Arról, hogy Portik Tamásnak és energolos társainak milyen rendőrségi kapcsolatai voltak, sokat elárul az, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság 1999 decemberében elfogta M. Tamást, aki elmondta, hogy az alvilági banda megbízásából, 1996 környékén több merényletet is elkövetett. Igaz, akkor már a szintén az éjszakai élet rosszfiúinak dolgozó, Tanyi György vezette végrehajtó bandát vádolták meg ugyanezekkel. Tanyiékat végül a bíróság felmentette, M. Tamás pedig visszavonta vallomását, és az egész ügy megint csak az irattárban landolt. Pedig M. Tamás vallomásából egy valóságos fegyverarzenállal rendelkező bűnszervezet tárult fel, amely jó ideig rettegésben tartotta ellenfeleit.
SZENVEDI ZOLTÁN – PestiSrácok.hu
M. Tamást a Portik Tamás és társai elleni nyomozásban, 2012-ben újra meghallgatták, vallomását csatolták a Prisztás-ügy nyomozásának anyagához. A PestiSrácok.hu megszerezte a vallomást, amelyből kiderül: M. Tamás már 2000-ben elmondta a rendőröknek, hogy ő és az energolosoknak dolgozó társai dobtak kézigránátot Prisztás József autókereskedésére és pizzériájára, valamint ő gurított gránátot egy luxus Mercedes autó alá, a Kempinski szálló előtt. A tizenhárom évvel ezelőtti híradások is megemlítik, hogy a rendőrség az Amerikában tartózkodó Portik Tamást gyanúsítja a robbantások megrendelésével. Ezen a szálon akár el is juthattak volna a rendőrök a leszámolások elkövetőihez, megrendelőihez, erről azonban – nem tudni miként – a rendőrség úgy tűnik akkor lemondott.
„Az RTL Klub információ szerint a Budapesti rendőr-főkapitányság a három éve az Amerikai Egyesült Államokban tartózkodó Portik Tamást gyanúsítja három – 1996 telén – elkövetett fővárosi robbantással. A kereskedelmi televízió úgy tudja,: az Erzsébet téri Kempinski szálló előtt álló luxus Mercedes, a Komjádi uszoda portáján üzemelő autókereskedés és a Don Pepe pizzéria elleni merénylet felbujtója az egyébként olajügyleteiről elhíresült Energol Rt. vezetője volt. Úgy tudni, hogy a robbantások végrehajtásával egy Jimmy becenevű férfi vezette csoportot gyanúsítanak, mégpedig az 1999 decemberében elfogott M. Tamás vallomása alapján, akit előbb őrizetbe, majd előzetes letartóztatásba helyeztek. Az ügy érdekessége, hogy ugyancsak az ezekkel a robbantásokkal gyanúsított Tanyi György két éves előzetes letartóztatás után a bíróság idén márciusban felmentette és szabadlábra helyezte. Lapunk kérdésére Dézsi Mihály, a BRFK szóvivője elmondta: a három robbantással kapcsolatban valóban van több gyanúsítottjuk, s információik is vannak arról, ki lehetett a háttérben álló felbujtó, ám a nyomozás még nincs olyan stádiumban, hogy nevet is mondhasson.” – áll egy 2000-ben közölt híradásban.
2001-ben megszüntették a nyomozást
A tudósítás nem tévedett – legalábbis a PestiSrácok.hu által megszerzett vallomás szerint -, hiszen M. Tamás 2012-ben is jórészt azokat mondta el, amelyeket elfogása után. A férfi elmondta, 2000 elején tett egy feltáró jellegű, beismerő vallomást, ami alapján meggyanúsították, és előzetes letartóztatásba helyezték. Egy éven belül azonban részben visszavonta korábbi nyilatkozatát, és 2001 nyarán kiszabadult, végül megszüntették ellene a nyomozást….
Egy férfit kell megtámadni, megütni
A vidéki férfi egy veszprémi városban lakott, egy utcában a Zs.-fiúkkal, akik rendszeresen dolgoztak a fővárosban ténykedő Portikéknak. Egyikük. Zs. Imre még külön is üzletelt vele. M. Tamást, saját bevallása szerint 1995 környékén hívta el az egyik Zs. fiú, hogy menjen fel vele Budapestre, „mert pénzt tudok keresni azzal, hogy egy férfit kell megtámadni, megütni.” A férfi egy Váci utcai butikos volt, akinek egy Porsche Carrera autója volt, és – M. Tamás szerint – elfelejtette befizetni a védelmi pénzt. Így kezdődött M. Tamás bűnözői karrierje. A férfi ugyan csak a banda egyik katonája volt, így jóformán azt sem tudta kit, miért, és kinek a megbízásából kell megtámadni. Az elvégzett munkáért kapott pénz érdekelte. A banda pedig azért nézte ki magának M. Tamást, mert értett a fegyverekhez és a robbanószerkezetekhez. Ettől függetlenül azért nyitott szemmel és füllel mozgott az alvilági banda környékén.
