Siewert András egy oknyomozó újságírónak – akinek nem sejtette valós kilétét – arról beszélt, hogy Soros és a hozzá kötődő szervezetek legfőbb célja, hogy maximalizálják a milliárdos politikai befolyását Magyarországon. Ráadásul azért, hogy a pénzügyi érdekei érvényesüljenek. „Végeredményben minden a pénzről szól. Ebben biztos vagyok” – jelentette ki a Migration Aid vezetője, aki többek közt arról is beszélt, hogy a szervezet a tranzitzónába való bejárását arra használta fel, hogy illegális adatbázist építsenek a menekültekről, méghozzá titokban. No és persze nekiállt holmi izraeli – értsd: zsidó – titkosszolgálati szálakra is utalgatni, és nem átallotta az ügyet megíró Bayer Zsoltot “lemoszadügynöközni” (!), ami annak fényében különösen izgalmas, hogy néhány hónapja még ő maga, Kálmán Olgánál, egy ízléstelenül nagy sárga csillaggal a pólóján adott egy emlékezetes interjút.
Apáti Bence / PolgárPortál
Haladó liberálisainknál egyébként ez a fajta identitászavar lassan már három éve lépten-nyomon előkerül. Szerintük az, ahogy a magyar kormány kezeli a migrációs problémát, a legsötétebb időket idézi. És nem átallanak folyton a holokauszttal példálózni, ami – tekintetbe véve azt a tényt, hogy a „migrálók” közt meglehetősen felülreprezentáltak azok az antiszemita muszlimok, akik régi hazájukban hol izraeli zászlókat, hol izraeli embereket égettek porig – és, hogy Netanjáhú miniszterelnök kéthetente megköszöni doktorminiszterelnök úrnak, hogy ellentétben a német és francia kollégáival megvédi a magyarországi zsidó közösséget – meglehetősen furcsa valóságérzékelésre vall.
Na de legyen ez az ő bajuk.
Ha a Jóisten is úgy akarja, akkor az ilyen – külföldi milliárdosok és titkosszolgálatok által fizetett – hazaárulók a választás után elnyerik méltó büntetésüket mind jogi, mind erkölcsi értelmemben.
Aki kicsit is követi a pályafutásomat, annak nem kell mondanom, hogy a Migration Aid nevű, önmagát civilnek hazudó szervezet régi nagy kedvencem. Több cikkemben is kifejtettem már, milyen hazugságokkal próbálta – egyébként egy ideig roppant hatásosan – átverni a magyar embereket Dzsordzsi bácsi leányvállalata és annak nagy szemű, és folyton kipirult arcú volt szóvivője, Zsohár Zsuzsanna.
Több alkalommal is leírtam, miképpen lódított a mi Zsuzsánk olyan többdiplomás, az orvoslásban jártas szírekről, akiknek az a legfőbb, és elsődleges céljuk, hogy abban a minutában, ahogy betették a lábukat Magyarországra, haladéktalanul bejelentkezzenek a Honvéd kórházba, hogy azonnal és visszafordíthatatlanul megoldják az orvos-elvándorlás problémáját.
Zsohárt naponta négyszer, valamifajta vallásos áhítattal és folyton megtelt könnycsatornákkal interjúztatták az ellenzéki tévék és hírportálok, mely interjúkat aztán szakmányban osztogatták meg az én drága liberális barátaim, amire én teljesen érthető módon „idegállapotba kerültem” (copyright Mónika Show) és megírtam, hogy némileg felháborít, hogy az aleppói bombákra és Zsohár szavaira hivatkozva érvelnek több millió afgán és pakisztáni analfabéta befogadása mellett. Erre meg Bíró Juli írta meg azon a 24.hu-n, ami tudvalevőleg az egyik legradikálisabban objektív hírportál, hogy Apáti Bence uszít a menekültek ellen. A cikkét pedig – kis túlzással – átvette a fél magyar, magát betiltottnak és elnyomottnak hazudó ballib sajtó, amelynek meg az lett az egyenes következménye, hogy majd minden táncos/celeb munkámat lemondták az orbáni elnyomás alatt rettegő cégek, televíziók és rendezvényszervezők. Ezek után pedig én (jogosan) nem mindig teljesen őszinte mosollyal, azonban kimondottan egyenes gerinccel megkenem reggelente (no és persze délben és este) a nyomokban húst és májat tartalmazó sertésmájassal megbolondított szendvicseimet, majd megírom az újabb publicisztikámat a Bíró Juli-féle hazaáruló Soros-propagandistákról.
