Pesti Srácok

Pintér, Vadai, Őszöd: „a főnök jó beszéde”

Pintér, Vadai, Őszöd: „a főnök jó beszéde”

Pintér Sándor belügyminiszter szerint lényegtelenek az őszödi beszéd kiszivárogtatásának körülményei, mivel azzal nem követtek el bűncselekményt. A tárcavezető erről kedden, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján beszélt. Hangsúlyozta, az őszödi beszédnek nem a nyilvánosságra kerülése, hanem igazságtartalma jelenti a bajt, vagyis az, hogy Gyurcsány Ferenc, az ország éppen hivatalban lévő miniszterelnöke hosszú ideje hazudott az embereknek. Pintér kérdésre válaszolva elmondta, az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetője döntött a beszéd kiszivárogtatásáról készült jelentések anonimizált formában történő közzétételéről. Erre azért volt szükség, mert az ellenzék nagy politikai nyomást fejtett ki a nyilvánosságra hozatal érdekében - fűzte hozzá.

A Demokratikus Koalíció szerint Pintér ferdít. Bár a belügyminisztérium a teljes dokumentum nyilvánosságra hozatalára vonatkozó igényt azzal utasítja el, hogy az csak a miniszterelnöknek szóló tájékoztató, amelyben nincs új elem, ez semmiképp nem igaz. Vadai szerint Pintér állítását Bajnai Gordon volt miniszterelnök cáfolja, ugyanis, mint Bajnai közölte, az általa látott irat tartalma gyökeresen ellentétes a Pintér által sugallni, illetve állítani kívántakkal. Az alelnök szerint a „belügyminiszter hazudik”, amikor azt állítja, hogy Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök a nyilvánosság előtt többször elismerte, hogy tudja: kik a kiszivárogtatók. Gyurcsány ugyanis konzekvensen azt állítja, hogy megalapozott gyanúja van az érintettek személyéről, de azt éppen azért nem hozza nyilvánosságra, mert a gyanút száz százalékig nem tudja bizonyítani.

A Népszabadság korábbi főszerkesztője szerint már a kiszivárogtatás előtt nyilvánosságra hozhatta volna a napilap a beszédet, ugyanis Gál J. Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár erre utaló ajánlatot tett azzal, hogy a „a 'főnök' nagyon jó beszédet mondott!”. Vörös T. Károly ex-főszerkesztő ezt az ATV-nek, majd a Népszabadságnak is megerősítette. Vörös a napilapnak elmondta, hogy azt kérte az államtitkártól: küldjék el neki a szöveget, amelyet majd kellő szerkesztés után – amennyiben arra valóban érdemes – közölni fognak. „Tettem egy ajánlatot, de nem kaptam rá választ. Ebben maradtunk, azóta Gál J. Zoltánnal nem beszéltem. Azóta sem hívtak vissza. Amikor szeptemberben kibukott a beszéd, ezt a hónapokkal korábbi eseményt el is mondtam, még Gyurcsánynak is. Mindez azt jelenti, hogy 2006 májusa után felvetődött, hogy azonnal nyilvánosságra kerüljön az anyag. Személyes véleményem szerint ez utóbbi lett volna a helyes, sőt, a leghelyesebb az lett volna, ha mindezt a Parlamentben mondja el a miniszterelnök!” – fogalmazott a Népszabadság korábbi főszerkesztője.

PestiSracok facebook image

Az Alkotmányvédelmi Hivatal honlapján anonimizált formában múlt pénteken nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentésekben az áll, hogy egy szocialista politikus szivárogtathatta ki az őszödi beszédet, aki a közzétételről egyeztethetett a később utcai tiltakozásokat kiváltó beszédet elmondó Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnökkel és az MSZP-frakció tagjaival. A jelentés emellett azt is rögzíti, hogy „a hanganyag sokszorosítását (...) a Fidesz irodában végezték”.

Forrás: MTI és Népszabadság, fotó: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.