Noha nem Prisztás József meggyilkolása volt az első magyarországi maffialeszámolás, mégis az 1996. november elsejei merénylethez kötik az alvilági háború kirobbanását. A gyilkosság után rendszeressé váltak a vállalkozások, szórakozóhelyek vagy éppen üzletemberek elleni robbantások. Abban az időben szinte mindennapos volt, hogy parkoló vagy úton lévő Mercedeseket repítenek a levegőbe, vagy autószalonokba „esnek be” kézigránátok. A rendőrség sokáig sötétben tapogatózott és csak másfél évtizeddel később sikerült pontot tenni több leszámolási ügy végére.
A budapesti éjszakai élet egyik legismertebb alakját, Prisztás József vállalkozót 1996. november elsején gyilkolták meg fényes nappal a III. kerületi Ladik utcában. A jogerős ítélet szerint a gyilkosság hátterében Portik Tamás állt. Prisztás József és az Energol-vezér ugyanis elszámolási vitába keveredett egymással, ezért Portik Tamás elhatározta, hogy megöleti a milliárdos üzletembert. A gyilkosságot a Fővárosi Ítélőtábla ítélete szerint Portik testőre, Hatvani István hajtotta végre. Az ítélet indoklása kitért rá, az áldozat és az egykori olajos is üzletelt az alvilág bankárának tartott Lakatos Andrással, becenevén Kisbandival, akinek Portik Tamás 80 millió, Prisztás József mintegy 100 millió forintot adott kölcsön. Ennek fedezetéül Kisbandi mindkettőjüknek ugyanazokat a nagy értékű, XII. kerületi ingatlanokat ígérte biztosítékként. Portik és Prisztás igényt tartottak a több mint 300 millió forint értékű ingatlanokra, ezért találkozót beszéltek meg a Művészinas Étteremben, de nem tudtak megegyezni.Portik ezután döntötte el, hogy végez Prisztással, ezért parancsba adta testőrének, Hatvani Istvánnak, hogy „nyírja ki Prisztás Józsefet”. Az üzletembert néhány nappal a találkozó után az óbudai Ladik utcába csalták, ahol 1996. november 1-jén Hatvani egy kerékpárról leadott célzott lövéssel fejbe lőtte Prisztást, aki a helyszínen életét vesztette. Ugyan a rendőrök már 1997-ben képben voltak, ott álltak a megoldás kapujában, „valami miatt” mégsem tudták megoldani a gyilkosságot. Fordulat az ügyben 2012. július 14-én következett be, amikor négy társával együtt elfogták Portik Tamást, akit a Prisztás-gyilkosság mellett több más maffialeszámolással is meggyanúsítottak.
Prisztás üzlettársa volt a következő célpont
Néhány nappal Prisztás agyonlövése után életveszélyesen megsebesítették üzlettársát, Lakatos Csaba hajtót is. A férfi súlyos sérüléseket szenvedett, de túlélte a támadást. A merényletkísérlettel a hírhedt verőlegényt, Tanyi Györgyöt és társait vádolta meg 2015-ben az ügyészség. A vádirat lényege szerint még 1996. november 13-án, az esti órákban Tanyi György elsőrendű vádlott, miután eltervezte, hogy megöli Lakatos Csabát, négy célzott lövést adott le a Fiumei úti Sírkert egyik épülete tetejéről a szomszédos ügetőn tartózkodó férfire. Tanyi és vádlott-társai előre megbeszélt szerepe az volt, hogy neki a merénylethez figyelést biztosítsanak, illetve kocsijaikkal a menekülésben segítsék. Végül azonban Tanyi és a temetőben figyelő társa taxival menekültek el, mert a többieket a kiérkező rendőrök a közeli utcákban igazoltatták és mivel a kocsijukban lőszert találtak – őket előállították. A sértettet a mintegy 22-24 méterről leadott négy lövésből három találta el – egy a nyakán, egy az ágyéki csigolyája mellett, egy pedig a bal combjánál – az életét a gyors orvosi beavatkozás mentette meg. A felbujtással ugyan hivatalosan senkit nem hoztak összefüggésbe, de a sértett egy korábbi tanúvallomásában azt mondta, lelövetésének oka az lehetett, hogy kihallgatása után korrupt rendőröknek elszólta magát, akik előtt az Energol-vezért hozta összefüggésbe a Prisztás-gyilkossággal.
