Nagy Ervin: Gulyás Márton, a képzett politikai terrorista
Minden falunak akad egy aranyos bolondja. Vagy postás-helyettes a lelkem, vagy jobb esetben mindenesként tesz-vesz a plébánia és a templom körül. Söpröget, takarít, viszi a hírt az egyik portáról a másikra – egy-egy kis jutalom, étel-ital, talán egy kisfröccs reményében. A közösség elfogadott tagja, és építő szándékát mindenki jó szívvel szemléli. Sokan azt gondolják, hogy Gulyás Márton (és néhány társa) is valami hasonló figura lehet, esetleg a nemzet bolondja ő, mikor telerondítja az Állami Számvevőszék műemléképületét, csak éppen nem találta még meg a hasznos feladatát, amelyben nyugodtan, minden defektusával együtt eléldegélhet élete végéig. De sajnos ezek a vélemények tévesek. (PolgárPortál-publicisztika)
Gulyás Márton nem bolond, és nem is aranyos. Gulyás Márton egy agresszív, okos és jól képzett hivatásos provokátor. Egy politikai terrorista – aki nagyon is tudatosan teszi, amit tesz.
Hónapról hónapra akad egy-egy politikai akció, egy performansz, egy balhé, egy kis lökdösődés, vagy valami polgárpukkasztó ténykedés, amelyet kiötöl, majd annak rendje és módja szerint meg is valósít. Talál hozzá társakat, felleli az eszközöket, és mindig ügyesen ügyel arra, hogy elmondhassa a politikai, leginkább ellenzéki, pontosabban szélsőséges és gyűlölködő véleményét. Így gyakorlatilag többet szerepel a nyilvánosság fórumain, több helyre elér a hangja, mint egy-egy politikusnak.
Ez utóbbit nem árt figyelembe venni!
És persze az sem mellékes megfigyelés, hogy évről évre egyre jobban szónokol, egyre inkább tudatosan felépített megszólalásai vannak. Mintha otthon a tükör előtt gyakorolna, vagy inkább egy profi kommunikációs stáb készítené fel…
Én az utóbbira szavazok.
Figyeljük csak meg, mennyit fejlődött a vitakészsége! Megtanulta például azokat az apró trükköket, amelyeket egy aranyos bolond nem értene. Azt, hogy kínos kérdésre a másiknak kínos kérdéssel válaszol. Hogy milyen ügyesen tereli át a vitapartnerét arra a területre, ahol az ő érvei állják meg a helyüket. Hogy mikor az ellenfele érvel, ő felröhög, vagy olyasmit tesz, ami a szemlélők figyelmét eltereli az érvelésről – így el is vesztik a fonalat a nézők és nem értik, hogy az érvek bizony Márton hülyeségeit szétzilálnák…
És persze az is jól látható, hogy egyre ügyesebben hazudik. Ezt is lehet tanulni, bár jellem (vagy inkább jellemtelenség) is szükségeltetik hozzá.
Két dolog viszont (amellett, hogy a rongálás mélységesen felháborít) nagyon zavar. Az egyik az, hogy Márton, miközben egy képzett politikai terrorista módjára tolja ki a nyilvános gyűlölködés ingerküszöbét, azt meri állítani, hogy az elharapózó verbális és most már testi erőszakról ő bizony nem tehet. Mert nem ő, hanem egy követője kommenteli, hogy akasszák fel Orbán Viktort – erről pedig ő nem tehet; vagy mert nem ő, hanem egy másik követője rúgja ágyékon a rendőrt; és persze nem ő, hanem egy harmadik elégedetlenkedő dobálózik téglával.
De kérdem én: vajon Gulyás Márton a tettei nyomán tényleg nem felelős azért, hogy a követői egyre erőszakosabbak? Dehogynem. Sőt! Voltaképp ez a célja. Miközben egyre többen merészkednek túl a jogállamiság keretein és egyre többen követnek el szabálysértést, illetve bűncselekményt a kisebbségben lévő politikai véleményük kinyilvánítása miatt, felháborodást, vagy félelmet keltve a békés többség soraiban, ő áldozatként mossa kezeit. Pedig ha valaki felelős a politikai terrorizmus, a verbális és testi erőszak elharapózásáért a közéletben, az maga a példamutató Gulyás Márton, aki okosan, de csalárd módon, gátlástalanul tolja ki az ingerküszöböt.
A másik, ami zavar ebben az egész folyamatban az, hogy a 2006-os, politikai megrendelésre történt rendőrattak miatt, a ma fellépő hatóságok kénytelenek nagyon udvariasan bánni a politikai terroristákkal. Hisz Gulyás Mártonék másik célja pontosan az, hogy a szabálysértéseikkel és bűncselekményeikkel addig-addig provokálják a rend őreit, míg végül kapnak az egyiktől egy nagy pofont. (Békés, türelmes emberként elképzelni sem tudom, hogy tudta türtőztetni magát az a rendőr legutóbb, akit lefröcsköltek festékkel és fegyelmezetten állt a helyén… Mindenesetre gratuláció neki!) De ha elsül a rend őrének keze (és ezt bizony könnyen ki lehet provokálni), akkor el lehet majd mondani a haladó, ballib médiában, hogy Orbán sem különb Gyurcsánynál, hogy rendőrállam van és a többi. És ha ez megtörténik, akkor Orbán Viktorra szakítja a nyugati szél a tetőt.
Mert ne legyen ezzel kapcsolatban csöppnyi aggályunk sem! Amiért Gyurcsány és társai esetében cinkosan hallgatott egykor a nyugati, a szabadságot oly nemesen védő elit (hisz Gyurcsány helytartóként védett személy volt sokáig), egy hazug párhuzammal mellétehető történetnek az ezredrészéért is megpróbálnák megbuktatni az Orbán-kormányt az álszent nyugati farizeusok.
Ennek lehetőségét sem ártana figyelembe venni, mikor Gulyás Mártont tévesen bolondnak tartjuk.
A Szerző filozófus, a PolgárPortál kiadó-főszerkesztője
