Portik Tamás a politikusoknak köszönheti vagyonát és felemelkedését

Még utoljára áttúrtuk a Prisztás-ügy nyomozati iratait, hátha találunk olyan adatokat, amelyek eddig elkerülték a figyelmünket. Nos, találtunk. A merénylet miatt 11 évre ítélt Portik Tamás az elmeorvosi vizsgálatán maga számolt be arról, a politikusoknak köszönheti vagyonát, és felemelkedését. De találtunk egy olyan ősrégi, a Prisztás-gyilkosság nyomozását megszüntető rendőrségi határozatot, amelynek tanulsága szerint az akkori zsaruk is Portik Tamást látták a merénylet hátterében. A doksit az a Doszpot Péter írta alá, aki 2012-ben úgy nyilatkozott, hogy az immáron 11 évre elítélt férfi neve fel sem vetődött a korabeli nyomozásban. Arról is legfeljebb az „öregek” tudhatnak, hogy az úszószövetség elnöke, Gyárfás Tamás nem csak Portik Tamás jó barátja volt, de Prisztás Józseffel is üzleti kapcsolatban állt.

PÁMER DÁVID – SZENVEDI ZOLTÁN – PestiSrácok.hu

Portik Tamás két éve készült elmeorvosi szakvéleményéről már korábban cikkeztünk, de az olajvállalkozó szájából azért elhangzottak még érdekes mondatok. Portik azt állította, hogy 1992-ben ismerkedett meg olyan emberekkel, akik közel álltak a politikához. Hogy kikre gondolhatott, azt csak sejthetjük, de ismert, hogy az Energol vezérigazgatói posztját töltötte be Csikós József, az MSZMP KB agitprop alosztályát vezette, majd a Belügyminisztérium Adatfeldolgozó Hivatalát igazgatta, illetve Kerekes István is, aki nem sokkal az NBH-tól való kirúgása után kötött ki az olajos cégnél. Azt is beszélik, hogy az Energol alapításában részt vett a katonai titkosszolgálati múltú Gulyás Emil. Az Energol ugyan csak 1994-ben alakult meg, de azt nem tudni, hogy az előbb említett személyekkel az összefonódás mikor kezdődött. Arról is beszélt a szakértőnek Portik, hogy cégeket kellett létrehoznia és legálisan működtetnie, de erről nem volt hajlandó bővebben nyilatkozni. Elmondása szerint 1996-ban dolgozott külföldön is, „lett pénzem, lett számlám, megtudtam kényelmesen élni belőle” - állította Portik. Beszélt arról is, fiával 1990-ben Svájcba költözött, amikor már jól mentek a dolgok, ugyanis a „politikusok lehetővé tették, hogy jól keressen”. Portik nem részletezte bővebben, hogy mit is értett pontosan az előbbi mondaton, de elképzeléseink azért lehetnek. Elég csak visszagondolni a Pallag László vezette olajbizottság által vizsgált ügyekre. A politikusok, titkosszolgák, illetve egyéb szervek és a szervezett alvilág összefonódásáról a közelmúltban az LMP-s Mile Lajos is beszélt a Parlamentben. Mile szerint a Portik-Laborc ügy feltárása során felmerült a ténymegállapító albizottság tagjaiban a gyanú, hogy „valamiféle furcsa együttműködés látszott kibontakozni” a rendőrök, szolgálatok, vámhivatalok egy része és az alvilág között. Mile szerint ez a 90-es évek legelején kezdődhetett, ami egybeesik a Portik által elmondottakkal.

