondolták, hogy a civileket és a zöldeket majd a kormány szokásos támadásával fizetik ki, a fölös energiáikat a klímakatasztrófába és a Paks II-be csatornázzák be.
Az ellenzéki önkormányzati politikusok teljesen komolyan azt gondolták, hogy az általuk eltervezett környezetpusztító programokat, belvárosi zöldterület-felszámolásokat lenyomhatják a helyi támogatóik torkán, miközben egy kerülettel, településsel arrébb Armageddont csinálhatnak egy darab fa veszélyes ágainak levágásából vagy egy bokor megmetszéséből. Persze óriási nyomás nehezedik az új ellenzéki önkormányzati vezetőkre, többségekre, hiszen sok helyen kilenc szűk esztendő után kell kifizetni az egykori MSZP–SZDSZ gazdasági holdudvarát és az újsütetű királycsinálókat is. Az új többségek is véletlenszerűen alakultak ki, minden új és friss momentumos, párbeszédes, LMP-s, jobbikos önkormányzati képviselőnek megvannak azok a kapcsolmányai, akik önkormányzati megrendelést szerettek volna. Hiába örököltek szabadon felhasználható milliárdokat az új testületek és polgármesterek, a járvány annyi csodás közpénzelköltési projektet tört derékba. Eleve úgy álltak neki költekezni, mintha nem lenne holnap, aztán hirtelen azzal kellett szembesülniük, hogy a tartalékok elfogytak, mert azok nem a liberálisok étvágyára, hanem a realitásokra voltak méretezve.
Azonnal elkezdődött a vagyonfelélés és hirtelen minden liberális a frekventált helyeken lévő önkormányzati ingatlanok, telkek árcéduláit kezdte látni ott, ahol korábban fákat, csicsergő madarakat és közösségi tereket bírt csak felfedezni. Hiába, a nagypolitika költségeit fedezni kell, azt nem mondták meg a baloldali szavazóknak, hogy a 2022-es kampányt is a kerületek költségvetéséből és vagyonából kell majd valahogy kigazdálkodni. Pécsett például még valamikor az ősidőben (az előző baloldali városvezetés idején) sikerült a város egyik legcsodásabb hegyoldali részén lévő egykori kemping hatalmas erdős területét átjátszani egy olyan baloldali oligarcha érdekeltségi körébe, akiről az ellenzéki szavazók soha még nem is hallottak. Hiszen baloldali oligarchák nincsenek is, az a 95, aki van, az meg annyira lényegtelen, hogy nem is ír róluk a HVG. Péterffy Attila, a pécsi baloldal fakivágási szakértője és természetesen független polgármestere sem nagy örömmel értesült róla, hogy ez a számla is benyújtásra került; tulajdonképpen a veszélyhelyzet idején neki személyesen kellett volna jóváhagynia, hogy a területen lakópark épülhessen. Nagyon nagy lakópark, a pécsiek kedvenc kirándulóhelyétől, erdei tornapályájától néhány méterre, gyakorlatilag az erdő közepén, a hegyoldalban. A régi szép daliás időkben, amikor még csak a baloldalnak volt sajtója – nem volt ez olyan rég, legfeljebb 10–11 éve –, az ilyesmi simán lezajlott volna anélkül, hogy egy jajkiáltás is elhangzott volna bárhol. A baloldal még mindig erre van szocializálva, eszükbe sem jut, hogy a civilek vagy a zöldek, vagy az ott élők esetleg bele merészelnek ugatni a gazdasági érdekeiket képező telekmutyikba, építési projektekbe. Tarvágás lesz? Örülj neki, több helye lesz az oxigénnek.
De nemcsak a politikai jobboldalhoz fordultak a lakók, hanem a civil szervezetek és a zöldek is elkezdték aktivizálni magukat. A zöldek és civilek egy része ugyanis komolyan gondolta magát és nagy naivan tényleg azt hitte, most már egyetlen fát sem fognak kivágni. Pont ugyanúgy nekimennek minden projektnek, ami nem tetszik nekik, mint az előző településvezetések idején. És most döbbenten tapasztalhatják, hogy az általuk hatalomba segített ellenzéki városvezetőket teljesen hidegen hagyja a környezetvédelem, sokkal jobban, mint jobboldali fideszes elődeiket. Pécsett Péterffy Attila úgy hátrált ki a projekt mögül, amikor kiderült, hogy a város minden civilje, zöldje és a közügyek iránt érdeklődő aktív polgára ellenzi a tervet, hogy észre sem lehetett venni, korábban támogatta még (le van írva az előterjesztésben eredetileg, hogy az önkormányzat támogatja a projektet). Most az az álláspontja, hogy mindig is ellenezte. Viszont Pécs baloldali vezetése minden mást elad, amije van – pontosabban: amije a városnak van. Tényleg mindent.
De már mindenki emlékezni fog a sztorira, és a dolog be is árazta azt, hogy mekkora érdekérvényesítő képessége van az MSZP maradványainak a városban. Ha ez nem ment, akkor megy majd más.
Újbudán László Imre egy működő iskola füves-fás udvarát akarja eladni építési teleknek, illetve egy ősfás telket, ami parkként ékköve lehetne a környéknek – írta meg a Mandiner. Mindkét projekt ötlete korábban is felmerült már, de akkor az előző kerületvezetés ellen tudott állni a nyomulásoknak. Az ügyekbe az egész gezemice koalíció nyakig belekeveredett, a pénz kellene, de a helyi igazi civileket és zöldeket nem érdekli, hogy az ellenzéki pártok kinek mit ígértek, kinek mit kell ellentételezni és miket füllentenek az önkormányzat környezetében felbukkant, jól irányzott új "szakértők".
Attól még ugyanis, hogy a Liget-védő zakkantaknak és a támogatóiknak nincs igaza, rengeteg felesleges vagy túlzó beruházás merül fel városi környezetben, ami elviselhetetlenül fokozza a környezeti terhelést az ott élők kárára. A politikának kell a zöld kontroll, még a jószándékú politikának is.
De egy iskolaudvar eladásánál nem merül fel a jóindulat lehetősége, csak a gátlástalanságé és a kapzsiságé. Ki képes eladni egy iskolaudvart? Még jó, hogy a gyerekeket nem adják hozzá.
Végül is valami hasznát most már végre látjuk a baloldali, liberális pártoknak is: létrehoztak egy olyan választói közhangulatot, amely az ő umbuldáikra is rámozdul. Az ellenzéki szavazók most szembesülhetnek választottjaik ígéretbetartási hajlandóságával. Ami ugyebár nulla.Ezek a civilek és zöldek eddig általában gerjesztett, a baloldali kampánytanácsadók által kiagyalt ügyekben nyomulhattak, de most végre tényleg igazi rendes erdőirtós, fakivágós, betonozós-építkezős ellenfelük akadt. Drukkolunk nekik.
