Apáti Bence: A Jobbik-jelenség rövid tündöklése a baloldalon
Amikor Kálmán Olga a(z) (ál)Hírtévéhez igazolt, sokunkban fölmerült a kérdés, vajon a legendásan objektív műsorvezető asszony milyen gyorsan rehabilitálja majd a Jobbikot, Simicska Lajos legújabb startup-ját. Egy hét? Két hét? Esetleg egy egész hónap? A válaszra mindössze az első adásig kellett várnunk, hisz Olga asszony úgy döntött, nem finomkodik, teljes mellszélességgel beleáll a buliba: az első álHírtévés beszélgetését Vona néppártosodott Gáborral kezdte. Majd folytatta.
Apáti Bence: A migránspókember, mint a liberális sajtó sztárja
Bejárta a hazai és a világsajtót az a videó, amin egy fekete bőrű fiatalember egy mongúz ügyességével mászik fel egy falon, hogy valami érthetetlen okból kicsavarjon egy erkélyen lógó és már félig megmentett gyereket egy másik ember kezéből, hogy aztán villámgyorsan behajítsa a teraszra. A kétségkívül sikeres mentőakció engem inkább arra emlékeztetett, amikor egy alkalommal két kispesti játékos lökdösődésig fajuló vitába bonyolódott, amiatt, hogy melyikük rúgja be a szinte biztos gólt és prémiumot eredményező tizenegyest. De nem is ez a lényeg, hanem a liberális sajtó reakciója. A haladó újságíró ugyanis felfedezte azt, hogy most bizony le lehet írni a migráns szót, ellentétben azzal a helyzettel, mikor erőszakos bűncselekmény történik.
Apáti Bence: Családom és egyéb állatfajták (A Nagy Szurikáta Maraton II.)
Végtelenül károsnak tartom, hogy a 21. században az európai, az úgynevezett „modern civilizációnkban” az állatimádatban odáig jutottunk, hogy az állatok jogait előrébb helyezzük egy emberénél. Az meg már tényleg a vég, amikor egy gyereket tartunk kevésbé értékesnek, mint mondjuk egy szurikátát. Nem több millió migránst kellene behozni Európába, hanem több gyereket kellene inkább vállalni, és sokkal kevesebb kutyát és macskát kellene gyerek helyett bepólyázni vagy pszichológushoz járatni. Én legalábbis így gondolom...
Apáti Bence: Amikor a liberális újságíró belerúg a melegekbe
Apáti Bence: Orbán bukni fog – ja nem, mert hosszú hétvége van!
Igazán nehéz lesz így forradalmat csinálni. Az ellenzéki szavazók azon halmaza számára, akik a fővárosban élve permanens, soha nem szűnő Orbán- és Fidesz-fóbiával küzdenek, immáron tizenharmadik éve lehetetlennek tűnő feladat ez. Ráadásul most tovább nehezíti a dolgukat a hosszú hétvége, no meg elviselhetetlenül meleg lett, így az Orbán-kormány teremtette nagy szegénységben kénytelenek voltak a tüntizés után elutazni wellnessre, kicsit kiereszteni a gőzt, meg lehűteni azt a csodálatos lényüket.
Apáti Bence: Sami A. és az egybites Soros-propaganda
A tunéziai Sami A. 1997 óta, azaz több mint húsz éve segélyen él, 1168 eurót, azaz több mint 370 ezer forintot kap havonta a német államtól. Eddig a hír semmi különöset, furcsát vagy megdöbbentő dolgot nem tartalmaz, hiszen minden olyan olvasó tudja, aki cenzúrától mentes jobboldali sajtótermékeket fogyaszt, hogy a török közösségen kívül nagyon kevés bevándorló dolgozik Merkel asszony Németországában. A bevándorlók munka helyett sokkal szívesebben üldögélnek különböző teázókban és kávézókban, ahova az óhazából hozott népszokásoknak megfelelően nők természetesen még egy fekete szemeteszsákba bugyolálva sem tehetik be a lábukat.
Apáti Bence: Magyar Nemzet – szolidáris csak a gyerekekkel tudok lenni, áruló felnőttekkel nem!
Több, mint egy hete már, hogy megszűnt a Magyar Nemzet. Ilyenkor illenék némi részvétet, szolidaritást mutatni a kollégák és családjuk iránt, amit én csak részben tudok megtenni. Kollegialitást bajosan lehetne ugyanis tőlem elvárni, hiszen a megszűnt lapnál dolgozó újságírók számtalanszor kinyilvánították, hogy egyáltalán nem tekintenek minket/engem a kollégáiknak. Jobbára valami rossz propagandistának csúfoltak a saját, önálló, az övektől eltérő véleményem miatt… Így persze nehéz most szolidárisnak lenni velük. (PolgárPortál-publicisztika)
Apáti Bence: Nyertünk, de ha vesztettünk volna is maradok – avagy ellenzékből is lehet szeretni a hazát
Vasárnap a demokráciát ünnepelte Magyarország, hisz sok, nagyon sok állampolgár élt a szavazati jogával, én pedig úgy gondolom, hogy nem „csupán” a Fidesz-KDNP, hanem az egész ország nyertese ennek a választásnak. Így maradunk… de maradtunk volna, ha nem nyerünk, mert mi ellenzékben is szeretjük a hazát.
Apáti Bence: A multikulti utópiája és a valóság
Egy külföldön dolgozó táncművész barátom mesélte el a következő történetet, mikor arról faggattam, hogy milyen módon és milyen minőségben valósul meg a gyakorlatban a multikulti egy nemzetközi balettegyüttesben. Nem baj ugye, ha lelövöm a poént? Elméletben igen, gyakorlatban nem. Mindenki szabad akaratából a sajátjainak a társaságát keresi, a világ legtermészetesebb módján „szegregálódnak” maguktól az emberek, amely jelenéggel úgy tűnik, hogy sem Soros, sem az általa pénzelt civil szervezetek nem tudnak vagy nem akarnak szembenézni. Voltaképp a valósággal nem tudnak mit kezdeni. De nézzük a történetet!
Apáti Bence: Húsvétkor is hülyének néznek minket a gőgös belvárosi sajtósok
Húsvét van, bő egy hét a választásokig, egyik szemünk az ünnepre, a másik pedig már április 8-ra tekint. Ha megnézzük, hogy milyen üzenetekkel bombáznak minket, választókat, az ünnepek alatt is a haladó hírportálok, és az ellenzékkel szimpatizáló celebek, véleményvezérek, akkor azt találjuk, hogy a 444 szerkesztőségében, a Comedy Centrál, és az RTL Klub épületben dolgozó embereknek nincs túl jó véleményük a magyar emberekről. Úgy sugárzik belőlük a tiszteletlenség, a lenézés és a gőg, no meg dől a hazugság és a szenny, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. Húsvétkor is… (PolgárPortál-publcisztika)
Apáti Bence: A Migration Aid egy hazudozó, hazaáruló szervezet
Siewert András egy oknyomozó újságírónak – akinek nem sejtette valós kilétét – arról beszélt, hogy Soros és a hozzá kötődő szervezetek legfőbb célja, hogy maximalizálják a milliárdos politikai befolyását Magyarországon. Ráadásul azért, hogy a pénzügyi érdekei érvényesüljenek. „Végeredményben minden a pénzről szól. Ebben biztos vagyok” – jelentette ki a Migration Aid vezetője, aki többek közt arról is beszélt, hogy a szervezet a tranzitzónába való bejárását arra használta fel, hogy illegális adatbázist építsenek a menekültekről, méghozzá titokban. No és persze nekiállt holmi izraeli – értsd: zsidó – titkosszolgálati szálakra is utalgatni, és nem átallotta az ügyet megíró Bayer Zsoltot “lemoszadügynöközni” (!), ami annak fényében különösen izgalmas, hogy néhány hónapja még ő maga, Kálmán Olgánál, egy ízléstelenül nagy sárga csillaggal a pólóján adott egy emlékezetes interjút.
