Apáti Bence: Szégyelld magad Székesfehérvár?

Polgárportál 2018. február 20. 13:31

Miközben az ellenzék és annak lakájmédiája már-már olyan természetességgel próbálja letagadni azt a minden normális ember számára nyilvánvaló tényt, hogy a nyugati országok legfontosabb célja a migráció dekriminalizálása, az illegális bevándorlás szervezése, mint amikor valaki a hidegben ösztönösen összébb húzza a kabátját, aközben a valóság nap, mint nap csapja pofán őket. Legutóbb például akkor kaptak a valóság nevű fő ellenségüktől egy hatalmas sallert, amikor Székesfehérvár filmjét értékelte az unió erre kijelölt bírálóbizottsága. Történt ugyanis, hogy Székesfehérvár olyan felháborító, barbár szemtelenségre vetemedett – és hozott ezzel szégyent hazánkra –, hogy figyelmen kívül hagyta azt a mindenki előtt ismert tényt, hogy az elmaradott városban egy árva mecset sem épült fel az elmúlt pár évben. Mi több: annak ellenére, hogy semmilyen számottevő mohamedán kisebbséggel nem büszkélkedik, volt képe mégis pályázni az „Európa Fővárosa 2023” címre. (PolgárPortál-publicisztika)

Apáti Bence, a PolgárPortál állandó szerzője

Igen. Döbbenet!

Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy Székesfehérvár vezetésének volt pofája beadni egy olyan pályázatot, és egy olyan kisfilmet, amelyben csupa fehér ember szerepel. Sehol egy tizenéves transznemű kisfiú, sehol egy szoknyás-szakállas apuka. Csak nő és férfi (ami egyébként megint csak vérlázító!) néptánc közben; csak nő és férfi, akik boldogan élnek, kávéznak, vagy Péterfy Bori koncerten tombolnak.

A kisfilm nagy részét a város főterén vették fel, amelynek egyik fontos dísze az Országalma, melyen ott díszeleg – és hirdeti a kirekesztő középkori kereszténységet – a… (le sem merem írni) kereszt. Ez már tényleg mindennek a teteje! Felháborító, nem?

Az unió szakosodott kurátorai, mondanom sem kell, először hiperventilláltak, majd miután kicsit jobban lettek, vörös fejjel kezdték el csapkodni az asztalt, és a sárga földig lehordták a pályázatot benyújtó várost. Először azért, mert már a város neve is kirekesztő: SzékesFEHÉRvár; majd azért, mert a jövő Kelet-Európája nem lehet ilyen. A jelen Nyugat-Európája pedig már most sem az.

A sokszínű és befogadó Nyugat-Európából a tudományos fantasztikum műfajában sorolhatóak az olyan elemek, mint például:

igazi férfiak és igazi nők együtt kávézzanak,
kísérő nélküli – burka és nikáb mellőzésével – hölgyek grasszáljanak az utcán,
és végül, arról nem is beszélve, hogy egy szégyentelenül lengén öltözött szőke nő valami színpadon ugrabugrálva illegesse magát és énekeljen, ahelyett hogy egy kecskét vágna le/véreztetne ki, majd dolgozna fel az otthonában.

A pályázó város vezetőit porrá alázták, és súlyosbító körülménynek írták le, hogy nem szereztek be pakisztáni és bangladesi statisztákat, kecskéket, tevéket, hogy nem húztak fel egy jókora mecsetet a film és a statiszták kedvéért; valamint elkeseredve és lemondóan hozzátették, hogy igazából nem is az a baj, hogy ilyen szánalmas és élhetetlen város Székesfehér(pfúj!)vár (keresztek, papok, fehér emberek és a többi), hanem hogy a pályázatot beadók minderre még büszkék is, és értékként tekintenek ezekre az elmaradott, és kirekesztő tulajdonságokra.

Ez ma Európa. Ilyen Európáért harcolnak a nyugati politikusok. Ahol szégyen a kereszt, a fehér ember, és a boldogság.

Jelen sorok írója, Kispest szurkolóként, nem gondolta volna, hogy ezt a mondatot valaha le fogja írni, de úgy látszik Soros György ilyen csudákra is képes:

Hajrá Székesfehérvár!