Portik mentorára is rálőttek
Bő egy héttel később, 1996. november 21-én Totka Pál halnagykereskedőbe a saját házánál lőtt bele kilenc golyót egy máig ismeretlen bérgyilkos. A Portikot fiatalkorában felkaroló férfi a PestiSrácok.hu-nak korábban úgy nyilatkozott, noha konkrét bizonyítéka nincs rá, ennek ellenére biztos abban, hogy az Energol-vezér akarta őt félresöpörni és megöletni. Ebben az ügyben egyelőre, bizonyítékok híján nem indított nyílt nyomozást a rendőrség. Ugyanabban az évben, december 18-án szintén a lakása előtt végeztek egy ferencvárosi stricivel, Domák Ferenc Cinóberrel. Domáknak állítólag azért kellett meghalnia, mert néhány millió forintos elszámolási vitába keveredett az Energol Rt. két korábbi vezetőjlvel. A történet lényege, hogy a cég vezetői ötmillió forintot adtak neki kölcsön, aki ezt befektetés céljából átadta az alvilág bankárának hívott Lakatos Andrásnak, alias Kisbandinak. A tartozását nem tudta megadni, ezért elrendelték a kivégzését. A bíróság első fokon azonban ebben az ügyben végül mindenkit felmentett.
Nincs meg a Fenyő-gyilkosság megbízója
A következő évben is több leszámolás, robbantás és gyilkossági kísérlet történt, de ezek közül kiemelkedik a Prisztás József milliárdos vagyonát megöröklő H. István elleni támadás. Ez volt az első eset, amikor az alvilági háborúban a célszemélyen kívül mások is megsérültek. A férfit éppen Prisztás hagyatéki tárgyalását követően, 1997. október 9-én egy kerékpárra szerelt távirányítós bombával akarták megölni. A Prisztás-per tárgyalásán az ügyész szájából elhangzott, hogy a támadás azért történhetett, mert Portik a hagyatékból nem kapta meg, amit szeretett volna. Noha az áldozat társadalmi státusza miatt sokáig nem e körben tekintettek Fenyő János médiacézár megölésére, ma már tudható, hogy ez a merénylet is jól illeszkedik a maffiaháború során elkövetett támadások közé. A sok ellenséget gyűjtött médamágnást 1998. február 11-én lőtték le. A sokáig tévútra terelt – az Aranykéz utcai robbantással és a Cinóber-merénylettel együtt tárgyalt – ügyben 2016 tavaszán született első fokú ítélet. A Fővárosi Törvényszék kimondta, hogy Rohác húzta meg a ravaszt, azt ugyanakkor nem sikerült kétséget kizáróan bizonyítani, hogy kinek a közvetlen utasítására cselekedett a szlovák férfi, illetve hogy ki állt a merénylet hátterében. Így őket meg sem gyanúsította a nyomozó hatóság.
Portik Pintérre tolná az Aranykéz utcai robbantást
Az 1998. július 2-án végrehajtott Aranykéz utcai robbantásnak ugyanakkor sikerült megtalálni nem csak a végrehajtóját, hanem a megrendelőjét is. Ez a bűncselekmény volt a magyar maffiaháború legvéresebb leszámolása. A robbantásban négy ember halt meg, köztük a rendőrséggel együttműködő, az olajügyeket jól ismerő vállalkozó, Boros József Károly, aki később kiszivárogtatott videovallomásában tálalt ki a magyar olajmaffia kétes ügyleteiről, politikai, titkosszolgálati és rendőri összeköttetéseiről. A rendőrség sokáig nem tudta felkutatni az elkövetőket, egy helyben toporgott. A nyomozást először 2002 szeptemberében zárták le, majd 2008 nyarán, a merénylet kivitelezőjének tartott Jozef Rohác prágai elfogása és Magyarországra szállítása előtt vették újra elő, ám a szlovák férfit akkor csupán tanúként hallgatták meg. A merénylet után 18 évvel született nem jogerős bírósági ítélet, amely szerint a leszámolást Portik parancsára a szlovák alvilágban is jól ismert Jozef Rohác hajtotta végre, akit több más magyarországi robbantással is összefüggésbe hoztak. A bírósági tárgyaláson Portik arról beszélt, hogy nem ő, hanem Pintér Sándor belügyminiszter adott megbízást a merényletre, de az energolos egyetlen egy bizonyítékkal sem tudott előállni. Több merénylet ugyanakkor felderítetlen maradt, így nem tudni pontosan, hogy esetükben mi volt az indíték és kik követték el a bűncselekményeket. Ide sorolható Döcher György likvidálása, a London Brókerház tulajdonosának lekaszabolása, a Radics-család eltüntetése, valamint Seres Zoltán és üzlettársa meggyilkolása is. Utóbbi ügyben találtak gyanúsítottakat, ám a nyomozást végül eredménytelenül fejezte be a Nemzeti Nyomozó Iroda.
Címlapfotó: Mészáros Péter/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS