Pöcegödör-újságírás és legalja-politika, avagy: kicsit még listázunk tovább

Múlt heti írásomban felsoroltam kilenc olyan, közelmúltbeli esetet, ahol a koronavírus kapcsán valaki olyat mondott vagy tett, ami túlmegy a politikai szembenállásból eredő adok-kapokon. Igyekeztem rangsorolni is ezeket, a felelőtlenségtől kezdve a tudatos aljasságon át egészen a fékevesztett, közveszélyes gyűlöletig. Részben olvasói javaslatok, részben újabb események, megnyilvánulások alapján – sajnos – ez a lista simán folytatható…

Az előző felsorolásban szerepelt egy kormánypárti szereplő esete is: dr. Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora, aki ausztriai síútjáról hazatérve nem vonult karanténba, hanem bement műteni. Bár az ő koronavírus tesztje pozitív lett, és a Magyar Orvosi Kamara elnevezésű szakmai politikai nyomásgyakorló szervezet a televízióban azzal vádolta, hogy több embert is megfertőzött, erre nincs semmilyen bizonyíték. Barnabás István, a Momentum paksi képviselője pedig Olaszországból hazatérvén ment be a testületi ülésre, legalább egy képviselőtársa azóta szintén megbetegedett. Egyikük esetében sem feltételezhető a szándékosság, sem a gátlástalan politikai számítás, hanem egyszerűen felelőtlenek, meggondolatlanok voltak. A listában egyértelműen ők voltak az enyhébb esetek.

Természetes, hogy politikai hovatartozástól függetlenül készült a lista, hiszen a kormánypárti médiában igen is létezik kritika a saját oldalunk irányába is, ellentétben az ellenzéki propagandasajtóval, ahol például a listán több „performanszával” is szereplő, sorozatosan vállalhatatlan dolgokat művelő Karácsony Gergelyt továbbra is szünet nélkül mosdatják. De, még ne szaladjunk előre Karácsony Gergelyig…
Rovó professzor szakmai múltja, életpályája, teljesítménye vitán felüli. Ettől még ebben az esetben nem volt kellően körültekintő, és ő maga is korrekten elismerte, hogy hibázott. A listán szerepelt viszont 7 további ellenzéki politikus, újságíró, aktivista, akik vállalhatatlanul viselkedtek, hazugságokat terjesztettek itthon vagy külföldön, szabotálták a hatékony védekezést, vagy kifejezetten a vírusnak drukkoltak egyes embertársaikkal, természetesen fideszesekkel szemben. Vajon ki fogják-e találni az olvasók, hogy a szegedma.hu elnevezésű szennyportál egyedül melyiküket említette meg? Persze, hogy dr. Rovó Lászlót. És ezzel el is érkeztünk az újabb lista elejére…

