A közterhek pontos beérkezése nemcsak az újabb adócsökkentésekhez adhat alapot, de garantálja a különféle közszolgáltatások biztos finanszírozását és a nyugdíjrendszer stabilitását is – mondta a Magyar Nemzetnek Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára a lap csütörtöki cikkében.
Januárban 220 milliárd forinttal több, 1250 milliárd forint folyt be a legfontosabb közterhekből, vagyis a társasági és a jövedéki adóból, a személyi jövedelemadóból, az áfából, valamint a járulékokból és a szociális hozzájárulási adóból. A személyi jövedelemadónál tízszázalékos emelkedés mutatkozott, miközben a jövedéki adónál nagyjából húszszázalékos, az áfánál pedig majdnem 45 százalékos volt a növekedés.
Az adóbevételek évek óta úgy emelkednek, hogy közben a közterhek, az adókulcsok mértéke, vagyis az elvonás folyamatosan csökken. Ez minden bizonnyal idén sem lesz másként
– fogalmazott Tállai András. Rámutatott ugyanakkor, hogy az egyre alacsonyabb közterhekből csak akkor származhat mind nagyobb adóbevétel, ha az adóhatóság megfelelően végzi a munkáját.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ma a legmodernebb eszközökkel és informatikai rendszerekkel dolgozik, miközben változtatott a szemléletén is. A szocialista kormányok gyakorlatával szemben ma nem az egyszerű adófizetőket vegzálják például vagyonosodási vizsgálatokkal, hanem a nagy adócsalásokat megkísérlőkre vadásznak az online pénztárgépekkel, a közúti áruforgalom elektronikus ellenőrzésével és a számlázás online nyomon követésével
– magyarázta Tállai András. Hozzátette: az adóügyi változtatásokat a jelek szerint az adófizető cégek és a magánszemélyek is értékelik, az adatok ugyanis azt mutatják, hogy sokan maradéktalanul leróják az alacsonyabb közterheket. Az államtitkár beszélt arról is, hogy az adórendszer és az adóbeszedés átalakításának kedvező hatásait mindenki érzékelheti.
A közterhek pontos beérkezése nemcsak újabb adócsökkentésekhez adhat alapot, de garantálja a különféle közszolgáltatások biztos finanszírozását és – egyebek mellett – a nyugdíjrendszer stabilitását is
– fogalmazott. Hozzáfűzte: a kormány korábban azt vállalta, hogy megőrzi a nyugdíjak értékét, e vállalást pedig pluszjuttatásokkal is igyekszik megtoldani. Példaként hozta fel, hogy 2017 és 2018 végén is fizetett az állam nyugdíjprémiumot, miként az idei költségvetésben is szerepel erre a célra több, mint húszmilliárd forint. Utalt arra az új adóügyi rendelkezésre is, amely szerint a munkaviszonyban dolgozó nyugdíjasoknak jelenleg már csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetniük, a járulékkal nem kell foglalkozniuk. A Pénzügyminisztériumban úgy számolnak, hogy e passzus nyomán idén plusz 45 milliárd forint maradhat az érintett nyugdíjasoknál, illetve az őket foglalkoztató vállalkozásoknál.
Forrás: MTI; Fotó: MTI /Balogh Zoltán
Logikus
2019-03-07 at 09:53
Jó lenne a haderőfejlesztésre fordítani…
Kinga
2019-03-07 at 12:43
Nyugdijprémiumról röviden: csak kíváncsiságból vetem föl, minden érdek nélkül. Mi lenne, ha a nyugdíjprémiumot a jövőben az Erzsébet utalványhoz hasonlóan, “egyenlő” arányban osztanák fel? A prémiumot ugyanis a teljesítmény alapján kapta az ember. De itt ez most kiesik. A nyugdíjat viszont a ledolgozott évek után, a kapott jövedelmek alapján állapították meg, melybe a kapott prémiumok is belejátszottak. S milyen egyszerűvé válna a dolog. A feloszható összeg minden esetben adott, már csak az érintettek számával kellene elosztani. Időt és fáradságot lehetne megspórolni. A közigazgatás hatéknyságáról nemis beszélve. A kisnyugdíjasoknak örömet szereznénk, a magasabb a nyugdíjazokat pedig talán nem verné a földhöz az a néhány ezer forint hiánya.