Pesti Srácok

Lehetőségek

Lehetőségek

Tudose úr akasztással fenyegető mondatai nem frissek, egészen pontosan 2018 január 10-én szaladtak ki abból a csodálatos szájából, de a mai napig nem jöttek létre vizsgálóbizottságok, nem születtek dörgedelmes elítélő nyilatkozatok. Sargentini asszony sem érezte szükségesnek, hogy utánaérdeklődjék, mi végre is ez a sok indulat, miért is folyik diskurzus arról, hogy a magyar zászlókat kitűzőket egyes esetekben indokolt lehet felakasztani. A román kormányfő az eset után ugyan pár nappal kénytelen volt lemondani (más miatt), de a fejlett nyugat természetesen nem azért kussol, mert kiesett a pixisből, már nem érdemes vele foglalkozni. Mert ha Tudose urat nem is, elképzeléseit a román politikai elit magánál tartja.

Romániával szemben mondjuk Magyarországot bármikor előveszik és rendkívüli ülésen ítélik el, akkor is, ha konkrétan indokot is nehezen találnak rá. Elég ok nekik az, hogy józan eszét a mai napig megőrző népünk számtalan alkalommal tett keresztbe a genderidiótáknak és a nemzetek eltüntetni szándékozó migráns-simogató lobbistáknak.

PestiSracok facebook image

Ezt pedig nyugaton nem tűrhetik, szemben az akasztással.

Bizonyos népi megfigyelés szerint a magyarokra kiállítottak egy rövid, de tömör kilövési engedélyt, aminek egyenes következménye, hogy az erdélyi magyar kisebbséget – mindenféle uniós szankció nélkül – lehet kollektív akasztással fenyegetni.

És miért is borzolom olvasóim idegeit egy több, mint egy évvel ezelőtt megfogalmazott mondattal? Nos Tudose úr a napokban újfent utat mutatott az elfogadás és a tolerancia mozgalmárainak. Történt, hogy a román politika újfent nekirontott az erdélyi magyar kisebbségnek, és mindenféle nyakatekert logika mentén megpróbálja megakadályozni, hogy bárhol is kitűzzék a magyar zászlót. Tudose is beszállt a harcba, és megengedően kiírta a Facebook oldalára, hogy tőle aztán, otthon a négy fal között nyugodtan beszélhet, énekelhet, meg gondolkodhat magyarul, de közterületen eszébe ne jusson hasonló dolgokat csinálni, uram bocsá' magyar zászlókat lobogtatni, mert lesz olyan hadd el hadd, hogy mindenki megemlegeti. Elsősorban az erdélyiek.

Mi viszont azt gondoljuk, hogy egy magyar ember bárhol, bárhol, bármikor kitűzheti a magyar zászlót. Nemcsak a csonka Magyarországon lévő épületekre, kabátgombokra, vagy éppen öltözők ajtajára, hanem Erdélyben is.

Ebben a jogában soha, senki sem korlátozhat semmilyen magyar embert. Se itthon, se az elszakított területeken.

Aki meg távol akarja tartani magát a magyar színektől, az költözzön (vissza) a Kárpátok túlsó oldalára!

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.