Kisstílű bűnözőből olajos nagyvállalkozó

Portik kezdeti „karrierjéről” rendőri jelentések is szólnak. A több merénylettel meggyanúsított férfi a 80-as években kisstílű bűnözőként kezdte „pályafutását”. Már 1986-ban nyolc hónap fogházbüntetésre ítélték, többek között többrendbeli betöréses lopásért, fogolyszökésért, bűnpártolásért. Portik nevelőintézetben nevelkedett (ezt a fővádlott ugyan tagadta a bíróságon, de több, a védelem által beidézett tanú is igazolta a vád, illetve a nyomozóhatóság állítását), majd megjárta a fiatalkorúak börtönét. A jól bokszoló, portásként dolgozó férfi a 80-as évek végén Németországban és Svédországban élt. Bűnözői életmódjával nem hagyott fel, ugyanis adatok vannak arra, hogy már ekkor Drobilchal és Ferencsikkel különböző bűncselekményeket, lopásokat, betöréseket követtek el. A jelentés megállapítja, hogy Ferencsik Attila a Portik vezette csoport alvezére volt, ám később anyagilag a másik két energoloshoz hasonlóan megerősödött. A dokumentum leszögezi, hogy Drobilich Gábor tevékenysége, életvitele, szorosan összefügg Portikéval. Kezdetben hozzájuk csatlakozó orosz és ukrán bűnözőkkel védelmi pénzeket szedtek több olajvállalkozótól, később ezeket a vállalkozásokat erőszakosan megszerezték, majd „módszerekben és eszközökben nem válogatva folytatták az olajjal való törvénysértő kereskedést”. Mindhárman részt vettek a hírhedt, 40 millió forint alaptőkével létrehozott Energol Rt. 1994-es megalapításában. Portik 1996-ban még három cégben, a Triumvirátus és az Energovat Kft-ben, valamint a Reál Bt-ben volt érdekelt. Az iratban szerepel, Portik a bujkálása alatt megfordult Dél-Amerikában, Miamiban, majd Dél-Franciaországban. Az olajbűnöző a szökése alatt arra is képes volt, hogy fizesse bűntársai ügyvédjét, tanúkat fenyegessen meg, valamint „bizonytalanná tegye” a rendőri és ügyészi szerveket.

Portikot titokban figyeltették a rendőrök

Egy minősítés alól feloldott, Portik titkosszolgálati eszközökkel folytatott megfigyeléséről szóló dokumentumból kiderült, hogy Portikot még a bujkálása előtt megfigyelték a rendőrök. A KBI Szervezett Bűnözés Elleni Főosztálya által kezdeményezett - rövid - megfigyelés célja Portik kapcsolatainak, lakóhelyeinek, általa használt gépjárművek feltérképezése volt. Kapcsolatrendszerének a dokumentumon öt személy, Csüllög, Radnai, Drobilich, Ferencsik, Tanyi, magyarán a magyar olajmaffia legsikeresebb két cégének, az Energol-Conti Car körnek a tagjai vannak megjelölve. Az 1997. február 19-én megkezdett megfigyelésre a KBI vezetője, Tonhauser László adott utasítást. A „Galamb” fedőnevű akcióban megfigyelték Portik taksonyi, valamint Kelenhegyi úti lakhelyét, illetve feljegyezték azoknak a személyleírását, akik Portikot látogatták. A napi jelentésekben azonban érdemleges eseményekről nem igazán tudtak beszámolni a figyelők, hacsak arról nem, hogy a kocsi, amivel közlekedett, s a Kelenhegyi úti lakás is a csalás gyanújába keveredett Globex tulajdona volt. Emiatt egyébként kihallgatták mind a két cégvezetőt, Vellai Györgyikét és Vajda Lászlót is. Előbbi nem tagadta, hogy ismerte Portikot, de a közös ügyleteikről nem tudott beszámolni.

A maffiózó az USA megfigyelési listáján

Arra, hogy az Egyesült Államok különböző szervei is érdeklődhettek Portik iránt, akkor derült fény, amikor az NNI az Egyesült Államok nagykövetségét kereste meg abból a célból, hogy van-e adat arra, Portik mikor igényelt vízumot, valamint mennyi ideig tartózkodott a tengerentúlon. A válaszlevélből kiderült, hogy az 1990-es években beadott vízumkérelmeket már megsemmisítették, így Portikkal kapcsolatban sem tudtak adattal szolgálni. Azonban a konzulátusnál találtak egy bejegyzést, miszerint az olajmaffiózó 2006-ban figyelőlistára lett téve. A bejegyzéshez azt a megjegyzést fűzték, ha Portik vízumkérelmet nyújtana be, akkor haladéktalanul tájékoztatniuk kell az Amerikai Szövetségi Nyomozó Irodát, azaz az FBI-t. A konzulátus azt is közölte, hogy Portikkal kapcsolatban csak egyetlen beutazási dátum található. Az Energol vezér 1997. február 27-én lépte át az Egyesült Államok határát, arról azonban semmilyen adat nincs, hogy mikor hagyta el az országot.