Apáti Bence: Mikor Balázsék nempolitizálnak
Mit tagadjam, nem szeretem Balázst. Szokták mondani, hogy az ember minden esetben legyen óvatos, ha olyan figurákkal hozza össze az isteni gondviselés, akiket karrierjük egy meghatározó időszakában csak a keresztnevükön ismer a fél ország. No de nem csupán ez a gondom, hanem az is, hogy ő bizony úgy politizál, hogy közben azt állítja, hogy nem politizál… És ez nagyon tetszik a diktatúrázó, független-objektív ellenzékieknek. Ráadásul mindezt, az állítólagos sajtószabadságot elnyomó kormányközeli médiában.
Apáti Bence: Sajtószabadságot az összellenzéki mikrofonállványoknak!
Nincs egy hónapja sem, hogy arról a jelenségről írtam, miszerint az ellenzéki média, elunva az ellenzéki pártok teszetoszaságát, töketlenségét, és szerencsétlenkedését, az objektivitás álarcát egy flegma mozdulattal a sarokba hajítva, beszállt a kampányba. Ami engem illet, ez a legkevésbé sem lepett meg. Tizenhét éve, sosem lankadó lelkesedéssel figyelem azt, hogyan hazudja magát független, közepén álló, objektív újságírónak magát Bánó András, Juszt László, Bárdos András, Kálmán Olga, vagy hogy az újabb hazudósok közül is említsek pár nevet: Hont András, Pető Péter, Plankó Gergő, Uj Péter, és azt is, hogy miképp szállnak be a szocik és/vagy a szadesz mellett – és a Fidesz ellen – a kampányokba.
Apáti Bence: Jobbikos disznótoron Victort vágni vagány dolog
Disznóvágáson járt egy jobbikos képviselő, és ha már ott volt, el is sütött egy roppant eredeti tréfát. Muszáj olvasóimat beavatnom a legapróbb részletekbe is, mert ellentétben a pár hónappal ezelőtti Pócs János által megosztott népművészeti alkotással, a Jobbik néppártosodva cukisodó képviselőjének hasonlóan színvonalas produktuma nem futott be akkora karriert, mint fideszes kollégájáé. (PolgárPortál-publicisztika)
Apáti Bence: Szégyelld magad Székesfehérvár?
Miközben az ellenzék és annak lakájmédiája már-már olyan természetességgel próbálja letagadni azt a minden normális ember számára nyilvánvaló tényt, hogy a nyugati országok legfontosabb célja a migráció dekriminalizálása, az illegális bevándorlás szervezése, mint amikor valaki a hidegben ösztönösen összébb húzza a kabátját, aközben a valóság nap, mint nap csapja pofán őket. Legutóbb például akkor kaptak a valóság nevű fő ellenségüktől egy hatalmas sallert, amikor Székesfehérvár filmjét értékelte az unió erre kijelölt bírálóbizottsága. Történt ugyanis, hogy Székesfehérvár olyan felháborító, barbár szemtelenségre vetemedett – és hozott ezzel szégyent hazánkra –, hogy figyelmen kívül hagyta azt a mindenki előtt ismert tényt, hogy az elmaradott városban egy árva mecset sem épült fel az elmúlt pár évben. Mi több: annak ellenére, hogy semmilyen számottevő mohamedán kisebbséggel nem büszkélkedik, volt képe mégis pályázni az „Európa Fővárosa 2023” címre. (PolgárPortál-publicisztika)
Horn Gábor esete a honfoglaló migránsokkal
Horn Gábort és gondolatait nem először vagyok kénytelen feldolgozni. Úgy írásban, mint pszichológusaim, azaz olvasóim segítségével.
Bontsunk, mégse bontsunk – ellenzéki kerítészavar
Magyarországon egyik ellenzéki párt sem akarja lebontani a kerítést, ezért aztán ordas nagy hazugság ennek az ellenkezőjét sugallni – ez a mondat ugrik elém minden haladó libsi hírportálon, ezt a mondatot hallom szajkózni reggeltől estig az ellenzéki televíziókban. Leginkább mióta kijött a Fidesz új plakátja, amelyen az ellenzéki vezetők hidegvágóval és Soros Györggyel felszerelkezve ácsingóznak a hatalomért, és a nyílt társadalmakért. Hogy is van ez akkor? Amnézia lenne csupán, vagy a füllentés csimborasszója? (PolgárPortál-publicisztika)Ajánljuk még
Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.
Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?
Csurka István igazsága – és tévedése
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