Helló Főnök!
A társaságról így vallott M. Tamás: „Úgy tudnám leírni azt a kört, amibe tartoztam ebben a rövid időben, hogy Ferencsik (Attila, aki az illegális olajkereskedelmi cég, az Energol Rt. egyik vezetője volt, többek között a kecskeméti maffiaper és több más bűnügy miatt jelenleg is börtönben ül – a szerk.) volt a főnök, neki dolgozott Jimmy, és Jimmy alatt voltak olyan emberek, mint én, akik végrehajtották az utasításokat úgy, hogy azt sem tudtuk, mit, miért csinálunk. A Ferencsik és Jimmy közötti alá-fölé rendeltséget mutatta, hogy Ferencsik volt az idősebb, gazdagabb, tekintélyesebb. A Jimmy mindig megfelelő tisztelettel beszélt vele ( nem úgy, mint velünk), az ő házában lakott. A Ferencsik az én jelenlétemben soha senkinek nem parancsolgatott, de ha valamit kért, azt mindig megcsináltuk, a Jimmy is. (…) Talán a Jimmyvel volt egy szinten a Mengele, aki viszont ott volt az általam elkövetett bűncselekményeken, és irányította is ezek elkövetését. (…) Portik Tamást életemben egyszer láttam, de akkor még nem tudtam, hogy ki is ő. A Ferencsik lakásában voltam, ő is otthon volt, valamint az Imre, Bakesz, Lajos, Egyszer csak megérkezett egy fiatal férfi egy szőke nővel. Feltűnő volt, hogy Ferencsik milyen udvariasan fogadta, sőt poénból úgy köszönt neki, hogy „Helló, Főnök”. Beszélgetésükből, viselkedésükből látszott, hogy ők egy szinten vannak, például üdvözléskor megpuszilták egymást. Pár percet beszélgettek általános dolgokról, én ekkor az ebédlőasztalnál ültem, ami a konyhával egy légterű nappaliban volt. Ezután a férfi felment az emeletre a nővel kettesben, a többiek lent maradtak. Kb. 20 perc múlva a férfi lejött egyedül, 1-2 mondatot beszélt a Ferencsikkel, majd a férfi kijelentette, hogy aki végig csinálja ezt mellettem, az nem fog rosszul járni. Ne a mostani helyzetet nézzük, hanem a végét!” S hogy mire gondolhatott Portik Tamás? Nem nehéz megfejteni a vallomás alapján. De mielőtt a konkrét támadásokra rátérnénk, álljon még itt M. Tamás néhány mondata arról, milyen fegyverzettel rendelkezett ez a végrehajtó brigád.
Fegyverarzenál a banda főhadiszállásain
„…egyik este csak én voltam (Ferencsik) Attila házában, meg a monitort figyelő másik biztonsági őr, és megjelent Mengele a Zolival, hogy rakjak össze 2 db kézigránátot. Azt még nem mondtam, hogy miután az Attila házába kerültem, valaki hozott egy sporttáskát (…) Belenézve láttam, hogy a táskában legalább 4 db Scorpio típusú géppisztoly volt, talán 2 db Luger típusú géppisztoly, és mindkét géppisztolytípushoz hangtompítók. Voltak még gránátalkatrészek (külön gyutacsok, nyelek, gránátfejek, stb.), valamint géppisztolyokhoz külön tárak ( rövid és hosszú) bennük lőszerek, betárazva. (…) Jimmy külön feladatnak adta ki nekem, hogy tisztítsam meg a fegyvereket kívül-belül. Belülről azért, hogy jól működjenek(…) Kívülről meg azért kellett megtisztítanom, hogy letöröljem az ujjlenyomatokat. Sőt, minden egyes lőszert ki kellett vennem a tárakból és egyenként letörölgetni, hogy a tárazás során rajtuk maradt ujjlenyomatokat eltüntessem. (…) A Scorpio fegyverek a külső kopások alapján használtak voltak (…) Ferencsik azt az utasítást adta, hogy próbáljunk ki egy fegyvert (…) Volt még olyan eset, hogy egyszer valamiért kimentem a házból és mire visszatértem láttam egy táskát, amibe belenéztem és 2 db lövedékálló mellény volt benne, amiken ázsiai jelek voltak láthatók. (…) A most elmondottakat, tehát azon időszak alatt láttam, hallottam, míg Ferencsik házában laktam, illetve őriztem a házat. Ez kb. 1 hónapra tehető időszak volt 1996 őszén (…) (A banda egy másik, külvárosi lakásában) valamit kerestem magamnak, talán párnát, vagy ágyneműt, ezért felnyitottam az egyik szobában lévő ágy ágyneműtartóját, mikor is megláttam két darab fegyvert. Az egyik egy mesterlövészpuska volt. (…) Továbbá támasztékok, és állványzat is volt mellette (…) Biztos, hogy ez egy profi puska volt, mert bár én szerettem akkor a fegyvereket, érdekeltek, de valószínűleg én sem tudtam volna megfelelően használni, olyan bonyolultnak tűnt. (…) A mesterlövészpuska mellett láttam még egy vállról indítható rakétavetőt is. Erre nagyon kíváncsi voltam, mert nem olyan volt, mint egy RPG (amit katonaságnál láttam), hanem ez másfajta volt. Egy sima zöld cső irányzékkal, elől-hátul lehajtható a cső két vége, és benne is volt a töltet, amit ki kellett lőni. Ez is egy komoly eszköz volt, amit még soha nem láttam (…).”