Portikot golyóálló mellényben igazoltatták

Noha a volt marketingigazgató az első bírósági meghallgatásán tagadta, hogy az éjszakai élet meghatározó szereplője lenne, állította, „nem bűnöző, nem iszik alkoholt, nem dohányzik, soha életében nem drogozott”, „egyetlen célja az volt, hogy gyermekeit rendesen nevelje fel.” Mindezeknek kissé ellentmond az az 1997-es, egy hónappal Portik Amerikába való kiutazása előtt készült jelentés, ami a Prisztás-gyilkosság nyomozati iratainak is részét képezi. Portikot, Hatvanit, Karalyos Gábort, valamint még egy társukat 1997. január 22-én, egy közúti ellenőrzésen igazoltatták, majd előállították. A nyomozóhatóság szerint ez a dokumentum azért lényeges, mert igazolja az elsőrendű és másodrendű vádlott közti kapcsolatot. Hatvani a lőfegyverével, lőszereivel, Portik pedig az általa vezetett Land Rover személygépkocsival „nem tudott hitelt érdemlően elszámolni”. A volt olajosnál szintén találtak egy GLOCK 9 mm-es lőfegyvert, de erre volt engedélye. A felső ruházata alatt viselt golyóálló mellényt Portik azzal magyarázta az őt igazoltató rendőrnek, hogy „megfenyegették”. Ezt a jelentést felolvasták korábban a tárgyaláson is, valamint a bírónő az ítélet indokolásában is hivatkozott erre az iratra, ugyanis a leírtak nem csak a vádlottak közti kapcsolatot igazolták, hanem Hatvani fegyverhasználatban való jártasságát is. Hatvani ugyanis azzal védekezett, hogy nem ért a fegyverekhez, Prisztás Józseffel pedig semmilyen vitája nem volt, és arról sem tud, hogy Portik bármiben is összekülönbözött a meggyilkolt milliárdos vállalkozóval.

Vita volt a Művészinas körül is

Prisztás megölése mögött már a gyilkosság után is több okot sejtettek, és az új nyomozás során az is felmerült, hogy a kivégzés egyik indoka a Művészinas étterem körüli vita lehetett. Erről Radnai László beszélt a bíróságon. A nyomozati iratokban is rögzítették, hogy a Sirály, későbbi nevén a Művészinas miatt is volt nézeteltérés a két vállalkozó között. Ugyanis mindkettőjüknek tartozott a vendéglő első tulajdonosa, Wittmann József, és mindketten magukénak akarták tudni az éttermét. Wittmann később a hivatalos verzió szerint öngyilkos lett, ám a több, Portikhoz kötött bűncselekményben koronatanúként szereplő K. Györgyi azt állította, hogy „azt az embert meggyilkolták”. Arról azonban nem tett említés, hogy ki, vagy kik állnak a gyilkosság mögött. A Művészinas hivatalosan - hacsak nem az egyik tulajdonos, ifjabb Portik Tamás által - természetesen soha nem tartozott Portikhoz, mint ahogy a nyomozás megállapította, egyetlen egy ingatlan sem volt az olajos vállalkozó nevén. Az is sokatmondó, hogy az iratok alapján Portiknak 2007. és 2011. között nem volt sem adóbevallása, sem magyarországi bankszámlája. Svájci számlája azonban minden bizonnyal lehetett az Energol vezérnek. Korábban megírtuk, hogy „egy Portik Tamáséval nagyfokú hasonlóságot mutató férfi hang” egy hangfelvételen azt ismételgeti, hogy 10 milliárd forintja van a svájci bankszámláján. Portik önhipnózisán kívül azonban az is árulkodó, hogy az egykori olajos a jegyzőkönyvek tanúsága szerint sokat járt Genfbe, fia lakásán pedig Western Union pénzátutalási megbízásokat foglalt le a rendőrség. A pénzeket egy magyar nő vette át Genfben.