1. A szeged.hu a múlt heti cikkünkre hivatkozva írta, hogy úgy néz ki, „elengedték a Fideszben Rovó László kezét”. A cikkben szereplő összes többi – sokkal súlyosabb – esetről egy hangot nem írnak, miközben végig minket idézgetnek, mintha az eredeti cikk is Rovóról szólt volna. De, ez mégcsak a bemelegítő szintű pöcegödör-újságírás…
2. Kerner Zsolt a 24.hu-n a New York Times-ra, azon keresztül pedig egy „titkos diplomáciai táviratra” hivatkozva pánikoltatja és lázítja az olvasókat: Magyarországon sokkal több a beteg a nyilvános számadatoknál. Miközben valójában csak a „community transmission” szóhasználat fordítása nem tisztázott; hogy ez vajon a „csoportos” vagy a „tömeges” megbetegedést jelenti. (Segítek: a tömeges megbetegedés a „widespread community transmission”, erről szó sem volt a New York Times cikkében.) Természetesen a „titkos diplomáciai távirat” eleve egy 10 pontos clickbait, a további paráztatás és az egész cikk profi munka, siklóként kicsúszva a jogi számonkérhetőség elől. Igen, Kerner Zsolt az az „újságíró”, aki kormánypárti publicistákat kandeláberekre húzna.
3. Gréczy Zsolt, egykori újságíró,, később politikus (bár a baloldalon ezt a kettőt valójában nem lehet elválasztani) a minap azt fejtette ki egy Facebook-posztban, hogy a járvánnyal itt a nagy lehetőség a kormány megbuktatására. Igen, ezt írta. Mégcsak nem is kell úgy tenni, mintha közösen szeretnénk megfékezni a járványt, megmenteni az embereket és a gazdaságot. Nem. kiváló politikai- és ütemérzékkel megállapítja: meg kell buktatni a kormányt, itt a kiváló alkalom. Ha most a Keménymag végén kellene eldöntenünk, hogy kretén vagy gazember, nem tudnék szavazni.
4. Az előbb azt mondtam, ne szaladjunk előre Karácsonyig, de most utolértük. Megint alakított ugyanis. Múlt héten két üggyel is szerepelt a listán (ingyenes parkolás, BKV-menetrend), ehhez hozzájön még a Metasept, ez a mérgező vegyszer, amivel a főváros utcáit permeteztette. Kétségtelenül látványos, ahogy védőruhába beöltözve fújják a járdákat, csakhogy az anyag belélegezve károsíthatja a szervezetet, miközben a vírusról tudjuk, hogy a felületeken a sima szappan is jó ellene. De, ez még semmi a Pesti úti idősotthonnal kapcsolatos vergődéshez képest. Természetesen nem Karácsony hibája, hogy a lakók közül többen is koronavírusosak lettek, viszont az a folyamatos hárítás, mellébeszélés, vagdalkozás, amit művel, a felelősség óvodás-szintű visszautasítása nemcsak méltatlan egy főváros vezetőjéhez, nemcsak a tökéletes alkalmatlanság bizonyítéka, hanem jogosan merül fel a kérdés: mire számíthat még tőle Budapest, milyen további veszélyeket rejt még a felelőtlensége?
5. De ha pöcegödör-újságírással kezdtük, zárjuk is be a kört ugyanezzel. Számos egészségügyi intézmény utasításba kapta, hogy bizonyos számú ágyat fel kell szabadítani, mert szükség lesz ezekre a várhatóan növekvő számú koronavírusos beteg ellátásához. Természetesen végtelenül sokáig lehet vitatkozni ezen, a humánus szempontokon, a szükségesség-arányosság kérdésén. Nagyon nehéz döntés a kórházak számára, és természetesen előfordulhat, hogy hibáznak és olyan betegeket küldenek haza, akiknek a gyógyulása, de még az ellátása sem oldható meg intézményi kereteken kívül. Ha ilyen hibák történnek, ezeket kivizsgálni, orvosolni kell! A hvg-től a 24.hu-n át az ellenzéki Facebook-brigádokig ívelő tendencia kibontakozása látszott azonban tegnap: valósággal elárasztották a médiafelületeket a különböző szívhez szóló történetek N-ről vagy T-ről, aki megdöbbenve és sírva adta elő, hogy idős/beteg rokonát haza kell vinnie, vagy különben a mentők erőszakkal hazaviszik és, ha nem találnak senkit otthon a beteg lakcímén, akkor leteszik az utcán.
   Még egyszer, nem kétlem, hogy a miniszteri utasítás túlkapásokat, nem megfelelő végrehajtást is eredményezhet (ráadásul minden bizonnyal nem szándékosságból vagy érzéketlenségből, hanem a sürgősség és a leterheltség miatt). Az ilyen eseteket az együttérzésen túlmenően el is várjuk, hogy vizsgálják ki és korrigálják. Ugyanis tényleg előfordulhat, hogy az illető valóban nincs olyan állapotban, hogy otthon lehessen ápolni. De azt sugallni, hogy ez egy központilag zajló, előre kitervelt gonoszság, ezzel hergelni a lakosságot, emberek szerencsétlen helyzetét ilyen módon melldöngetve, erényfitogtatva, vagy csak simán hatásvadász módon, valójában pusztán politikai célokra használni, ez gusztustalan.
6. De ugyanezt a szintet hozza – nyilván a kiadott narratívát végrehajtva – Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere is. Ő már nemcsak nevet, de kezdőbetűt sem ad meg, amikor a Facebook-ra teátrális kétségbeesés közepette kiposztolja azt a könnyfakasztó levelet, amelyben egy „ismeretlen” elmesél egy, a fentiekhez hasonló történetet. Na most, egy kerületi polgármesternek – feltéve, ha nem egy dilettáns, alkoholista kretén – kell, hogy legyen annyi súlya, hogyha valóban kap egy ilyen kétségbeesett levelet, akkor azonnal meg tudja mozgatni a szálakat, el tudja intézni, hogy az illetőnek a kórházi ellátása rendben legyen, megmaradjon. Egy valamire való polgármester ilyenkor intézkedik – nem pedig a Facebook-on kezd el sipákolni, hogy „jajjaj, emberek, mit tegyek?”. Vagy van a másik verzió, hogy ez a sztori (is) egy nagy kamu, de marha jól fel van építve, ki van találva, és a többivel együtt kiválóan alkalmas arra, hogy minél több emberben aláássa a bizalmat az egészségügy, a hatóságok, és persze végső soron a kormány iránt.

Végül, de nem utolsósorban milyen érdekes, hogy az ilyen szívfacsaró sztorik, levelek mindig valamelyik ellenzéki sajtóorgánumbál, esetleg valamelyik, színészkedésre hajlamos politikusuknál kötnek ki. Ha kamu, akkor ezek a sztorik, cikkek a pöcegödör-újságírás mintapéldái. Ha, pedig igazak, de valós segítség helyett pusztán csak politikai tőkét igyekeznek kovácsolni szerencsétlen emberek problémáiból – na, ez meg a legalja.