Akcióban a végrehajtó-brigád
Tehát jól látható – ha igaz, amit M. Tamás állít -, az energolos banda mintha háborúban állt volna, amelynek kezdete vélhetőleg a fővárosi robbantások lehettek. A kezdetekről M. Tamás elmondta, hogy egyik alkalommal egy luxus Mercedes autót kellett megrongálni. Egy budapesti benzinkútnál találkoztak a megbízóval, aki szintén Mercedessel érkezett. Ez a kocsi vezette őket a helyszínre, ahol egy kalapáccsal betörték a kiszemelt autó szélvédőjét, karosszériáját pedig leöntötték kromofággal. A támadás elkövetéséért M. Tamás 20 ezer forintot kapott. Harmadik alkalommal a férfit már bevezették a banda szűk körébe is. Megint fel kellett utaznia Budapestre, az Aero Hotelbe. „Ott találkoztam az Imrével, aki egy kb. 4 fős társasággal volt. Közülük egy embert ismertem látásból, a Jimmyt. A rendes nevét nem tudtam, de ő ismert veszprémi alvilági figura volt, nagydarab, kopasz.” Aztán a banda átvonult egy külvárosi lakásba, ahol M. Tamást néhány napig „pihentették”, majd a Kosztolányi Dezső téri Feneketlen-tónál lévő étterem robbantására bírták rá. Ebből ugyan nem lett semmi, mert a férfi az utászpatront inkább a tóba hajította, és azt hazudta, hogy nem működött, de a megbízások még így sem kerülték el. Legközelebb Ferencsik Attila házát kellett őrizni. M. Tamás a rendőröknek azt mondta, hogy a családi ház Kamaraerdőn volt, és teljesen be volt kamerázva. Akkoriban Ferencsik egy 600-as, páncélozott Mercedessel járt, amelyből M. Tamás szerint „még egy ilyen nem volt az országban”.
Robbantás a BRFK épülete előtt
Egyik alkalommal kocsival a Művészinas étterembe mentek, amely „a Portik Tamásé volt”. „Mind a heten bementünk a gazdasági bejáraton egy kisebb helyiségbe, ez is valami gazdasági helyiség lehetett. Itt ettünk, ittunk. Ekkor már nálam volt a kézigránát, amit még a gépkocsiban kaptam meg valakitől, és mivel a P. Sanyitól biztos nem, vagy a Jimmytől, vagy a Bakesztől. Mielőtt az étteremhez értünk mindkét autóval megálltunk egy benzinkútnál, ahol a Mengele vett egy gyújtógyertyát, mert az eredeti terv szerint azt akarták csinálni, hogy ennek a gyújtógyertyának a porcelán részével betörnek egy autó üvegét és azon keresztül bedobnak egy gránátot az autóba. Tehát az étterem felé menet az autóban átvettem egy fanyelet, egy gyújtószerkezetet, 2 darab kézigránátfejet és a fanyélhez tartozó csapszeget, amit összeszereltem úgy, hogy a fanyélbe betettem a gyújtószerkezetet, arra rácsavartam a 2 darab gránátfejet. Mikor a Deák térhez értünk autóval mentünk 1-2 kört, és a Jimmy megmutatta, hogy melyik autóba kell bedobni a gránátot, ami egy szürke Mercedes volt, és ami a Kempinski szálloda előtt, az utca másik oldalán állt. Nem mondták, hogy kié, és miért kell ezt csinálnom.” – áll a vallomásban. A Tanyi-perből viszont kiderült, hogy a játékautomatákat is üzemeltető vállalkozó, Markovics Ádám 14,2 millió forint értékű, kétajtós, ezüstmetál, Mercedes 500 SEC típusú kocsiját akarták megtámadni. (A férfit a bíróság beidézte a Prisztás-ügy jelenleg folyó tárgyalására – a szerk.) Mivel a kocsi ablakát végül nem sikerült betörni, M. Tamás a gránátot az autó alá gurította, majd elfutott a Művészinas étteremhez közel parkoló kocsijukhoz, és a tettest, társai visszavitték Ferencsik házába.