És akkor mit ad Isten… újból előkerült az én egyetlen Migration Aid-em, és annak vezetője Siewert András, aki arról győzködi a gondosan kiválogatott ellenzéki újságírókat, hogy ő bizony tőrbe lett csalva, természetesen nem is hazaáruló, ellentétben Bayer Zsolttal, aki „mi az hogy! nagyon is!” (hogy maradjunk a klasszikusoknál.)
Ezen a ponton mindenképp érdemes 600-ig elszámolnunk, egy picit lenyugodnunk, és egy felkészült, rutinos, és nagy munkabírással rendelkező dühkezelési tanácsadó segítségét kérnünk.
Tehát rögzítsük:
az a Migration Aid vádol hazugsággal, amely a migrációs válság kezdetén azzal haknizta körbe a magyar médiát, hogy csupa olyan túlképzett, középosztálybeli szír kér illedelmesen bebocsátást Európába, akikre mindenképp szüksége van mind Magyarországnak, mind Európának, hiszen társadalmunk elöregedett, ellustult, és rengeteg betöltetlen állás van, amit ezek az urak a legnagyobb örömmel betöltenének.
Hát ez tényleg abszurd!
Először is: kétségtelen tény, hogy Szíriában polgárháború dúl/dúlt, azonban az úgynevezett menekülteknek csak egy nagyon kis részét tették ki a szírek. Persze Földes András, Zsohár Zsuzsa és a 444 mindent megtett azért, hogy elhitesse, hogy nem afgán, iraki és pakisztáni tevehajtásra és kecskepásztorkodásra specializálódott analfabéták dobálták Röszkénél öt kilós betonkockákkal a magyar határt védő rendvédelmi szerveket, hanem olyan gyermekeiket féltő, fizikai és kémiai Nobel-díjaikat szorongató szír tudósok kopogtattak illedelmesen, alig hallhatóan a határnál, akik a tranzitzónában várakozva felváltva kutatták hol a sötét anyagot, hol pedig a biomolekuláris struktúrát.
Mindazonáltal a valóság ezzel szemben az – amit egyébként a német statisztikai hivatal adatai is alátámasztanak –, hogy a menekültek 80 százaléka nem Szíriából érkezett; valamint, hogy ezeknek az embereknek fogalmuk sincs az olyan izgalmas és érdekfeszítő tudományokról, mint például a betűvetés, vagy két tizesnél nagyobb szám összeadása. Ezeknek a bangladesi szíreknek a 90 százaléka lassan harmadik éve képtelen elhelyezkedni a németországi munkaerőpiacon, arról nem is beszélve, hogy bár Zsohár Zsuzsa, egyik Budaházy Eddával folytatott vitája során mindösszesen 68-szor ejtette ki a száján a “gyerek” szót (komolyan, összeszámoltam), miközben a Keletinél bulikázó húszas évei elején járó afgán szíreknél, ha összesen húsz kisgyerek volt, akkor sokat mondok. Azokat a gyerekeket is csak a tüntetéseknél vették elő, hogy aztán kézről kézre adva, a kamerák előtt ütemes rázással vegyék rá őket hangos sírásra, ami minden esetben azt volt hivatott bizonyítani, hogy Orbán egyenruhásai rettenetes terrorban tartják őket, ami miatt haladéktalanul el kell indulniuk Dzsermaniba az ígéret, a szelfik és a gyors internet földjére.
Akkor a jegyzőkönyv miatt rögzítsük még egyszer!
A Migration Aid nem létező szírekről és nem létező gyerekekről hazudozva próbálta a magyar médiát, és a magyar embereket meggyőzni a migráció elfogadásáról, szükségességéről és elkerülhetetlenségéről. És ez a Migration Aid beszél most hazugságról. Illetve ennek a Migration Aid-nek a vezetője – Siewert András – ki meri nyitni a száját, van pofája Bayer Zsoltot hazugsággal vádolni!
Erre csak annyit tudok mondani:
A Migration Aid egy utolsó ócska, notóriusan hazudozó, hazaáruló “civil” szervezet, amelynek és akiknek én egy büdös szavát nem hiszem el. Ezeket a szervezeteket be kell tiltani, és a hazugságaikat terjesztő ballib lakájpropagandistákat pedig bíróság elé kell állítani, hogy elégtételt vehessünk rajtuk jogi és erkölcsi értelemben véve egyaránt.