Doszpot írta alá a Portik érintettségét feltételező jelentést

A Művészinassal kapcsolatos szembenállás ugyan még nem, de egy olajos üzlet és egy Kondor utcai ingatlan körüli vita szerepel abban az összefoglaló jelentésben, amit Pesti Tibor, a nyomozás első előadója jegyzett. Erről az összefoglaló jelentéséről korábban már a PestiSrácok.hu is megemlékezett, azonban a további nyomozati iratokban fellelhetőek még pikáns részletek. A nyomozóhatóság megállapítása szerint húsz olyan bejelentés érkezett hozzájuk a bűncselekmény után, amelyek releváns információkat tartalmaztak. Egy Fedorchuk nevű ukrán bérgyilkost, illetve más külföldi személyeket is leellenőriztek, de nem lehetett őket a bűncselekménnyel kapcsolatba hozni. Hogy a rendőrség miért az ukrán-orosz vonalon indult el, arról korábban beszámoltunk. Az ügy koronatanúja, K. Györgyi szerint Portik fizetett vamzerok segítségével sikeresen félresiklatta a nyomozást. Az összefoglalóban az is szerepel, hogy a rendőrök Prisztás környezetétől nem kaptak a bűncselekménnyel kapcsolatban érdemi információt. Erre az újraindított nyomozásban tett vallomásában Prisztás üzlettársa, Lakatos Csaba másként emlékezett. Elmondása szerint már 1996-ban beszámolt nem hivatalosan a nyomozóknak arról, hogy Portik állhat a Prisztás-gyilkosság mögött. Ám nem sokkal a rendőröknek tett, jegyzőkönyvben nem szereplő vallomása után 1996. november 13-án őt is majdnem megölték. Ha tanúvallomások alapján nem is, a híváslisták elemzésével képet kaptak a nyomozók arról, hogy ki állhat a gyilkosság hátterében. Pesti Tibor a hívások elemzése kapcsán megállapította, hogy Kenedi Tibornak és Fazekas Ferencnek mint bűnsegédnek, illetve Portik Tamásnak mint felbujtónak közük lehet a merénylethez. Az összefoglaló jelentést a BRFK Életvédelmi Alosztályának akkori vezetője, Doszpot Péter is aláírta. Az alezredest meghallgatták az újraindított nyomozásban is, de vallomásában azt állította, Portiknak semmi köze a leszámolásos ügyekhez. Két éve a HVG-nek is azt nyilatkozta, hogy Portik szerepe egyik 90-es években elkövetett emberölés kapcsán, így a Prisztás-ügyben sem jött felszínre. Ez a kijelentés azonban a fentiek alapján elég hiteltelennek tűnik...

Prisztás Gyárfással is üzletelt?

Prisztás meggyilkolásával kapcsoltban az iratok között szerepel egy 1997. május 8-i feljegyzés is, amely Prisztás József édesanyja tanúmeghallgatását rögzíti. Prisztás Józsefné elmondta, hogy gyanús körülménynek tartja, hogy fia élettársa, illetve Hoffmann István „együtt van”, mivel fia hónapokkal korábban jelezte, hogy kapcsolatuk az új eljárásban csak 9-es számmal jelzett tanúval megromlott. Prisztásné azt is hozzátette, hogy Hoffmann rendelkezik fegyverrel, és sok ukrán ismerőse van. Akkoriban ennek azért is volt jelentősége, mivel a rendőrség azt feltételezte, hogy ukrán, esetleg orosz nemzetiségű lehetett Prisztás gyilkosa. A sértett édesanyja fia kiterjedt kapcsolatairól is beszélt. A vallomás szerint Prisztás üzleti kapcsolatban állt a szaknévsoros Bodnár Györggyel, az olimpiai bajnok vízilabdázó Kárpáti Györggyel, valamint Gyárfás Tamással, a Nap Tv korábbi tulajdonosával, a Magyar Úszószövetség elnökével, az 1998-ban kivégzett Fenyő János nagy üzleti riválisával is. Arról több portál, köztük mi is cikkeztünkmár, hogy Gyárfás a Prisztást megölető, több leszámolásos ügyben érintett Portikkal is baráti kapcsolatbanállt.

Zsóvár segédkezhetett a Cinóber-gyilkosságban?