Nem foglalkozott olajkereskedelemmel
A Tanyi-perben Markovics így emlékezett vissza a történtekre, az MTI tudósítása szerint: „csak (1996 október) 25-én, késő délután döntötte el, hogy aznap este a Kempinski mögött lévő Grand Kaszinóba megy, a parkolásnál pedig nem egy szokott, mások által előre meghatározható helyen állt meg. (Hanem néhány méterre a BRFK épületétől – a szerk.) A vállalkozó a tárgyaláson elmondta azt is, hogy a robbantás után csak arra tudott gondolni, összetévesztették valakivel. Ezért már akkor végiggondolta, kinek volt az övével megegyező autója. ( Tasnádi Péternek, aki akkor szintén a kaszinóban tartózkodott – a szerk.) A robbantás sértettje határozott nemmel felelt arra az ügyészi kérdésre, hogy abban az időszakban vagy azt megelőzően foglalkozott-e olajkereskedelemmel.”
Kézigránát a Prisztás-üzletekre
Ezután Prisztás autókereskedésének és pizzériájának megtámadása következett. Négyen ( Mengele, Zoli, M. Tamás és az előbbi két férfi ismerőse) mentek a Komjádi uszodához, s két gránátot vittek magukkal. Előbb terepszemlét tartottak az uszoda épületének földszintjén lévő pizzériánál és az utca másik felén, a sarkon található autószalonnál. „A vékony srác feladata a pizzéria volt, az enyém az autószalon”– mondta M. Tamás. A terepszemle után visszamentek a gránátokért, és amikor meggyőződtek arról, hogy senki nincs a környéken, bedobták a gránátokat a helyszínekre.
Géppisztoly a kabát alatt
M. Tamás vallomásában még egy veszélyes helyzetet említ, ami akkoriban úgymond tipikusnak mondható jelenet lehetett, legalábbis abban a körben. A Ferencsik vezette banda 8-9 embere gyűlt össze az Aero Hotelban, és onnan két Mercedessel és egy Nissan terepjáróval egy M0-s főút környéki, nagy területen elfekvő autókereskedéshez igyekeztek. „A Ferencsik a Lajossal, mint testőrével bement, a többiekkel kint vártam, az autóban maradtunk. Azt láttam, hogy a Lajos a kabátja alatt rejteget egy Scorpio géppisztolyt, azzal ment be. (…) Míg a Ferencsikék bent voltak, kint veszélyes szituáció alakult ki azzal, hogy szép lassan gyülekezni kezdtek a kocsijaink körül keménykötésű, kopasz férfiak. Először csak 4-5 ember, aztán lassan csatlakozott hozzájuk hasonló kinézetű emberek, aztán még többen lettek, és a Nissantól pár méterre álldogáltak. Egyértelmű volt, hogy ezek az emberek azért vannak ott, hogy minket szemmel tartsanak, esetleg fellépjenek velünk szemben. A lehúzott ablakon keresztül hallottam, hogy valamilyen szláv nyelven beszéltek, oroszok, vagy ukránok lehettek. (…) (Ferencsikék) Kb. 20 percet voltak bent, majd kisétáltak hozzánk és elhajtottunk onnan.”
Nem állítjuk – M. Tamással ellentétben -, hogy a fenti dolgok úgy történtek, ahogy azt a tanú elmondta, az viszont bizonyos, hogy a vallomást a Prisztás-ügy most folyó tárgyalásán bizonyítékként használják majd fel. (Ahol a vádlottak padján ül Portik Tamás, mint felbujtó, illetve a végrehajtással gyanúsított Hatvani István és bűnsegédnek tartott Fazekas Ferenc.) És az is bizonyos, hogy mindezek a történetek legkevesebb tizenhárom éve ismertek voltak a rendőrség előtt…
Facebook
Twitter
YouTube
RSS