Pesti Srácok

Ne legyen Göncz Árpádról elnevezve az Árpád hídi metrómegálló!

Ne legyen Göncz Árpádról elnevezve az Árpád hídi metrómegálló!

Tóth József, a főváros 13. kerületének szoci polgármestere kezdeményezte, hogy a 3-as metró felújítása után az Árpád híd megállót a jövőben Göncz Árpád megállónak nevezzék át. Nos, mivel a történelmi szimbólumok és a hősök jelenléte a közterületen mindig is többet jelentett egy-egy lakcímkártyán lévő macskakaparásnál vagy egy turista által megbámult, és egy nap múlva elfelejtett momentumnál, a galambok szálláshelyéről nem is beszélve – így ezt egy normális, polgári, a rendszerváltást és annak minden bűnét lezárni kívánó nemzet közössége nem engedheti meg. A Demokrata.hu oldalán megjelent, Ágoston Balázs által írt jegyzet után el is indult egy spontán, civil kezdeményezés “Ne nevezzünk el semmit Göncz Árpádról” címmel a Facebook-on. Csatlakozzunk ehhez minél többen! (PolgárPortál-publicisztika)

NAGY ERVIN – PolgárPortál.hu

A történelmi szimbólumok és a múltunk hősei, illetve az általuk képviselt értékek ápolása mindig is nagyban meghatározták a magyarság aktuális szellemi állapotát. Mikor a gigantikus Sztálin szobor állt, lehetett előtte tisztelegni, térdre borulni, piros zászlót lengetni; de lehet ugyanúgy gondolatban megátkozni, vagy titokban ráköpni egyet. És mikor eljött az a bizonyos dicsőséges nap 1956-ban, le kellett dönteni, kalapáccsal a fejét a szétverni – mert többet jelentett egy szobornál. Ahogy a sarlót és a kalapácsot is ki kellett dobni, miután elvégezte utóbbi dicső feladatát Sztálin testrészeivel.

Így nagyon nem mindegy, mondhatni nem egy egyszerű adminisztratív kérdés, hogy miről, vagy kiről van elnevezve egy-egy közterület, vagy kinek a szobra áll az ország szívében.

Tudták ezt a mocskos kommunisták is, akik előszeretettel nevezték át a különböző ünnepeinket, csak egy példát kiragadva augusztus 20-t az alkotmány ünnepének keresztelték át Rákosiék, vagy rombolták le a Regnum Marianum templomot és építettek meg helyére a már említett Sztálin szobrot.

PestiSracok facebook image

Most, 2018-ban, mikor végre elkezdődött a múlt egyre őszintébb feltárása, mikor kezdünk szembenézni azzal, hogy a rendszerváltást sokan megpróbálták elcsalni, vagy igyekezetek a kultúra és a gazdaság területén igaztalan hatalomhoz jutni és azzal visszaélni (sajnos többek sikeresen) – fontos az, hogy ne engedjük a nemzeti emlékezet rendbetételének megakasztását Göncz Árpádokkal, kiknek szerepéről, a már idézett Ágoston Balázs mindent megírt:

„E cinikus és vérlázító döntéssel ismét szembeköpték a nemzetet. Egy könnyed csuklómozdulattal törlik a dicső magyar fejedelmet, hogy helyébe ültessék a valódi rendszerváltás elszabotálásának egyik főbűnösét, a magyarellenes SZDSZ által joystickkal irányított paktumállamfőt, aki a nyílt hazaárulástól sem riadt vissza, ha pártja érdekei úgy kívánták. A második világháború idején a megszálló szovjet hadsereggel paktáló zászlóaljban partizánkodó, államfőként a trianoni országcsonkítás fölött örvendező Göncz emléke méltatlan a megörökítésre, nevét a jövőben megírandó hiteles történelemkönyvek a magyar történelem kártevőinek sorában említik majd. A nemzet lelki gyógyulásának érdekében hagyni kell, hogy a feledés homálya boruljon erre az ártalmas politikai szélhámosra.(Ágoston Balázs: Kártékony Göncz-Kultusz / demokrata.hu)

Mindezek után csak annyit mondhatok, hogy teljes mellszélességgel és tiszta szívből, a történelmi igazságtétel hitében, támogatom és arra bíztatok mindenkit, hogy csatlakozzon a közösségi oldalon lévő kezdeményezéshez!

Itt: Göncz Árpádról ne nevezzenek el semmit Facebook-csoport

Forrás: PolgárPortál

(Vezető kép: MTI)

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.