Pesti Srácok

Lehetőségek

Lehetőségek

Tudose úr akasztással fenyegető mondatai nem frissek, egészen pontosan 2018 január 10-én szaladtak ki abból a csodálatos szájából, de a mai napig nem jöttek létre vizsgálóbizottságok, nem születtek dörgedelmes elítélő nyilatkozatok. Sargentini asszony sem érezte szükségesnek, hogy utánaérdeklődjék, mi végre is ez a sok indulat, miért is folyik diskurzus arról, hogy a magyar zászlókat kitűzőket egyes esetekben indokolt lehet felakasztani. A román kormányfő az eset után ugyan pár nappal kénytelen volt lemondani (más miatt), de a fejlett nyugat természetesen nem azért kussol, mert kiesett a pixisből, már nem érdemes vele foglalkozni. Mert ha Tudose urat nem is, elképzeléseit a román politikai elit magánál tartja.

Romániával szemben mondjuk Magyarországot bármikor előveszik és rendkívüli ülésen ítélik el, akkor is, ha konkrétan indokot is nehezen találnak rá. Elég ok nekik az, hogy józan eszét a mai napig megőrző népünk számtalan alkalommal tett keresztbe a genderidiótáknak és a nemzetek eltüntetni szándékozó migráns-simogató lobbistáknak.

PestiSracok facebook image

Ezt pedig nyugaton nem tűrhetik, szemben az akasztással.

Bizonyos népi megfigyelés szerint a magyarokra kiállítottak egy rövid, de tömör kilövési engedélyt, aminek egyenes következménye, hogy az erdélyi magyar kisebbséget – mindenféle uniós szankció nélkül – lehet kollektív akasztással fenyegetni.

És miért is borzolom olvasóim idegeit egy több, mint egy évvel ezelőtt megfogalmazott mondattal? Nos Tudose úr a napokban újfent utat mutatott az elfogadás és a tolerancia mozgalmárainak. Történt, hogy a román politika újfent nekirontott az erdélyi magyar kisebbségnek, és mindenféle nyakatekert logika mentén megpróbálja megakadályozni, hogy bárhol is kitűzzék a magyar zászlót. Tudose is beszállt a harcba, és megengedően kiírta a Facebook oldalára, hogy tőle aztán, otthon a négy fal között nyugodtan beszélhet, énekelhet, meg gondolkodhat magyarul, de közterületen eszébe ne jusson hasonló dolgokat csinálni, uram bocsá' magyar zászlókat lobogtatni, mert lesz olyan hadd el hadd, hogy mindenki megemlegeti. Elsősorban az erdélyiek.

Mi viszont azt gondoljuk, hogy egy magyar ember bárhol, bárhol, bármikor kitűzheti a magyar zászlót. Nemcsak a csonka Magyarországon lévő épületekre, kabátgombokra, vagy éppen öltözők ajtajára, hanem Erdélyben is.

Ebben a jogában soha, senki sem korlátozhat semmilyen magyar embert. Se itthon, se az elszakított területeken.

Aki meg távol akarja tartani magát a magyar színektől, az költözzön (vissza) a Kárpátok túlsó oldalára!

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)