A Domák Ferenc „Cinóber” ellen elkövetett gyilkosság nyomozásában szerezték be a rendőrök egy korábbi, K. Györgyit és Zsóvár Imrét érintő, csalás miatt indított büntetőeljárás részeként szereplő híváslistát. Ez a lista egy Pozsonyi úton lévő lakásban található, vezetékes telefon kimenő hívásokat tartalmazza 1996. decembere és 1997. január vége között. A rendőrség azt is megállapította, hogy ezt a lakást Zsóvár Imre egy hamis személyivel bérelte ki, ahol feltehetően a megnevezett időszakban, néhány hétig hazánkban elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatba hozható külföldiek laktak. A jelentés ugyan nem mondja ki, de valószínűsíthető, hogy Jozef Rohácra és bandájára utalhatnak. A már említett időszakban történt ugyanis Cinóber meggyilkolása, aminek az elkövetését a gyanú szerint - Portik megbízásából - Rohác számlájára írják. A lehetséges elkövetőkről először Radnai Lászlótól halhattunk, a Bors pedig arról számolt be korábban, hogy Zsóvár maga is gyanúsított volt az ügyben, ám később tanúvá szelídült a szerepe. A cikkben utaltak rá, a zsarolás miatt börtönben ülő bűnöző alkut köthetett a hatóságokkal. Domák Ferenc lelövésével kapcsolatban még annyi tudható, hogy a Portikra valló koronatanút, K. Györgyit ebben a bűnügyben hallgatták meg először, még 2012. júniusában.

Kis Bandit igazoltatták, majd elengedték

Jelentés szól Kis Bandi rendőri intézkedés alá vonásáról is. Portik több tárgyaláson is nehezményezte, hogy az ügy legfontosabb szereplőjét, Lakatos Andrást még csak meg sem hallgatták. A volt olajos azt is többször elmondta a bíróságon, hogy Kis Bandit, már az ő letartóztatása után, egyszer igazoltatták a rendőrök, majd egyszerűen elengedték. Nos, Portik ezt valóban jól olvasta ki a nyomozati iratokból, hiszen jelentés rögzíti, hogy Kis Bandit 2012. szeptember 25-én igazoltatták, majd egy hamis, állandó lakcím bediktálása után elengedték. Kis Bandi ellen azóta több bűncselekmény miatt elfogatóparancsot adtak ki, de továbbra sem tudni, hol bujkál.

Hatvaninak köze van a Radics család meggyilkolásához?

Szintén a nyomozati iratok között található az a 2012. november 30-i keltezésű jelentés, amely a Prisztás-gyilkosság elkövetése miatt első fokon 10 évre ítélt Hatvani István ellen, emberölés kísérletének gyanújának bűntette miatt indított, majd később bizonyítékok hiányában lezárt eljárás részleteit tartalmazza. A rendőrség 2003. áprilisában olyan információk birtokába jutott, hogy Hatvani féltékenységből „ki akarta nyírni” feleségét. Ehhez hangtompítós fegyvert és különböző robbanóanyagokat vásárolt. Hatvaniné a rendőröknek elmondta, hogy tart férjétől, mivel „az több súlyos, személy elleni bűncselekményt követett el, illetve azt hangoztatja, hogy neki már úgyis minden mindegy”. Hatyi előzetesbe is került, majd nem sokkal később négy-öt, Hatvani által ismert bűnöző, illetve Holló Gábor ügyvéd is hamis vallomásra akarta rábírni. Ami külön érdekesség, hogy Hatvanival kapcsolatban ezeket az információkat az NNI nem a Prisztás-gyilkosság, hanem a Radics család meggyilkolásával összefüggésben gyűjtötte. Ez azt is jelentheti, hogy Hatvanit a rendőrség érintettként tarthatja számon Portik katonájának, és annak családjának elhurcolásában, megölésében. A nyomozati iratok arra is rámutatnak, hogy - a 2002. januárjában családjával együtt „eltűnt” - Radics Attila lehetett Seres Zoltán és olasz üzlettársa gyilkosa. A gyanú szerint Radics a Bíró László vezette motorról, egy sorozatlövő fegyverből több lövést adott le a két üzletemberre. A Népszabadság információi szerint lehetséges, hogy Radicsnak azért kellett meghalnia, mert túlságosan sokat „fecsegett” a Seres Zoltán elleni merényletről.